Kína jelentősen visszafogta két fontos nyersanyag – a fegyverek, a távközlési berendezések és a napelemek gyártásához szükséges alapanyag – exportját a Reuters hírügynökség által a hivatalos kínai vámadatokon végzett elemzés alapján.
Az elemzés szerint az antimon és a germánium exportja júniusban 88, illetve 95 százalékkal volt alacsonyabb, mint januárban. A ritkaföldfémekhez hasonlóan Kína mindkét elem esetében messze a legnagyobb termelőnek és feldolgozónak számít.
Az MTI híre szerint Kína 2023-ban és 2024-ben vette fel a két nyersanyagot az exportellenőrzési listára, majd Washington chipkereskedelmi korlátozásaira adott válaszként tavaly betiltotta ezek exportját az Egyesült Államokba. A ritkaföldfémeket tavaly áprilisban vette fel Kína az exportellenőrzési listára az Egyesült Államokkal folytatott vámvitája miatt, ami az exportmennyiségek visszaeséséhez vezetett. Emiatt mind az Egyesült Államokban, mind Európában egyes autógyártók néhány gyártósor leállítására kényszerültek.
A Washington és Peking között létrejött megállapodás után a ritkaföldfémek exportja júniusban ismét jelentősen növekedett, a germánium és az antimon szállításai viszont a történelem egyik legalacsonyabb szintjére estek vissza. A kínai hírszerzés a múlt héten arról számolt be, hogy kísérletek történtek az exportellenőrzés rakomány-átrakodással történő kijátszására. Eszerint az árukat először harmadik országokba szállították, mielőtt végső rendeltetési helyükre juttatták volna el. A Reuters hírügynökség információi szerint például Thaiföld és Mexikó szokatlanul nagy mennyiségű antimont exportált az Egyesült Államokba. A nagy tisztaságú germánium világpiaci ára több mint megduplázódott az exportkorlátozások 2023 júliusi bevezetése óta. Az antimon ára tavaly május óta csaknem négyszeresére emelkedett. Az antimont például lőszerben, infravörös célkövető rakétákban, atomfegyverekben és éjjellátó készülékekben, valamint akkumulátorokban és fotovoltaikus berendezésekben használják.
