2025. október 30-án a reggeli órákban egyszerre több dolog is lázban tartotta a hazai gazdasági és közéleti témák iránt érdeklődőket. 8 órakor kezdődött a Kormányinfó, amin ezúttal a szokásos felállásban Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető számolt be a kabinet legújabb döntéseiről: szó volt az árrésstop meghosszabbításáról, Donald Trump és Orbán Viktor november 7-i, washingtoni találkozójáról, és az orosz olajcégekre kivetett amerikai szankciókról is.
A Kormányinfó közben, a sajtó kérdéseire ráfordulva publikálta a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb, harmadik negyedéves GDP-adatot. Éves szinten 0,6 százalékos növekedést mért a hivatal, ugyanakkor negyedéves alapon még mindig csak stagnálás látható. Januártól szeptemberig mindössze 0,2 százalékkal bővült a gazdaság, ami után már semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy a kormány által még mindig érvényben tartott 1 százalékos növekedési célt nem fogjuk tudni elérni.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A két esemény egy időpontra esésese már csak azért is volt szerencsés lapunk számára, mert a legutóbbi Kormányinfón nem volt lehetőségünk kérdezni, így ezúttal az elsők között kaptunk lehetőséget.
„Jól láthatóan a háború az európai és a magyar gazdaságot is blokkolja” – ismételte el a panelszerű kormányzati üzenetet a Miniszterelnökséget vezető miniszter a harmadik negyedéves GDP-adatot firtató kérdésünkre.
Arra a felvetésünkre, hogy módosítja-e végre a kormány a 2025-re vonatkozó, még mindig 1 százalékos GDP-prognózisát, Gulyás Gergely már jóval érdekesebben reagált.
A miniszter szerint meg kell nézni, hogy milyen gazdasági teljesítmény várható a negyedik negyedévben.
„Ha az 1 százalékos növekedés nem válna valóra, amit feltételesen tudok mondani, akkor is csak néhány tized százalékkal maradnánk el tőle. Ez az eltérés a költségvetés bevételi és kiadási oldalán nem változtatna alapvetően” – fogalmazott a miniszter.
A háború végéhez köti az árrésstop kivezetését a kormány?
A hazai gazdasági vonalon maradva kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kormánynak nehéz döntést kellett-e meghoznia az árrésstop jövő február 28-ig történő meghosszabbításával kapcsolatban – sőt, annak újabb termékkörökre való kiterjesztéséről? Mindezt annak fényében, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség a héten is élesen bírálta az intézkedést, annak kivezetését követelve. A bejelentés után pedig az OKSZ azt közölte, hogy értetlenül állnak a kormány minden egyeztetés nélkül meghozott döntése előtt. A szakmai szervezet kritikáit ebben a cikkben foglaltuk össze:
Gulyás Gergely válaszában elismerte, hogy ami az egyik oldalon jó, az a másik oldalon rossz hír. „A kormány az élelmiszeriparban még mindig fenyegető pénzromlás időszakában úgy döntött, hogy a 10 százalék feletti haszon ne a kereskedőknél jelenjen meg, hanem a fogyasztóknál maradjon. Az intézkedésnek köszönhetően 60-70 milliárd forint fölött van az az összeg, amennyivel kevesebbet fizettek a fogyasztók az érintett termékekért” – mondta.
Majd arról érdeklődtünk, hogy nem tart-e a kormány az infláció megugrásától az árrésstop majdani kivezetésekor. Gulyás szerint az intézkedés nyilvánvalóan nem tartható fenn örökké. Korábban, amikor nem fenyegetett élelmiszerrobbanás, nem is volt rá szükség.
„Ha sikerül eljutnunk oda, hogy azok a körülmények, amiket elsősorban a háború okoz, már ne álljanak fenn, akkor jelentős áremelkedés nélkül lehet kivezetni az árrésstopot” – magyarázta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Később egy másik újságírói kérdésre is megismételte, hogy a háború miatt fogalmazott úgy, hogy még mindig „fenyeget” az élelmiszerárrobbanás. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy az intézkedés kivezetésének legfontosabb záloga a kormány szerint az orosz-ukrán háború lezárása.
Jó szankciók és rossz szankciók
Gulyás Gergelyt a november 7-re tervezett Donald Trump-Orbán Viktor találkozóról is kérdeztük, amit Washingtonban, a Fehér Házban rendeznek majd. A Miniszterelnökséget vezető miniszter először egy másik felvetésre elmondta, hogy nem érintik Magyarországot hátrányosan az orosz Lukoil és Rosznyeft vállalatokkal szemben bevezetett szankciók. E kapcsán arról érdeklődtünk, hogy Orbán Viktor ennek ellenére is megpróbálja-e lebeszélni majd Donald Trumpot a szankciókról a látogatása során.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Gulyás Gergely elmondta, hogy az európai uniós szankcióknál is azt a stratégiát követik, hogy csak azokat vétózzák meg, amik a magyar gazdaság alapvető érdekeivel ellentétesek: itt tipikusan az energiahordozókkal kapcsolatos szankciókra utalt. Bár alapvetően tévesnek tartja a kormány ezeket a büntetőintézkedéseket, az amerikai szankciókat mégis érdekes megvilágításba helyezte a miniszter.
„Az Európai Unió szankciós politikája nem vált be. Az, hogy az amerikaiak beválnak-e, azért nehezebb kérdés, mert ezeknek a célja nem a háború meghosszabbítása, hanem az, hogy béketárgyalásokra kényszerítse Oroszországot”
– fogalmazott.
Felvetettük Gulyás Gergelynek, hogy az amerikai szankciók bejelentése után a két legnagyobb orosz olajvásárló, India és Kína is bejelentették, hogy drasztikusan csökkentik a vásárlások mennyiségét. Vagyis a szankciók mégis működhetnek?
„Az amerikai szankciók erősebbek, mint az európaiak” – kezdte Gulyás Gergely. Aki szerint a november 7-i washingtoni találkozón biztosan szó lesz a béke esélyeiről, illetve arról is, hogy a legújabb amerikai bejelentések elősegítik-e ezt a törekvést. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az amerikai büntetőintézkedések egyelőre több európai uniós tagállamnak jelentenek rossz hírt, hiszen a háború kitörése óta majdnem ugyanakkora mértékben nőttek az Európai Unió Indiából történő beszerzései, mint amennyivel az Oroszországból történők csökkentek. Gulyás Gergely úgy véli, hogy az EU nem folytat őszinte politikát ebben a kérdésben, és az orosz nyersanyagokat kerülőúton szerzi be.
Kettős adóztatás, Volodimir Zelenszkij meghívása
A magyar energiabeszerzésekkel kapcsolatban Gulyás Gergely kitért arra, hogy jelenleg nincs másik, versenyképes ajánlatuk, amivel ki lehetne váltani az oroszországi importot. Nem is lát arra esélyt, hogy Donald Trump esetleg egy, a jelenleginél kedvezőbb ajánlattal rukkolhat elő Washingtonban Orbán Viktor számára.
Arra viszont igen, hogy szóba kerül majd a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amit még 2022-ben függesztett fel az előző amerikai adminisztráció. „A megállapodás visszaállításáról azonban nem az amerikai elnök, hanem a kongresszus dönt” – tette hozzá Gulyás Gergely.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A Miniszterelnökséget vezető miniszter röviden reagált arra a felvetésünkre, hogy a kormány a lehetőségeihez mérten megtesz-e mindent annak érdekében, hogy a budapesti békecsúcs (amivel kapcsolatban ismét optimistán nyilatkozott Gulyás) ne csak két, hanem háromoldalú legyen, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kiegészülve.
„Nem volt ilyen kezdeményezés sem amerikai, sem orosz részről” – válaszolta tömören a miniszter.
