Borús ég és dühös tüntetők fogadták Ursula von der Leyent Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) épületénél ma reggel. A környezetvédő demonstrálók egy jókora transzparenst feszítettek ki, amelyen az állt: „State of the EU: burning”, avagy szabad fordításban: "Lángokban áll az EU” – ez persze nem politikai állásfoglalás volt, csupán tiltakozás „a fosszilis gázok” használata ellen. Abban kételkedünk, hogy az Európai Bizottság elnöke végül látta a molinót, de a tömegével érkező újságírókhoz biztosan eljutott az üzenet.
Ursula von der Leyen pontban kilenc órakor lépett be az ülésterembe, amely egyébként nem telt meg teljesen – egyes padsorok teljesen üresek maradtak. Az újságírók viszont ellepték az EP-t: a hivatalos sajtóteremben már napokkal előre elkelt minden hely, az EP üléstermének „balkonja” pedig a kezdés után nem sokkal tehette volna ki a megtelt táblát.
Az Európai Bizottság elnöke több mint egy órán át szólt az egybegyűltekhez. Beszédét számos alkalommal jutalmazták kisebb-nagyobb tapssal a képviselők, érdemleges bekiabálást vagy fújolást nem hallottunk.
Von der Leyen végig nyugodtan, kiegyensúlyozottan beszélt, angolul kezdte mondandóját, aztán németre és franciára váltott, majd angolul zárt a már ismert "Long live Europe!", azaz „Éljen soká Európa!” felkiáltással. Mindössze egyszer tévesztett, amikor „tagok” helyett „tagországoknak” nevezte a képviselőket (mintha a tagállamokat tömörítő Európai Tanácshoz szólna) – mindezt a Parlament és maga von der Leyen is nevetve nyugtázta.
Csak nyugodtan...
Na, de térjünk a lényegre: miről is beszélt egy órán át az Európai Bizottság elnöke? Alapvetően a zöld átállásról és a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságáról, az európai gazdaság és a kkv-k védelméről, az európai értékekről és az Ukrajna melletti kiállásról. Volt persze sok közhelynek ható szólam, de elhangzottak konkrét bejelentések is.
A beszéd összességében békülékeny, politikai kritikáktól szinte mentes volt, a kvázi belpolitikai témák – például a jogállamisági aggályok egyes tagállamokkal szemben – pedig csak említés szinten kerültek elő.
Von der Leyen – ahogy azt felvezető cikkében laptársunk, a Privátbankár jelezte – egyben kampánynyitánynak is tekintette beszédét, ezért rögtön azzal kezdte mondandóját, hogy mintegy 300 nap múlva EP-választásokat tartanak, a választóknak pedig el kell mondani, hogy mit akar az EU a jövőben. „El kell nyerni a bizalmukat”, „be kell fejezni az elkezdett munkát”, fogalmazott.
A Bizottság elnöke többször is szót emelt a nők érdekében: küzdeni kell, több nő kell vezető pozíciókba, azonos munkáért azonos bér jár, mondta. Mindebben volt előrelépés, de további fejlődés kell. És beszélt arról is, hogy fel kell lépni a nőket sújtó erőszak ellen.
A klímaváltozással kapcsolatban azt mondta: az idei nyár árvizei és hőséghullámai is bizonyították, hogy a „bolygó forr”, ezért még több befektetés szükséges a zöld energiákba. További párbeszédet folytatnak majd az iparral a dekarbonizációról, az elektromos autókra és az akkumulátorgyártásra utalva pedig azt mondta: a zöld iparágak jövője Európában van.
Ezzel összefüggésben bejelentette, hogy az állami támogatások miatt vizsgálatot indítanak a Kínából érkező, olcsó elektromos autók ügyében (ezt az EP nagy tapssal jutalmazta).
Von der Leyen – alighanem szintén az EP-választásokra gondolva – szólt a gazdálkodókhoz is: köszönetét fejezte ki nekik, hogy élelemmel látják el Európát, szerinte a földművelést és a természetvédelmet össze kell kötni.
A gazdaságot tekintve három nagy kihívást említett: a munkaerőt, az inflációt és az európai cégek üzleti tevékenységének könnyebbé tételét. Mint mondta, az EU-ban szinte teljes a foglalkoztatás, számos szektorban a kvalifikált munkaerő hiánya jelent gondot.
Az üzleti tevékenység könnyítésével kapcsolatban bejelentette, hogy 25 százalékkal csökkenteni tervezik az európai szintű jelentéstételi kötelezettségeket.
Közölte azt is, hogy a kkv-k segítésére kijelölnek egy úgynevezett uniós kkv-követet, aki közvetlenül neki fog jelenteni. Az Európai Központi Bank volt elnökét, Mario Draghit pedig felkérték, hogy készítsen beszámolót az európai versenyképesség növeléséről.
... és kiegyensúlyozottan
A Bizottság elnöke a migrációval kapcsolatban megjegyezte, hogy kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség. Tehát humanitárius segítséget kell nyújtani, de a biztonságra és a határvédelemre is figyelni kell.
Kiemelte, hogy az embercsempész-biznisznek véget kell vetni. Ezzel összefüggésben Tunézia mellett más térségbeli országokkal is megállapodásokat akarnak kötni.
Von der Leyen ezúttal is kifejezte támogatását Ukrajna mellett, szerinte az ország jövője az EU-ban van. És arról is szólt, hogy Románia és Bulgária helye már a Schengeni övezetben lenne.
A két balkáni ország csatlakozását az Európai Tanács vétózta meg. És kiállt az EU bővítése mellett is megjegyezve, hogy a Nyugat-Balkán és Moldova jövője is az EU-ban van.
Az EP tapssal jutalmazta von der Leyen beszédét, az általános standing ovation (tehát amikor felállva tapsolunk meg valakit) azonban elmaradt.
