6p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A csomagolásoknál komoly változások jönnek, újrahasznosítottak kapnak nagyobb szerepet. Ez elsőre jó hír, de lehet árnyoldala. 

Egy ember az élete során akár 30-40 dkg, a csomagolóanyagból kioldódó vegyületet - egyebek mellett úgynevezett monomereket, oligomereket, stabilizátorokat, antioxidánsokat, lágyítókat, habosító anyagokat, nehézfémeket, színezékeket, gyártási segédanyagokat - fogyaszt el. Ezek jelentős része kioldódás útján jut az élelmiszerekbe, a vegyületek pedig károsíthatják az emberi anyagcserét és a hormonháztartást szabályozó szerveket, hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, valamint karcinogének - azaz rákkeltőek - lehetnek.

Az újrahasznosított csomagolással is lehetnek problémák
Az újrahasznosított csomagolással is lehetnek problémák
Fotó: Laboratorium.hu

A fent említett komponenseket és még sok egyéb összetevőt az európai és a hazai szabályozásnak megfelelően rendszeresen vizsgálják az arra alkalmas akkreditált laboratóriumokban, a hatóságok pedig rendszeresen ellenőrzéseket végeznek.

Kétharmados szabály

Az egyszer használatos műanyageszközök - köztük természetesen a csomagolóanyagok - térnyerésére, a környezetünkre fokozottan nagy veszélyt jelentő hulladékképződés megállítására, kezelésére az európai zöld megállapodás alapján 2025-re a csomagolóanyagok 65 százalékát újra kell hasznosítani (anyagukban, energetikailag, illetve a komposztálhatóság szempontjából is), ennek megfelelően bizonyos százalékig az újrafeldolgozott alapanyagok használata is kötelező lesz a jövőben.

Bár a folyamat kedvező a vásárlók, fogyasztók szempontjából, ám új problémákat is felvet. Az újrahasznosított csomagolóanyagokból ugyanis akár eddig ismeretlen, nem vizsgált vegyületek is az élelmiszerekbe oldódhatnak.

Az Európai Bizottság 2022/1616-os, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló rendeletében termékcsoporttól függetlenül, minden élelmiszerrel érintkezésbe kerülő újrahasznosított műanyagra vonatkozva megfogalmazta az alapvető előírást - mondta dr. Kovács Ágnes, a csomagolóanyagok vizsgálatában élen járó Eurofins Food and Feed Testing Budapest Kft. szakértője, aki több ezer elemzés és sok laboratóriumi kutatási tapasztalat alapján foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

A gyakorlatban arról van szó, hogy a műanyag csomagolóanyagokat csak olyan eljárással szabad gyártani, amelynek biztonságosságát az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelte. Új technológia esetében igazolni kell, hogy a folyamat hatékonyan távolítja el a kémiai szennyeződéseket. Ezután az Európai Bizottság engedélyezi azokat az újrafeldolgozási technológiákat, amelyek kedvező kockázatértékelést kaptak, és közzéteszi ezek listáját. Eddig engedélyt egyelőre csak PET újrafeldolgozási technológiák kaptak, poliolefinekre (PE, PP) még nincs megfelelő eljárás.

Az újrafeldolgozott műanyagok azért jelentenek nagyobb élelmiszerbiztonsági kockázatot a „szűz” műanyagokhoz képest, mert egyrészt sérül a nyomon követhetőségük az ellátási láncban, mivel nem ismertek az alapanyagok, azok tisztasága és származása. Másrészt pedig nem valósítható meg teljes mértékben az a cél, amely szerint a feldolgozásra begyűjtött műanyaghulladék a kizárólag a 10/2011/EU rendelet szerint gyártott műanyagokból, vagy a már említett 2022/1616 rendeletnek megfelelően újrafeldolgozott műanyagokból származzon.

Az újrafeldolgozott műanyagok közé így bekerülhetnek más csomagolóanyagok (pl. tisztítószerek vagy kozmetikumok csomagolási hulladékai), és az is problémát jelenthet, ha az eredetileg élelmiszer-csomagolására szánt palackban más, akár veszélyes anyagot vagy annak maradékait tárolták - tette hozzá dr. Kovács Ágnes. A műanyag csomagolóanyagok ugyanis tartalmazzák a velük érintkezésbe került anyagok nyomait, amelyek sok esetben abszorbeálódnak a műanyagokba, és mosással nem távolíthatók el (a csomagolásban tárolt anyagok mellett külön figyelni kell a nyomtatására használt festékekre is!).

Probléma lehet az is, hogy az újrafeldolgozás és újraformázás során a műanyagok magas hőmérsékletnek vannak kitéve, ennek során előfordulhat, hogy a szennyeződések lebomlanak és/vagy oxidálódnak, illetve új anyagok keletkeznek. A műanyagokban használt adalékok (amelyeket csak egy hőciklusra terveztek) szintén lebomolhatnak. A többször újrahasznosított műanyagok minősége tehát romlik, több oligomert, bomlásterméket, szennyezőanyagot tartalmaznak, de hogy pontosan miket, az többnyire nem jelezhető előre.

A felhasznált anyagok megfelelőségét a gyártónak, forgalmazónak úgynevezett kioldódásvizsgálattal kell igazolnia, amelyet az akkreditált laboratórium rendszeresen elvégez – mondta Kovács Ágnes. A vizsgálatok szempontjából ugyanazok a követelmények vonatkoznak ezekre az anyagokra is, mint a nem újrafeldolgozott alapanyagokból készült termékekre, ugyanazokat a paraméterekre elemzik. Ezek: összkioldódás, egyes összetevők, az anyag gyártásához használt jellemző monomerek, illetve az adalékanyagok célzott kioldódási vizsgálata. Emellett különösen fontos a nem szándékosan hozzáadott összetevők (Non intentionally added substances, NIAS) kioldódásának vizsgálata, mivel ezeknél az anyagoknál nagyobb a bizonytalanság az alapanyagokat és a lehetséges szennyezőket illetően. Ebbe a csoportba az alapanyagok szennyezői, a gyártás során keletkező oligomerek, bomlástermékek, reakciótermékek tartoznak.

A csomagolóanyag nem ellenség!

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a modern élelmiszeripar elképzelhetetlen csomagolóanyagok nélkül: ezek tartják egyben az élelmiszert, védik a környezet hatásaitól (és fordítva), jobban eltarthatóvá teszik, minimalizálják a fertőzés és szennyeződés (infekció és kontamináció) veszélyét, valamint gátolják a termékben lévő mikroorganizmusok szaporodását. A csomagolóanyagoknak mindemellett tűrniük kell a hideget és a meleget, biztosítaniuk kell a bennük található élelmiszerek számára a megfelelő a megfelelő áteresztőképességet, a tartósító eljárásoknak és az anyagmozgatásnak való ellenállást, ráadásul tartalmazniuk kell a jogszabályban előírt kötelező jelölési adatokat is (nettó tömeg, minimális megőrzési idő, tárolási körülmények, tápértéktartalom, stb.), hogy a marketingüzenetek hordozásáról már ne is beszéljünk. Egyre fontosabb követelmény a környezetvédelmi szempont is, ezért kell például az újra nem hasznosítható csomagolóanyagoknak egyre nagyobb arányban biológiailag lebonthatóak lenniük.

A csomagolóanyag tehát nem ellenség – emelte ki Kovács Ágnes, hozzátéve, hogy a gyártásra, forgalmazásra vonatkozó szabályok betartása, illetve a rendszeres hatósági és laboratóriumi ellenőrzések mellett nem jelentenek veszélyt az emberekre, sőt éppen a jobb életminőséget szolgálják. A laboratóriumokban kidolgozott és végzett vizsgálati módszereket alkalmazva hatékonyan kiszűrhetők az élelmiszerek csomagolására alkalmatlan, esetenként mérgező anyagok. Ezzel a csomagolt élelmiszerek biztonsága is növelhető.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!