Az elmúlt év tavaszához képest tovább nőtt azoknak a banki ügyfeleknek az aránya, akik áldozatává váltak valamilyen, az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélésnek, és azoké is, akiket megpróbáltak megkárosítani a csalók – derül ki a CIB Bank reprezentatív felméréséből. A felmérés adatai szerint 2024 tavasza óta eltelt egy év alatt 56-ról 59 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik személyesen érintetté váltak valamilyen visszaélési kísérletben, és 10-ről 15 százalékra ugrott azok aránya is, akiket már megkárosítottak a csalók.*
A visszaélések áldozatává váló banki ügyfelek aránya annak ellenére emelkedik, hogy a lakosság a felmérés eredményei szerint egyre jobban felismeri a csalásra utaló, gyanús jeleket.
Miközben a személyes adatok, jelszavak megszerzésére irányuló kísérleteket egy éve még a megkérdezettek 67 százaléka azonosította gyanús jelként, az idei felmérésében már 79 százalékra ugrott ez az arány. Hasonló a helyzet a túlságosan sürgető hangnem alkalmazásával vagy a rossz magyarsággal, hibás helyesírással írt szövegeknél is: előbbinél 51-ről 59 százalékra, utóbbinál pedig 61-ről 69 százalékra nőtt egy év alatt azok aránya, akik ezeket csalás lehetőségére utaló jelnek tekintik.
Kiderült az is, hogy a kibercsalások érintettjeinek reakciói nagyban eltérhetnek aszerint, hogy a visszaélési kísérlet sikeres volt-e vagy sem. Így például a megkárosított banki ügyfelek 45 százaléka állította azt, hogy jobban fél a hasonló visszaélésektől a történtek óta, miközben a sikertelen csalási kísérlettel szembesülőknél mindössze 19 százalék ez az arány. A megkárosítottak 30 százaléka emellett szégyent is érez a történtek miatt, miközben a másik csoportnál elenyésző – négy százalékos – volt az egyetértési arány ennél a felvetésnél. Mindkét csoportban jelentős – 24, illetve 31 százalékos – azok aránya, akik próbálnak tájékozódni, további ismereteket szerezni a kibercsalásokról.
Az elkövetési módszereknél a telefonos megkeresés a leggyakoribb (44 százalék), amit szorosan követett az sms üzenet és a csaló e-mail (42-42 százalék). Nem elhanyagolható ugyanakkor az online piacterek súlya sem – ezeket a válaszadók 26 százaléka említette –, és 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy már hamis weboldalra irányítva is próbálták megkárosítani.
A kibercsalásokkal összefüggésben a legtöbben a bankokat és a hatóságokat tekintik a leginkább hiteles információforrásnak – előbbieket a válaszadók 62 százaléka, utóbbiakat 63 százaléka –, de viszonylag sokan említették a Magyar Nemzeti Bankot (33 százalék) is.
