Kiderült, kik voltak 2024-ben a közutak rémei

Kiderült, kik voltak 2024-ben a közutak rémei, akik a legtöbb kárt okozták a saját hibájukból a vétlen közlekedőknek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 6,33 milliónál is több kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést kezeltek tavaly a biztosítók, ezek 2,12 százalékánál kellett kártérítést fizetniük, mivel a jármű vezetője hibázott. Ez nagyjából 134,2 ezer esetet jelent, ami viszonylag szerény szám, ennél kevesebb kárt ugyanis utoljára 2020-ban, a covid évében okoztak a magyar sofőrök. 

A biztosítók ugyanakkor annyira nem örülhetnek, a károk értéke ugyanis növekszik, tavaly egy átlagos kgfb-s kárnál már több mint 975 ezer forintot kellett fizetniük a károsultaknak, és borítékolható, hogy az idén a milliós lélektani határt is átlépi majd a károk átlagos értéke. 

Troli, kamion, autóbusz: gyakoriak a balesetek

A biztosítók legnagyobb rémálmai a trolibuszok, ezek ugyanis folyamatosan törik a körülöttük lévő autókat. Tavaly a troliknál a kárgyakoriság a 40,5 százalékot is meghaladta, de más években sem szokott 30 százalék alá menni. Szerencsére az okozott károk értéke viszonylag alacsony, nem érte el tavaly a 850 ezer forintot. A trolik szűk utcákban is járnak, a holtterük nagy, érdemes az autósoknak ezt figyelembe véve közlekedni, illetve parkolni a járművek vonalán. 

A kárgyakorisági lista második helyén a vontatók, vagyis a kamionok állnak, tavaly a 13,85 százalékuk okozott saját hibás balesetet. Ez a szám szerencsére évről évre javul, bár a 2020-as covidos év szintjére még nem esett vissza, akkor 11,22 százalékos volt a kárgyakoriság. A kamionok által okozott károk ugyanis jellemzően a legnagyobb értékűek, az átlagos kár meghaladja a 2 millió forintot, ami azt is jelenti, hogy sok ezek közül sajnos személyi sérüléssel is jár. 

Szintén gyakran okoznak balesetet a buszok, tavaly 8,88 százalékuknál történt kgfb-s kifizetés a károsultak számára. Az autóbusz kategórián belül érvényes a megállapítás, hogy minél nagyobb, annál veszélyesebb. A 10-19 férőhelyes kisbuszoknál mindössze 1,44 százalékos volt a kárgyakoriság, a 80 férőhelyesnél nagyobb csukósoknál már csaknem 12 százalék. Ezekre sem véletlenül írják ki, hogy ügyeljenek az autósok a holttérre, amikor a jármű mellett haladnak, vagy előzésre készülnek. A buszok átlagosan valamivel több mint egymillió forintos kárt okoztak a baleset vétlen résztvevőinek. 

A nagy autós már nem olyan veszélyes

A kgfb-szerződések csaknem 70 százalékát személyautókra kötik meg, ezeknél 2,12 százalékos rekordalacsony kárgyakoriságot mértek. Úgy tűnik tehát, a sofőrök egyre jobban vezetnek, amiben persze a vezetést támogató megoldások is sokat segíthetnek.

A személyautóknál még a covid évében, a kijárási korlátozások idején sem volt ilyen alacsony ez a mutató.

Az átlagos kár nem egészen 908 ezer forint volt a személyautós kgfb-s baleseteknél.

Mind az átlagos kárban, mint a kárgyakoriságban vannak azonban eltérések az egyes járműkategóriák között. Tavaly viszont megdőlt az a mítosz, hogy a nagy teljesítményű autók sofőrjei okozzák a legtöbb kárt, a kárgyakorisági toplistát ugyanis a közepes, 71-100 kW teljesítményű kocsik vezették 2,45 százalékkal. RACE-001 és társai arányosan nézve kevesebbszer okoztak kárt, a 180 kW-nál erősebb motorral szerelt autóknál 2,34 százalékosra csökkent az arány. Az sem feltétlenül igaz már, hogy a nagyobb autóval nagyobb balesetet okoznak, az átlagos kár ugyanis éppen a legkisebb teljesítményű, 37 kW-ánál is kisebb motorral szerelt autóknál következett be, ezeknél majdnem 1,2 millió forint volt. 

Az is jól látható az adatokból, hogy egyre többen autóznak nagy teljesítményű gépjárművel. A 180 kW-nál nagyobb autók száma tavaly 16 százalékkal 108,5 ezerre nőtt, öt évvel korábban még csak 52 ezer ilyen erős motorral szerelt autó volt a magyar utakon. A 100-180 kW-os autók száma is dinamikusan bővül, tavaly már 960 ezer futott belőlük az utakon. A 70 kW-osnál kisebb motorral szerelt gépjárművek száma viszont csökkenni kezdett 2024-ben. 

A motorosokra viszont igaz a sztereotípia

Az ész nélkül száguldozó, másokat veszélyeztető nagy autós sztereotípiáját tehát a statisztikák most már nem igazolják, a motorosoknál viszont továbbra is kimutatható, hogy a nagyobb motorral szerelt gépek vezetői gyakrabban okoznak saját hibás balesetet, és azok súlyosabbak, mint a kisebb robogók esetében.

Magyarországon egyre többen ülnek motorra, tavaly már több mint 239 ezer kgfb-szerződést kötöttek ilyen járművekre, 12 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, és 100 ezerrel többet, mint 2014-ben. 

A motor szezonális jármű, kevesebbet is használják, mint az autót, ezért a kárgyakoriság is alacsony, 0,39 százalék átlagosan. Ahogy nő a teljesítmény, úgy emelkedik ez a mutató, 12 kW alatt csak 0,3 százalék, 70 kW fölött pedig már 0,47 százalék, vagyis egy legalább 100 lóerős motorral másfélszer olyan gyakran okoznak balesetet, mint egy kis robogóval. Ráadásul, míg a kisebb motorokkal okozott károk értéke alig haladja meg a félmillió forintot, a nagyok baleseteiben átlagosan csaknem 1,5 millió forintos kár keletkezik. 

A szabályokra fittyet hányó motoros pizzafutárok is sokak szemét szúrják a forgalomban, és nem véletlenül. Segédmotoros kerékpárokra 294 ezer kgfb-szerződést kötöttek tavaly, ezek 0,17 százaléka okozott balesetet, amelynél kárkifizetés történt. A kárgyakoriság ebben a járműkategóriában a többivel ellentétben egyáltalán nem csökkent az elmúlt évek során, sőt 2020 óta inkább stagnált vagy enyhén emelkedett. Az átlagos kárösszeg szintén nőtt, megközelítette az 550 ezer forintot. 

Mi a helyzet a fehér furgonosokkal? 

A közutak rémei között tartják még számon a fehér furgonos kisteherautósokat, de ők is egyre szelídebben vezetnek. A jegybank adatai szerint az ilyen járművekkel történt károk gyakorisága is csökken évről évre. Teherautóknál tavaly 3,76 százalékos kárgyakoriságot mértek, ami történelmi mélypont. A 3,5 tonnánál kisebb megengedett össztömegű járműveknél 3,3 százalékos volt ez az arány, vagyis tavaly 1000-ből 33 ilyen járműnek volt kgfb-s kárkifizetése. 3,5-12 tonna között 4,91 százalékos volt a kárgyakoriság, az annál nagyobb teherautóknál pedig 7,56 százalék. Csak a 12 tonnásnál nagyobb tehergépkocsiknál mért növekedést az MNB, minden más kategóriában javultak az adatok. 

Az átlagos kárösszeg a teherautónál 960 ezer forint volt, a tipikus „fehér furgonosok” átlagosan 970 ezer forintnyi kárt okoztak.