Nyár végéig teljesen megújul a közösségi közlekedés szervezése Magyarországon. Egy friss törvényjavaslat szerint 2026 augusztus 31-ig két új országos közösségi közlekedési társaság jön létre. Az egyik egy, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mintájára felálló országos közlekedésszervező cég, a másik pedig az úgynevezett „gördülőállomány-kezelő társaság” lesz, amely lényegében egy vonatlízingcég. A tét nem kicsi, hiszen az Európai Unióval kötött megállapodás egyik nyertese a közlekedés. Az összesen 16,4 milliárd eurós teljes lehívható keretből sok fejlesztési célra lehet majd költeni. A forrás három fő elemből áll: 2,2 milliárd euró fordítható egyetemi és innovációs fejlesztésekre, 4,2 milliárd eurónyi a kohéziós forrás, amelyből döntően a közlekedés, a vízgazdálkodás, és a környezetvédelem támogatható, 10 milliárd euró pedig Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében elkölthető támogatás, amelyből az előzetes tervek alapján Brüsszellel egyeztetve több más mellett digitális-, és zöldátállási projektek, valamint szintén közlekedési projektek finanszírozhatóak. A kormány kiemelten kezeli a lakhatási válságot is: új bérlakásokat és kollégiumokat is építenének az uniós forrásokból a piaci tőke bevonásával. A közlekedésiés beruházási miniszter szerint a teljes keretből 1,8 milliárd euró új járművek beszerzésére lesz felhasználható.
Augusztus 31-ig megalakul az országos közlekedésszervező
Kedden délután jelent meg az Országgyűlés honlapján az a törvényjavaslat, amely lehetőséget ad a kormánynak egy új országos közlekedésszervező létrehozására.
A BKK-hoz hasonló, de országos szinten működő társaság megalakítására azért van szükség, hogy Magyarország fel tudja használni a rendelkezésére álló uniós forrásokat, és országos szinten is előrébb tudjon lépni a vasút-, és a közúti hálózat fejlesztésében.
Fotó: Mfor/Mester Nándor
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a múlt csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón is beszélt ennek fontosságáról, kiemelve, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásnak köszönhetően az uniós forrásokból jelentős pályaberuházásokat és infrastruktúra-fejlesztéseket tudnak elvégezni, és új HÉV-szerelvényeket, valamint motorvonatokat tudnak beszerezni. Ez megelőzően két feladat áll a minisztérium előtt. Egyrészt létre kell hozniuk egy országos közlekedésszervező céget, valamint egy olyan társaságot, amely alkalmas arra, hogy felhasználja a járművek beszerzésére rendelkezésre álló 1,8 milliárd eurót. A jó példa előbbire Vitézy Dávid szerint a 2011 január elsejével megalakult 100 százalékos fővárosi tulajdonban lévő BKK, a budapesti közlekedés irányító szervezete.
A közlekedési és beruházási miniszter hangsúlyozta, hogy a BKK alapító vezérigazgatójaként (Vitézy Dávid 2014-ig volt a BKK első vezérigazgatója) mélyen hisz abban, hogy ez a modell hatékony, ...„ hiszen megjelenik a rendszerben egy olyan szereplő, amely kizárólag az utasok érdekeit képviseli: megrendel, szervez és ellenőriz, de nem ő végzi a szolgáltatást”.
Hasonló szerep vár a törvényjavaslat szerint az országos közlekedésszervezőre is. Feladata lenne több más mellett a személyszállítási közszolgáltatások megrendelése, a versenyeztetési, szolgáltatásfejlesztési és ellenőrzési feladatok elvégzése, valamint a menetrendi és tarifarendszerrel összefüggő megrendelői feladatok ellátása. Hosszabb távon szintén a közlekedésszervezőhöz tartozna a bevétel beszedése és az utasok tájékoztatása.
A törvényjavaslat szerint az átvétel ütemezetten történik, de a közszolgáltatások megrendelője 2026. augusztus 31-től már ez a társaság lesz. A javaslat arra is kitér, hogy az országos közlekedésszervező nem végez majd jogalkotási tevékenységet. Működésének finanszírozását pedig a központi költségvetésből már eddig is a közösségi közlekedésre fordított előirányzatok, valamint a közösségi közlekedésben keletkező bevételek biztosítják.
Az országos közlekedésszervező feladatait eddig a mindenkori szakminisztérium látta el, az ötödik Orbán-kormány idején ez a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium volt, jelenleg pedig a Vitézy Dávid irányítása alatt álló Közlekedési és Beruházási Minisztérium.
Mi lesz a vonatlízingcég feladata? Milyen egy állami vonatlízing-modell?
A törvényjavaslat leszögezi azt, hogy a gördülőállomány-kezelő társaság – Vitézy Dávid most már inkább használja a sokkal közérthetőbb vonatlízingcég, vonatlízing-modell kifejezést – más vasúti társaságban tulajdonrészt nem szerezhet, és a közszolgáltatások megrendelőjétől, vagyis az országos közlekedésszervezőtől teljesen elkülönített szervezeti formában működik.
Az állam 100 százalékos tulajdonosa lesz, a társaság intézményi és gazdasági szempontból is független marad, a tulajdonosi jogok gyakorlója a közlekedési és beruházási miniszter lesz. A társaság függetlensége és a közszolgáltatás más rendszereitől történő elkülönítése egyébként kiemelt feltétel az Európai Bizottság számára. A javaslat szerint a vonatlízingcég is még az idén augusztus 31-ig megkezdi a működését. A megrendelő eddig a járműbeszerzések lebonyolítására a szakminisztérium vagy az állami vasúttársaság, a MÁV volt.
Az MTI azt írja, hogy a vonatlízingcég az uniós források felhasználásával beérkező vasúti járműflottát átadja majd az országos közlekedésszervezőnek, utóbbi pedig a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra kiírt versenyeztetési eljárások keretében a versenyben részt vevő közszolgáltatóknak adja át a beszerzett járműveket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az újonnan vásárolt HÉV-ek és InterCity motorvonatok egy olyan, száz százalékban állami tulajdonban lévő társasághoz kerülnek, amely a vasúti szolgáltatás nyújtásáért versenyző cégek számára azonos feltételekkel biztosítja majd a járműveket.
Vitézy Dávid kiemelte, hogy terveik szerint 42 új HÉV-szerelvényt tudnak majd vásárolni az észak-déli H5-ös, H6-os, H7-es agglomerációs vonalak számára, vagyis a csepeli, a szentendrei és a ráckevei HÉV-vonalára, valamint legalább 35 új InterCity motorvonat beszerzésére is lehetőség nyílik.
Fotó: Fortepan / Fortepan/Album057
Hatalmas lehetőség előtt az eddig elhanyagolt közösségi közlekedés, de rohamtempóban kell cselekedni.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az elmúlt hetekben számos alkalommal és több fórumon is bírálta az előző kormány 16 évének tevékenységét a közösségi közlekedés területén. Erről beszélt miniszterjelölti meghallgatásán is a parlamentben. Szintén kemény kritikával illette elődjét, Lázár Jánost, az ötödik Orbán-kormány építési és közlekedési miniszterét. Vitézy többször elmondta, hogy az elmúlt évek vasútromboló politikája és az elmaradó fejlesztések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma Magyarországon igen rossz állapotban van a vasúti pályahálózat, bezártak vasútvonalakat, igen sok az úgynevezett lassú jel, ahol évek óta korlátozott a vonatok maximális sebessége, és rendkívül elöregedett a járműpark. A mostani törvénymódosítással viszont álláspontja szerint a közösségi közlekedés működtetésének olyan új rendszere jönne létre, amely esélyt teremt arra, hogy a jelenleginél hatékonyabban és magasabb színvonalon szolgálják ki hosszabb távon is az utasokat. A Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere szerint rohamtempóban kell megtenniük nyár végéig azokat a lépéseket az uniós források lehívása és felhasználása érdekében, amelyeket a korábbi kormányoknak kellett volna évekkel ezelőtt meglépni.
