Magyarországon országszerte sorra jelennek meg az új plakátok, a képeken szereplő három ember régi ismerős, a kormánypropaganda kedvelt ellenségei: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Manfred Weber, a néppárti frakcióvezető az Európai Parlamentben – a frakció tagja a legerősebb magyar ellenzéki párttá vált Tisza Párt is – kezdi cikkét a brit Guardian.
A plakátok szerint a tét Ukrajna esetleges EU-tagsága – ami ugyan messze van még, és jelenleg egyik plakáton szereplő politikus sem dönthet róla – teszi hozzá a cikk. A héten kiküldött kérdőíveken mindössze ennyi szerepel: „Támogatja Ön, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz?”
A portál emlékeztetett: a kérdés ugyan semlegesnek tűnik, de a magyar kormány nem maradt pártatlan. A kampány elindítása után Orbán Viktor miniszterelnök felszólította a választókat, hogy vegyenek részt a konzultációban, mert szerinte Ukrajna EU-tagsága azt jelentené, hogy „minden magyar pénz Ukrajnára menne el”. A kormány emellett – bizonyíték nélkül – azt állította, hogy az ukrán „olcsó munkaerő” elvenné a magyarok munkáját, és járványokat hozna, mert az ukránok szerinte nem oltatják be magukat.
Fotó: Depositphotos
„A Fidesz felismerte, hogy az emberekben van egyfajta ellenérzés a háborús részvétel kapcsán” – mondta a Guardian kérdésére Andor László, aki 2010 és 2014 között volt Magyarország EU-biztosa. „Ezt az érzést viszont azóta rendszeresen kihasználják, hogy ne kelljen valódi támogatást nyújtani Ukrajnának.”
Magyarország többször próbálta megakadályozni az Oroszország elleni uniós szankciókat, de végül minden alkalommal meghátrált. Orbán Viktor megvétózta 6 milliárd euró felszabadítását, amelyet az EU-tagállamoknak szántak az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás ellentételezésére, és két, Ukrajnát támogató uniós nyilatkozat aláírását is megtagadta.
Most azonban, hogy Magyarország egyre aktívabban akadályozza az EU ukrajnai támogatásait, az unióban komolyan felmerült a kérdés: vajon elérkezett az idő egy komolyabb lépésre? Ez lehet akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztése is, az EU-szerződés 7. cikke alapján – emeli ki a portál.
Csak terv marad?
Bár a magyar szavazati jog felfüggesztéséről szóló elképzelés még korai szakaszban van, sokan kételkednek benne, hogy valaha is megvalósul – ehhez ugyanis a többi 26 tagállam egyhangú döntésére lenne szükség.
Korábban Lengyelország volt az, aki megvétózta volna a Magyarország elleni szankciókat, mostanra viszont az Orbán-kormány jó ismerősének és szövetségesének számító szlovák miniszterelnök, Robert Fico lehet a kulcsszereplő. A cikk emlékeztet: az Európai Parlament már 2018-ban elindította a 7. cikk szerinti eljárást, de ez azóta is elakadt a tagállamok vonakodása miatt.
A Guardian szerint úgy tűnik, mintha változna a hangulat. Andor úgy látja, hogy sokkal érzelmesebbé vált a helyzet azóta, hogy 2010–11-ben először merültek fel komoly aggályok a magyar igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán.
„Orbán Viktor ma olyan ügyekben akadályoz, amelyek az uniós országok többsége szerint létfontosságúak” – utalt Ukrajna támogatására.
Sokan úgy vélik, hogy az igazi fordulópont akkor jöhet el, ha Magyarország megpróbálja megvétózni az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Ezek közé tartozik a 210 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyon befagyasztása is, amelynek kamatait Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatására használják fel. Ezeket az intézkedéseket július 31-ig kell meghosszabbítani – és ehhez is egyhangú döntés kell.
A cikkben egy neve elhallgatását kérő képviselő úgy nyilatkozott, hogy ha a magyar kormány úgy érzi, hogy az Egyesült Államok támogatja őket, biztosan blokkolnának. Hozzátette, „ez hatalmas lépés lenne – gyakorlatilag kívül helyeznék magukat az Unión.”
A diplomaták eddig abban bíztak, hogy Magyarország mindig visszalép a vétótól – főleg amikor Donald Trump is szankciókat helyezett kilátásba Putyin ellen. „Ha a múlt irányadó a jövőre nézve, akkor nincs ok pánikra. De naiv lenne ezt biztosra venni” – mondta egy másik diplomata, hozzátéve: „Dolgozunk a megoldási lehetőségeken.”
Fogy a türelem
A holland zöldpárti EP-képviselő, Tineke Strik – aki az Európai Parlament magyar jogállamisági jelentéséért felel – úgy látja: „A tagállamok egyre jobban belefáradnak Orbánba.” Szerinte 19 ország már kész lenne továbblépni az eljárásban – még ha nem is a szavazati jog megvonásával –, de nincs valódi stratégiájuk, hogyan győzzék meg a maradék tagállamokat.
A múlt héten Strik egy többpárti EP-delegációval vizsgálódott Magyarországon, és azt a következtetést vonták le: a demokratikus normák „gyors ütemben romlanak”.
