Jövedelem nélkül tengődő munkavállalók ezreinek a sorsán könnyíthet az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott döntésével. Az AB ugyanis kimondta: mostantól nem lehet megspórolni a végkielégítést azokon, akik megromlott egészségi állapotuk miatt nem tudják ellátni korábbi munkájukat, ám új munkakör vagy elbocsátás helyett hónapokig is fizetés nélküli státuszban tartják őket a munkáltatók. A Magyar Szakszervezeti Szövetség üdvözli a Munka törvénykönyve régóta javasolt megváltoztatását is érintő döntést, s egyben felhívja a munkáltatók figyelmét a törvény betartására – reagált a döntésre a MASZSZ lapunknak küldött közleményében.
Jó néhány munkahelyen évek óta bevett szokás: végkielégítéssel járó elbocsátás helyett fizetés nélküli státuszban tartani azokat a munkavállalókat, akik egészségi állapotuk megromlása miatt nem tudják ellátni korábbi munkakörüket, más feladatot viszont nem biztosít számukra a cég. Erre a jövedelem nélküli parkolópályára mostanáig bárki rákerülhetett, akit az akár hosszú évek óta végzett munkájára már alkalmatlannak minősít a szokásos foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálat.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség véleménye szerint országosan jelenleg is akár több ezerre tehető azok száma, akik ilyen okból hónapok óta várják, hogy megfelelő munkakört kapjanak, vagy tisztes végkielégítéssel útjukra engedjék őket.
Sok munkáltatónak azonban éppen a tisztes végkielégítés „fáj”, ezért, a megfelelő munkakör kijelölése helyett, inkább végtelenül embertelen módon – ám a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján egészen mostanáig jogszerűen – arra „játszott”, hogy mondjanak fel azok, akik már nem tudják ellátni korábbi, esetleg nehéz fizikai munkájukat. A felmondás kikényszerítésének módja a kifárasztás. Vagyis, fizetés és mindenféle egyéb jövedelem nélkül, kilátástalan időre parkolópályára helyezni az önhibájukon kívül, esetleg éppen a korábbi nehéz fizikai munka miatt egészségileg meggyengült embereket.
Mivel pénz nélkül senki nem bírja sokáig, a munkáltató – is – jól tudja, hogy az, aki ilyen helyzetbe kerül, előbb utóbb inkább veszni hagyja a végkielégítést, felmond, új munka és kereseti forrás után néz.
Hiszen a sajátságos várakozási idő alatt ezek az emberek nem kaphatnak sem távolléti díjat, sem állásidőre járó juttatást, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra, sőt szociális juttatásra sem jogosultak, sőt elveszítik az egészségbiztosítási ellátásokra való jogviszonyt is.
Ez a totális „kivéreztetés”
– írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amely ellen számtalanszor tiltakoztak a munkahelyi szakszervezetek is.
Mostantól azonban ezt már egyetlen vállalatnál sem lehet megtenni. Az Alkotmánybíróság ugyanis egy hasonló eset kapcsán a közelmúltban úgy döntött, hogy ez az eljárás törvénytelen – üdvözölte a döntést Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke szerint a szakszervezetek korábbi, többször hangoztatott véleményét most különösen meggyőzően támasztotta alá a testület azzal, hogy egyhangú határozattal megsemmisítette a Munka törvénykönyvének azt a részét, amely szerint nem illeti meg távolléti díj – és minden egyéb azzal járó juttatás sem – azt, aki korábbi munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.
Érdemes megemlíteni – véli Zlati Róbert –, hogy ez, a most törölt kitétel 2022-ben kormányjavaslatra került be az Mt.-be. Az elnök kiemelte a testület mostani, hivatalosan is megfogalmazott alkotmányos követelményét, amely szerint
„a munkavállalónak az adott munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén a munkáltató általános foglalkoztatási kötelezettsége változatlanul fennáll”. Ezt a kötelezettséget már egyetlen munkáltató sem hagyhatja figyelmen kívül
– szögezte le az elnök.
A MASZSZ felszólítja az érintett munkáltatókat, hogy mielőbb megnyugtatóan rendezzék a félreállított dolgozók sorsát.
