A kormányzati „kék plakátok” az elmúlt évtizedben a magyar közterületek meghatározó vizuális elemeivé váltak, amióta pedig az Orbán-kormány viszonya elmérgesedett az ukrán vezetéssel, minden eddiginél látványosabb mértékben jelentek meg a háború Magyarországra történő átterjedésével, valamint például Volodimir Zelenszkij arcképével riogató plakátok – elűzve a korábbi „sorosozós” verziókat.
A jelenség olyannyira problematikussá vált, hogy 2024 júniusában, az EP-választás hajrájában (amely a Tisza Párt első komoly megmérettetése volt a regnáló hatalom ellen), a Gyermekjogi Civil Koalíció, a legnagyobb magyarországi gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, nyílt feljegyzésben fejezte ki aggodalmát a plakátok miatt. Mint honlapjukon írták,
„(…) a számtalan, kéretlenül felbukkanó háborús reklámok gyerekekre tett traumatikus hatásai miatt, mivel azok bizonytalanságot, félelmet és szorongást keltenek bennük, és negatívan hatnak lelki és érzelmi jóllétükre, fejlődésükre. A háborús narratívával a gyerekek alapvető szükséglete – a biztonságra, a védelemre, az erőszakmentességre – kérdőjeleződik meg, ami elfogadhatatlan.”
A gyermekvédelmi szervezetek kifejezték, hogy a tényleges háborúval kapcsolatos híreket és narratívákat csak gyermekbarát módon, életkoruknak és érettségüknek megfelelően szabad közvetíteni a gyerekek számára, megadva a lehetőséget arra is, hogy feltehessék az ezzel kapcsolatos kérdéseiket szüleiknek, felnőtteknek. A gyerekeknek joguk van tudni, hogy mi történik a világban, de a felnőtté a felelősség, hogy a stressztől, a traumától amennyire lehetséges, éppen a védelmük érdekében távol tartsa őket.
A koalíció egyebek mellett kiemelte:
„a háborús retorika és félelemkeltés, amely nem csak a köztereken elhelyezett kampányplakátokon, a televíziós reklámokban, internetes felületeken, kifejezetten gyerekeknek szóló programok, filmek közben, de gyerekek szerepeltetésével zajló kampányrendezvényeken is tetten érhető, sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogokat. A gyermekek nem lehetnek pártpolitikai tevékenységek szereplői, díszletei vagy eszközei.
A jelenleg folyó politikai kampányban megjelenő „háborús plakátok”, „háborús reklámok” a gyerekekre súlyosan ártalmasak, mert zsigeri félelmet zúdítanak rájuk. A közterületen elhelyezett, félelmet keltő, a gyerekekre az óvodák, iskolák közvetlen közeléből visszatekintő háborús képek, feliratok látványától, ezek rájuk gyakorolt hatásától a szülők, gondozók, szakemberek nem tudják megvédeni a gyerekeket. A kampány során alkalmazott hívószavak minden magyarázat, kontextus és értelmezés nélkül zúdítják az ijesztő, agresszív képeket és feliratokat a gyerekekre és felnőttekre, előrevetítve a személyes biztonság elvesztésének lehetőségét.”
A kemény hangvételű bírálatnak azonban nem lett érdemi következménye, hiszen a 2026-os választási kampány hajrájában ugyanúgy láthatóak voltak a „kék plakátok”, amelyeken az ukrán háborús retorika mellett az Európai Bizottsággal és Magyar Péter elsősorban mesterséges intelligenciával generált képeivel tűzdelték tele a városképeket országszerte. Az MI-generált képek egyébként más platformokon is előkerültek, így például az előző kormány médiapiaci holdudvarába tartozó megyei lapok látványosan nem valódi képekkel próbálták lejáratni a Tisza október 23-i rendezvényét.
Fotó: Klasszis Média
Új szelek fújnak
Mindezt figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, hogy az új Országgyűlés fellép az egykori „kék plakátok” rendszere ellen. A parlament honlapjára kedden késő este felkerült előterjesztésben a Tisza Párt három képviselője Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta és Csontos Bence a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény kiegészítését javasolta – kezdeményezve a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok betiltását.
A tervezet egyrészt megtiltaná azokat a politikai reklámokat, plakátokat és hirdetéseket, amelyek gyűlöletkeltésre alkalmasak vagy egyes közösségeket megbélyegeznek, másrészt jelentősen átalakítaná a reklámeszközök engedélyezésének és elhelyezésének rendszerét.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény új bekezdése szerint szintén tilos lenne olyan politikai reklám, amely valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy „a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”.
A szabályozás nemcsak a szöveges üzenetekre terjedne ki. A törvényjavaslat külön kimondja, hogy a tilalom vonatkozik az olyan képekre és audiovizuális tartalmakra is, amelyek személyek képmását „valótlan vagy megtévesztő módon” jelenítik meg. Ez a rendelkezés a gyakorlatban a manipulált képek, a deepfake-videók és más mesterséges intelligenciával előállított kampányanyagok használatát is érintheti – ezek különösen az országgyűlési választások kampányában terjedtek el.
Kampányban sem
A választási eljárásról szóló törvény módosításai a tilalmat nemcsak a médiában megjelenő politikai reklámokra, hanem a kampányokban használt plakátokra és politikai hirdetésekre is kiterjesztenék.
A módosítás szerint az ilyen plakát sem irányulhatna az emberi méltóság megsértésére, közösségek megbélyegzésére vagy gyűlöletkeltésre alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. A törvényjavaslat emellett azt is kimondaná, hogy plakáton, politikai reklámban vagy politikai hirdetésben nem jelenhet meg olyan képi vagy szöveges tartalom, amely káros lehet a kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére.
Mi fér bele az új szabályozásba?
A javaslat szerint a médiaszolgáltatók előzetesen a Médiatanácshoz fordulhatnának annak megállapítására, hogy egy adott politikai reklám a törvény szerint tiltott tartalomnak minősül-e. A Médiatanácsnak a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kellene határozatot hoznia.
Nemcsak a tartalom, a forma is változna
A magyar építészetről szóló törvény tervezett módosítása szerint a reklámeszközök (ez például az óriásplakátok vázát, vagy éppen az épületek falára felszerelt plakáttartókat jelenti) nem maradhatnának korlátlan ideig a helyükön: az elhelyezésükre adott önkormányzati engedély legfeljebb öt évig lenne érvényes, ezt követően új eljárást kellene kezdeményezni vagy el kellene bontani a reklámeszközt.
A változtatás emellett jelentősen szűkítené azokat a helyeket is, ahol reklám jelenhet meg. Amennyiben elfogadják, úgy a jövőben közterületen vagy közterületről látható magánterületen reklám kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon vagy tetőszerkezethez rögzített reklámhordozón helyezhető el. A törvény emellett a főszabály szerint 15 négyzetméterben maximálná a reklámhordozók méretét.
Végül említésre méltó az is, hogy a javaslat nagyobb mozgásteret adna az önkormányzatoknak, amelyek saját rendeletben jelölhetnének ki további bel- és külterületeket, ahol reklám vagy reklámeszköz nem helyezhető el. Budapesten a fővárosi önkormányzat külön jogosultságot kapna arra, hogy a teljes főváros területére reklámtilalmi övezeteket határozzon meg.
Tömeges bontás jöhet 2026 végéig
A javaslat egyik legjelentősebb rendelkezése szerint minden olyan reklámeszközt, amely nem felel meg az új szabályoknak, legkésőbb 2026. szeptember 30-ig el kell távolítani. A költség a reklámeszköz tulajdonosát terhelné. Ha ez nem történik meg, az önkormányzat a reklámeszköz tulajdonosával és az érintett ingatlan tulajdonosával szemben is eljárhat.
Összességében a tiszás képviselők tervezete tehát egyszerre korlátozná a kampányokban használható üzeneteket és a kampányok megjelenítésére szolgáló reklámfelületeket, így nemcsak a politikai reklámok tartalmát, hanem a kültéri kampányolás infrastruktúráját is érintené.
