Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a kormány által bevezetett élelmiszer- és drogériai árkorlátozások miatt. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ezek az intézkedések sértik a gazdasági tevékenység szabadságát, és kifejezetten a külföldi vállalatokat célozzák, így diszkriminatívnak minősülnek – írja a Privátbankár.
Első lépésként a bizottság felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amelyre hat hónapon belül kell válaszolni. Ha a második szakaszban sem sikerül megállapodásra jutni, az ügy peres eljárássá válhat, és pénzbüntetést is vonhat maga után. A levél kézbesítésével hivatalosan is megkezdődött a kötelezettségszegési eljárás.
Az árrésstop piackonformabbnak tekinthető az ársapkánál, mivel nem kényszeríti a kereskedőket konkrét árak alkalmazására, és bizonyos mértékű profitot is lehetővé tesz. Kritikusai szerint ugyanakkor sok esetben éppen csak fedezi a beszerzési ár feletti költségeket, így tényleges nyereséget nem biztosít. A kormány viszont úgy látja, hogy az intézkedés „gyors, tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Az árrésstopnak egyaránt voltak pozitív és negatív hatásai. Egyes alapvető élelmiszerek ára valóban csökkent, bizonyos esetekben jelentősen: például a tejföl ára egyes boltokban 50 százalékkal mérséklődött. A kormány szerint az intézkedés 0,8-1,0 százalékponttal csökkenthette az élelmiszer-inflációt, amely 2025 februárjában 7,1 százalékon állt.
Egyes elemzők szerint hosszú távon a szabályozás elriaszthatja a külföldi befektetőket, torzítva a piacot és szűkítve a kínálatot, ami akár áremelkedést is okozhat. Ugyanakkor széles körben nem tartják valószínűnek, hogy emiatt nagy láncok kivonulnának.
