Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggeli közlése szerint Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2025 III. negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit Az első háromnegyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakáét.
Mivel a kormány 2025 egészére 1 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, amelyen a gyenge adatok láttán sem kíván módosítani – legalábbis lapunk október elején feltett kérdésére Orbán Viktor ezt mondta –, jelentős növekedésre lenne szükség az utolsó, negyedik negyedévben ahhoz, hogy ez teljesüljön. Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzőjének számítása szerint egy jelentősebb, 0,8 százalékos negyedik negyedéves bővülés mellett is csupán 0,4 százalékos lenne az éves ráta.
Ám olvasva a szaktárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium gyorsreakcióját, nem látszódik ok az optimizmusra. Más megközelítésben: az mégis csak felér egy beismeréssel, a prognózis lerontásával. Nagy Mártonék ugyanis azt írták a lapunknak küldött közleményükben, hogy
„A GDP alakulására azonban továbbra is rendkívül negatívan hat a kedvezőtlen külső környezet, a háború elhúzódása, az EU rémes vámmegállapodása, valamint az európai gazdaság, különösen a német ipar gyenge teljesítménye... Amíg nem ér véget a háború és Brüsszel folytatja elhibázott gazdaságpolitikáját, addig a növekedés üteme fékezett marad, a 3 százalék fölötti gazdasági növekedéshez békére van szükség.”
Mindenesetre a hazai makrogazdasági elemzők sem szívrepesve fogadták a harmadik negyedéves adatot. Azt, hogy a magyar gazdaság az április-június közötti időszakhoz képest egy jottányit sem tudott bővülni – még ha legalább a legrosszabbat, a csökkenést sikerült is elkerülni. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a lapunknak küldött gyorsértékelésében egyenesen kiábrándítónak minősítette a magyar gazdaság 2025-ös teljesítményét.
Virovácz Péter a magyar gazdaságról bővebben is beszélt a Klasszis Podcastban:
Arról, hogy a GDP miért stagnált, csak több mint egy hónap múlva kaphatunk teljes képet, december 2-án – akkor publikálja a KSH a részleteket. Az azonban már most is kiderült, amit amúgy az előzetes ágazati adatokból már sejteni lehetett, nevezetesen, hogy az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét.
Az ipart továbbra is a külső kereslet hiánya és a készletezési ciklus várt fordulatának elmaradása húzza vissza – mutatott rá Virovácz. Ugyanakkor ebben a jármű- és akkumulátorgyártás magas aránya, illetve az alacsony versenyképesség (például a magas energiaárak) is szerepet játszanak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint.
Az ING Bank vezető közgazdásza egyébként azt feltételezi – miután erről nem tesz említést a KSH –, hogy az építőipar is visszahúzó erő lehetett, miután az augusztusi beszakadás után vélhetően elég nagy a bizonytalanság arról, e szektor hozzájárulhat-e a gazdaság kilábalásához.
A mezőgazdasághoz nem volt kegyes idén az időjárás (késői fagy, aszály), de a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is rossz évet fut, hiszen ez a szektor megsínylette a madárinfluenzát és a ragadós száj- és körömfájás járványt is.
Pozitív színben továbbra is egyedül a szolgáltatószektor tűnik fel és ezen belül is legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye a domináns. Az ING Bank vezető közgazdásza szerint könnyen lehet, hogy ennek köze van a napjainkban zajló MI-forradalomhoz. A szolgáltató szektor jó teljesítménye azért biztató, mert ez az ágazat adja a GDP kétharmadát – mutatott rá Regős Gábor. Az ágazat növekedése folyamatos, de tavaly nagyobb volt, mint az idei első két negyedévben. Itt a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint biztosan több keresnivalónk lenne, több olyan ágazat van, amely már most is tud növekedni, de ha több figyelmet kapna, jelentősebben hozzá tudna járulni a gazdasági növekedéshez.
Abban megegyeznek az elemzők, hogy a felhasználási oldalon a fogyasztás lehetett a húzóerő, amiben Regős szerint szerepe van a reálbérek növekedésének, illetve a családi adókedvezmények bővülésének – bár ez utóbbi a negyedévnek csak kis részét érintette.
Szükség is volt a fogyasztás bővülésére, mivel a beruházások és a nettó export továbbra sem hasítanak. Az alacsony beruházási volumenben a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint több tényező játszik szerepet: a hazánknak járó uniós források visszatartása, az alacsony kereslet (mondván, miért fejlesszenek, ha nem kell senkinek a termék?), az állami és önkormányzati forráshiány és a külföldi befektetők alacsony befektetési kedve hazánkban.
Romló elemzői prognózisok
A harmadik negyedéves adat fényében az ING Bank ismét lefelé módosítja majd a 2025. évi növekedési előrejelzését, miután úgy ítélik meg, a legnagyobb valószínűséggel valahol 0,5 százalék körül, inkább valamivel az alatt teljesíthet az idei év egészében a magyar gazdaság. Az év hátralévő részében a fogyasztás lehet a húzóerő, elsősorban az új költségvetési impulzusok hatására. A legnagyobb kérdés ugyanakkor, hogy az ebből származó többletjövedelem mekkora része találja meg az utat a tényleges fogyasztáshoz és mekkora rész gyarapítja a megtakarításokat – veti fel Virovácz. Akinek bankja a beruházások esetében nem számít komolyabb fordulatra, így az év egészében ez a tétel biztosan erősen negatív hozzájáruló lesz, miközben a nettó export esetében a fogyasztás erős importigénye és a külső kereslet általános gyengesége nem kecsegtet komolyabb pozitív változással már az év végéig.
A K&H is 0,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál. Jövőre viszont tempósabb, valamivel 2 százalék feletti bővüléssel. Továbbra is a lakossági fogyasztás lehet a növekedés motorja, emellett e banknál is úgy tartják, a gyorsuláshoz hozzájárulhat a kormányzati stimulus, illetve a beruházások évek óta tartó visszaesése is megállhat – közölte lapunkkal Németh Dávid makrogazdasági elemző.
Pesszimistábbak az Ersténél, amely várakozása szerint alakult a negyedéves stagnálás, a múlt revíziója miatt gyengébb éves ütem azt eredményezi, hogy a jelenlegi, idei évre vonatkozó, 0,5 százalékos növekedési előrejelzésüket néhány tizedponttal lefelé fogják módosítani. Annak ellenére, hogy pozitívumként említették, a bizalmi indexek régóta várt, tendenciózusnak nevezhető javulását már látni az adatokban: augusztus óta az üzleti és a fogyasztói szegmens is érdemben tudott nőni. Ám a külső tényezők tekintetében lényegi felívelésről továbbra sem beszélhetünk, sőt rövidtávon alkatrészhiány következtében több járműgyártó leállást hajt végre a régióban, ami beárnyékolhatja a hazai szereplők kilátásait és a BMW-gyár október végi elindulását – figyelmeztetett Nagy János makrogazdasági elemző. Ezt némiképp ellensúlyozhatja, hogy számos jóléti intézkedés fogja javítani a háztartások jövedelmi helyzetét, ami – kiegészülve a pozitív reálbérváltozással – a fogyasztás bővülését vetíti előre.
A Gránit Alapkezelőnél is azt helyezték kilátásba, hogy az idei növekedési várakozásaikat ismét csökkenteniük kell, miután vélhetően már a 0,5 százalékos növekedés sem érhető el, azaz a magyar gazdaság ismét egy olyan évet zár majd, amikor nem tudott érdemben előrelépni. Ráadásul a mostani kedvezőtlen adat áthúzódó hatása miatt a jövő évi növekedés is kisebb lehet a várt 2,8 százaléknál – erről pontosabb előrejelzés majd a részletes adatok alapján lesz adható. A gazdasági növekedés beindulását Regős szerint több tényező segíthetné: a legfontosabb a külső kereslet beindulása lenne, de szükség lenne a hazánknak járó uniós pénzekhez való hozzáférésre, illetve arra is, hogy a gazdaságot érintő támogatásokat hatékonyabban, kevésbé egy-két ágazatra koncentrálva költenénk el, hiszen az egy-két ágazat beindulása késik, ez pedig nyomot hagy a gazdasági teljesítményen is. A gyenge GDP-adatok a korábbinál is nagyobb fiskális fegyelmet igényelnének, hiszen a kisebb GDP nyomot hagy a költségvetésen is, még ha a fogyasztás és a bérek növekedése miatt nem is ekkorát. A stagnáló gazdaság és a laza fiskális politika együttese ugyanis kockázatot jelentene a hitelminősítések szempontjából is.
Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központnál arra figyelmeztettek, hogy az utolsó három hónap kedvezőbb teljesítménye azért is lenne fontos, mert az a már említett áthúzódó hatások miatt jelentősen befolyásolja majd a jövő év egészének növekedését is. Ami a negyedik negyedévet segítheti Molnár szerint, az egyrészről az Otthon Start Program révén élénkülő ingatlanpiac, amelynek hatása a lakásépítéseken keresztül az építőiparba, illetve a gazdaság más szegmenseibe is begyűrűzhet, másrészről a BMW gyár termőre fordulása, harmadrészt pedig a háromgyermekes édesanyák szja-mentességének hatása nyomán tovább erősödő fogyasztási dinamika. A kilátásokat és a jövő évi növekedést viszont még így is a külső kereslet határozza majd meg. A külpiacaink, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése, továbbra is visszafogja az exportdinamikát, miközben a vállalatok beruházási hajlandóságát is rontja. Az orosz-ukrán háború lezárása és annak nyomán az energiaárak mérséklődése, kiegészülve a német fiskális lazítás hatásával, jövőre kedvezőbb külső makrokörnyezetet eredményezhet, amely, kiegészülve a családtámogatások folytatódó bővülésével és a reálbérek emelkedésével, akár 3 százalék közeli növekedést is hozhat – vázolt fel egy optimista képet a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Az MBH Banknál úgy vélik, a kilátások szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy az ipari konjunktúra és a beruházások mikor tudnak újra erőre kapni, különösen a 2026-os év elején, amikor a külső környezet esetleges javulása enyhítheti a jelenlegi növekedési korlátokat. Miközben a bérdinamika valamelyest lassult, várhatóan a fogyasztás lesz továbbra is a legfontosabb motorja a gazdasági növekedésnek, amit a fogyasztási hitelek dinamikus bővülése is támogat. A beruházásoknál lassú stabilizálódásra 2026-tól számítanak e banknál. Az ipari termelés is stabilizálódhat 2026-ban, majd jövőre óvatosan növekedésnek is indulhat, ahogy a külföldi működőtőke-beruházások lassú ütemben termőre fordulnak. A kilátások javulása miatt azt gondolják, hogy 2026-ban már megközelítheti a 3 százalékot a GDP éves növekedési üteme, jelenlegi előrejelzésük szerint 2,9 százalékos gazdasági növekedés várható jövőre.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
