Első látásra teljesen szokványosnak tűnt az a banki ügylet, amellyel egy családanya felkereste az OTP Bank egyik fiókját. A hölgy 50 ezer forint körüli összeget szeretett volna átutalni egy számlára, ami nem jelentős összeg, az ügyintéző mégis gyanút fogott, hogy itt valami nem kerek. Somogyi Csabának, az OTP Bank ügyfélszolgálati innovációs szakértőjének feltűnt, hogy az ügyfél bizonytalan, és kérdezősködni kezdett, kinek és miért utalja át a pénzt. A hölgy végül elárulta, egy „alapítvánnyal” került kapcsolatba, amely azt ígérte neki, 10 millió forinttal támogatja majd a gyermekei nevelését, ehhez azonban előbb át kell utalnia neki egy kisebb összeget.
Bár a történet erősen emlékeztet az úgynevezett nigériai levelekre, így, hogy a csalók telefonon keresték az érintettet, meggyőzően kommunikáltak, a családanya bedőlt nekik. Az ügyintéző figyelmeztette, hogy valószínűleg csalókkal van dolga, de még így is csak komoly nehézségek árán tudta meggyőzni az ügyfelet, hogy ne utalja át a kért összeget a gyanús bankszámlára – derül ki az OTP Bank friss podcastjából, amelyben Herman Bernadett, az Mfor főmunkatársa is kérdezte a banki szakértőket.
Az online tér egyre biztonságosabb, a fiókokat vették célba a csalók
Miután a bankok egyre több internetes csalást szűrnek ki valós időben, a csalók új módszerekkel próbálkoznak – magyarázza Sonjic László, az OTP Bank vezető biztonsági tanácsadója. Ma már az OTP-nél az ügyfelek a mobilbankban ellenőrizni tudják, valóban a bank munkatársával beszélnek, vagy más hívta fel őket, de a bankok sok minden mást is figyelnek, hogy blokkolni tudják a veszélyes tranzakciókat. Képesek észlelni például, ha távoli hozzáférés van telepítve egy eszközre.
Az ügyfelek is egyre éberebbek – ezt a CIB Bank felmérése igazolta. A személyes adatok, jelszavak megszerzésére irányuló kísérleteket egy éve még a megkérdezettek 67 százaléka azonosította gyanús jelként, az idei felmérésében már 79 százalékra ugrott ez az arány. Hasonló a helyzet a túlságosan sürgető hangnem alkalmazásával vagy a rossz magyarsággal, hibás helyesírással írt szövegeknél is: előbbinél 51-ről 59 százalékra, utóbbinál pedig 61-ről 69 százalékra nőtt egy év alatt azok aránya, akik ezeket csalás lehetőségére utaló jelnek tekintik.
Fotó: Mfor
Még nincs érdemi csökkenés az átutalásos csalásoknál
Ennek ellenére a megkárosított ügyfelek száma nem csökkent a CIB felmérése szerint, bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint sincs érdemi javulás. Az MNB legutolsó, 2024 negyedik negyedévi adatai szerint az átutalásokkal, illetve beszedésekkel elkövetett sikeres visszaélések száma a tavalyi utolsó negyedévben 11,1 százalékkal növekedett, viszont az ilyen visszaélések összértéke 3,8 százalékkal csökkent. Összesen 5394 sikeres és 12 831 sikertelen visszaélés történt az utolsó negyedévben, a sikeres visszaélések során 5,77 milliárd forintnyi kár keletkezett, vagyis ha egy csaló hozzáfért valakinek a számlájához átlagosan egymillió forint fölötti összeget lopott el róla. Az internetbankokba belépő csalók átlagosan csaknem 1,6 millió forintot, a mobilbankokat feltörők alkalmanként mintegy 740 ezer forintot zsákmányoltak.
A keletkezett károk 98 százalékát az ügyfelek viselik, több mint 4800 esetben 4,54 milliárd forintnyi kárt rájuk terheltek, ez esetenként 943 ezer forintos veszteség. A bankok mindössze 57 esetben vállalták magukra a kárt alig 92 millió forint értékben. A visszaélési típusok eloszlásában jelentős változás nincs, továbbra is a pszichológiai manipuláció a leggyakoribb visszaélési forma, ezt követi az adathalászat. Mind a kártyás, mind az átutalásos visszaélések visszaszorításához elengedhetetlen a banki szűrőrendszerek fejlesztése és az aktív banki fellépés.
A bankkártyáknál volt javulás
A bankkártyás csalásoknál, amelyekből sokkal több van, mint az átutalásosakból, de az esetenként okozott kár jellemzően kisebb, már látszik némi csökkenés. A negyedik negyedévben dacára a Black Friday idején és a karácsonyi szezonban megnövekedett forgalomnak az online kereskedőknél, a hazai szolgáltatók kártyáival elkövetett sikeres visszaélések száma 7,1 százalékkal, míg értéke 11,8 százalékkal csökkent. Jelentősen növekedett azonban az adathalászattal, személyes adatok lopásával elkövetett visszaélések száma, ami így már a kártyás visszaélések darabszámának több mint felét, értékének harmadát adja.
Az utolsó negyedévben összesen 47 225 sikeres bankkártyás visszaélés történt, ennek a nagy része vásárlás volt, a készpénzfelvételek száma 954 darab volt. A vásárlások során keletkezett kárösszeg 2,36 milliárd forint volt, vagyis átlagosan 51 ezer forint értékben károsították meg az ügyfeleket. A készpénzfelvételeknél 111 millió forintot zsákmányoltak a bűnözők, ez eseményenként 116 400 ezer forint.
Ami fontos, néhány éve a bankkártyás visszaéléseknél keletkező veszteségek döntő részét – 90 százalékát – a kártyakibocsátó bankok és a kereskedők viselték. Újabban viszont fordult a kocka, a károk 80 százalékát most már a bankkártyás ügyfélre terhelik, mivel ő adhatta ki felelőtlen módon az adatait valamilyen csalónak, például vásárolt egy márkás termékeket feltűnően olcsón értékesítő webáruházban.
