Az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna a Financial Timesnak nyilatkozva beszélt arról, hogy véleménye szerint amennyiben Orbán Viktor arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy feloldja az orosz befagyasztott vagyonokra vonatkozó korlátozásokat, akkor az ukrajnai támogatások költségeit végső soron az uniós adófizetők viselik majd.
A pénzügyi portál beszámolóját az észt ERR szemlézte. A cikk szerint az uniós tisztviselők arra számítanak, hogy a magyar miniszterelnök „még harciasabb hozzáállást” tanúsít majd az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbításáról szóló tárgyalásokon, amelyek júliusban járnak le. A meghosszabbításhoz mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.
2024-ben az EU és a G7 körülbelül 260 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon hasznából fedezett egy 50 milliárd eurós ukrajnai hitelt. Ha a lefoglalt vagyonokat feloldják, az EU-ra és az Egyesült Államokra egyenként 20 milliárd eurónyi felelősség hárulna, a fennmaradó összeget pedig a többi G7-tagállam állná.
Tsahkna kiemelte, a problémát az jelenti, hogy a hitelt biztosító vagyonok felszabadulnának, amennyiben a szankciók lejárnak, és egy magyar vétó miatt nem lehet meghosszabbítani azokat.
Észtország azt szorgalmazza, hogy az EU és a G7 foglalja le a befagyasztott orosz pénzeket és tulajdonokat, így garantálva az ukrán finanszírozást hosszabb időre is.
