2023-ban a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által vezetett minisztérium elsődleges feladata a haderő működőképességének fenntartása, professzionális jellegének erősítése, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP) kiemelt beszerzéseinek végrehajtása, valamint Magyarország nemzetközi szerepvállalásaiból és szövetségi kötelezettségeiből adódó, a HM tárcára háruló feladatok teljesítése volt. De az elmúlt évben fontos lett az önkéntes tartalékos rendszerek további fejlesztése az ország védelme békében és különleges jogrendi időszakban egyaránt, vagy a katonai nevelés fejlesztése a közoktatásban. És még a sportágazat is ide tartozik – áll a zárszámadási törvénytervezetben.
Azt még a civil lakosok is jól érzékelik, hogy az utóbbi időben milyen nagy fókusz került a honvédelmi feladatokra – akár költségszinten, akár kommunikációban. Ezt bizonyítja az is, hogy az eredeti 591 millió forintos kiadási előirányzat évközben 2,3 milliárd forintra emelkedett. Igaz, ebből végül „csak” 1,4 milliárdot használtak fel.
Fotó: MTI
A zárszámadás hosszan sorolja többek között a haditechnikai eszközök beszerzésének aktuális állapotát: a nagyívű haderőfejlesztési program, a HHP – amely megvalósítása már 2017-ben elkezdődött, ám úgy tűnik, az orosz-ukrán háború alatt évről évre fokozódik. Még felsorolni is hosszú, mi mindenbe vágta bele a fejszéjét a honvédség, s mi mindenben tűzte ki a bővülést: fejleszti a helikopter- és harckocsikapacitást, a földi telepítésű légvédelmi rakétaképességet, a légtérellenőrzést, a gépesített lövész képességet, a szállító repülőgépeket, a katonai reptereket, az MH raktározás/ellátási képességét, a különleges műveleti feladatokat, az ejtőernyős tudást, a tüzérségi és a precíziós csapásmérő és páncéltörő képességet, a katonai kibertér munkakörnyezetét, a kézifegyver programot, a légi elektronikai hadviselést, a felderítő, önvédelmi és drónelhárító képességet, valamint további NATO-részvétel közepette egy olyan hátországot teremtene, amely önként, de tudatosan gondolkodik és tenni akar az ország biztonságáért.
Mindeközben 2023-ban több ütemben – nagyrészt kormányzati intézkedés hatására, melyet a kritikusok csak tisztogatásként emlegetnek – 670-ről 611-re csökkent a minisztérium létszáma. A Magyar Honvédség hivatalos hadserege jelenleg 34 200 fő, amit 2030. december 31-ig 37 650 főre szeretnének felduzzasztani. (Viszonyításképpen: a szlovák hadsereg 22 ezer főt, a román hadsereg 67 ezer főt, a lengyel hadsereg 200 ezer főt számlál, de utóbbi ország lélekszáma négyszer nagyobb a magyarnál).
Tovább nőtt az MH vagyona, immár 517,4 millió forint, hiszen 2023-ban 43 ingatlan is a tárca vagyonkezelésébe került.
Külföldi jelenlét: küszöbön a csádi misszió
A zárszámadás természetesen kitér a magyar honvédség külföldi szerepvállalásaira is. Mint írják: „A nemzetközi békemissziós és válságkezelő tevékenységek közül az MH KFOR (Balkán – Koszovó), az MH EUFOR (Bosznia-Hercegovina) kontingenseket, a Katonai Megfigyelőket (Nyugat-Szahara, Kongó, Grúzia), az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), az iraki, valamint afrikai (Mali) szerepvállalásokat kell megemlíteni az MH külföldi katonai szerepvállalásai közözött.”
Kerestük a sokakat foglalkoztató csádi misszióról szóló információkat is, de érdekes módon nem itt, a külföldi jelenlét kapcsán, hanem a törvénytervezet egy másik pontján, szinte elrejtve írják:
„A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló 23/2023. (XI. 6.) OGY határozat alapján a Honvéd Vezérkar válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő szervezeti egységei 2023. november 30-ai hatállyal kiegészültek az új „Magyar Honvédség Afrika Kontingens”-sel, valamint az „MH V4 EU Harccsoport” és az „MH Védelmi Együttműködési Kezdeményezés EU Harccsoport” helyett egy egységes megnevezést alkalmaznak, nevezetesen az „MH EU harccsoportot”.
Bár a csádi misszióhoz tartozó költségtételt nem tüntetett fel a HM, azt mégis lehet tudni a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. tavalyi éves beszámolójából, hogy „a csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására” 817 millió forintot adott a kormány. Ám ez nem a HM, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium zárszámadásában szerepel.
Tavaly egyébként az MH-KFOR kontingensre 4,1 milliárd, az iraki szerepvállalásra 1,4 milliárd, egyéb nemzetközi feladatokra 2,8 milliárd, nemzetközi gyakorlatokra és kiképzésekre 1,7 milliárd forint ment el.
A honvédség 2023-ban válságkezelő és békeműveleteket támogató kontingensek átlagos létszáma 735 fő volt, ami 2022-höz képest csökkenés. De a békeműveleti szerepvállalás fő irányát továbbra is az Egyesített Balkáni Hadszíntér jelenti – teszik hozzá. Pedig a Csádba tervezett 200 fős kontingessel együtt közel 1000 magyar katona fog külföldön szolgálni, miközben a szakértők is még mindig csak találgatják, Magyarországnak miért lett fontos Csád, ahol a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is szerephez jut. Fidel Amakye Owusu ghánai politikai és biztonsági elemző szerint Magyarország szemet vetett a nyersanyagokban bővelkedő Száhel-övezetre.
2023-ban egyébként 3 997 ideiglenes külföldi kiküldetésre kellett költenie a tárcának, de a csádi misszió beindulásával ez minden bizonnyal növekedni fog.
Továbbra is titok, hányszor használták az MH repülőgépeit
A Magyar Honvédség szállítórepülőivel kapcsolatos kiadásairól annyit közöl csak a tárca: tavaly honvédségi vezetők, kormánydelegációk, missziós váltások, nemzetközi gyakorlatok személyi állományának és anyagainak szállítása, valamint kiképzési repülések és MEDEVAC feladatokat hajtottak végre. De mint tudjuk, a Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium között megkötött keretmegállapodás alapján a repülőutak adatai “honvédelmi és nemzetbiztonsági okból” 30 évig titkosak. A magyar honvédség 2018-ban vásárolt 4 repülőgépet, hivatalosan katonai célokra, ám azt rendszeresen használja Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a kormány más tagjai sokszor nem hivatalos, hanem üdülési céllal. Mindez százmilliókba kerül az adófizetőknek.
