Nem az adóbevételek megtippelésén múlt, hogy a 2025-ös költségvetés a vártnál harmadával nagyobb hiánnyal zárt, a zárszámadási törvénytervezet szerint
a ténylegesen befolyt közterhek egész közel voltak azokhoz az összegekhez, melyeket a tavalyi büdzsé során a tervezésnél használtak.
Ez pedig azt jelenti, hogy a nullszaldósra tervezett működési költségvetés, mely végül több mint ezermilliárd forintos hiánnyal zárt, nem az adóbevételek elmaradása, hanem a túlköltekezés miatt lett deficites.
Konkrétan arról van szó, hogy a költségvetési bevételek 53 százalékát adó közvetlen költségvetési bevételeket (uniós pénzek nélkül) 20 706,1 milliárd forintra tervezték, ebből pedig 20 669 milliárd forint be is folyt, ami 99,8 százalékos teljesülést jelent. A nem ehhez a költségvetési fejezethez tartozó, hanem a nyugdíj-, illetve az egészségkassza fő bevételi forrását jelentő szociális hozzájárulási adó (szocho) és társadalombiztosítási járulék (tb) sem teljesített tragikusan: előbbiből 27,1 milliárd forinttal (0,8 százalék) kevesebb, utóbbiból 21,5 milliárd forinttal (0,4 százalék) több folyt be az államkincstárhoz, így szochóból 3339,7 milliárd, tb-ből pedig 4986,3 milliárd forint bevétel származott.
Fotó: DepositPhotos.com
A legnagyobb bevételi tételt jelentő általános forgalmi adó (áfa) mindössze 11 milliárd forinttal maradt el a várttól, 8265,4 milliárd forint érkezett ilyen jogcímen. A személyi jövedelemadónál már érezhetőbb az eltérés, a 4841,6 milliárd forintnyi bevétel 163,8 milliárd forinttal (1,3 százalékkal) maradt el a várttól, míg jövedéki adóból a beérkezett 1627,6 milliárd forint 75,3 milliárddal (4,4 százalékkal) kevesebb, mint amennyit beterveztek. A legnagyobb érvágást a társasági adó szenvedte el: az ilyen jogcímen befizetett 1024,4 milliárd forint ötödével, 261,1 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyire számítottak. Bankadóból viszont 17,8 százalékkal többet szedett be az állam: a 298,1 milliárd forintnyi bevétel 45 milliárddal több, mint a tervezett.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Az uniós programok révén beérkezett 726,2 milliárd forint – egyáltalán nem meglepő módon – mindössze 42,3 százaléka a 2025-ös büdzsében tervezett 2129,5 milliárd forintnyi bevételnek.
Itt elsősorban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközök (RRF) befagyasztása okozta az eltérés jó részét, az ebből tervezett 630,3 milliárd forintból egy huncut fillér sem folyt be, de a Kohéziós Operatív Programok (KOP) révén várt 1249,8 milliárd forintból is csak 597,1 milliárd forint érkezett meg.
A Közös Agrárpolitika (KAP) programjaiból tavalyra 165 milliárd forint bevétellel számolt az Orbán-kormány, ebből azonban csak 117,4 miliárd forint valósult meg. Az elmaradt uniós források így összesen 1402,9 milliárd forint bevételkiesést jelentettek a 2025-ös büdzsének – a működési hiány már említett 1005 milliárd forintján felül.
Fel van adva a lecke Kármán Andrásnak!
Az új kabinet első feladata a 2026-os pótköltségvetés elkészítése volt, hiszen világos volt, hogy a 2025 nyarán megszavazott büdzsé számai igencsak messze állnak a valóságtól: a májusi kormányzati átadás-átvételkor derült ki, hogy az előző kabinet több mint 2000 milliárd forintnyi, bevétellel nem fedezett kiadási tételre vállalt kötelezettséget.
Tetézte a gondot, hogy az adóbevételek teljesülése sem úgy alakult, ahogy azt időarányosan várni lehetett volna.
Az ősz elején elkészített, idei évre vonatkozó pótköltségvetésben Kármán Andrásék a büdzsé közvetlen adóbevételeinek előirányzatát 263,2 milliárd forinttal lejjebb vitték, viszont az EU-s forrásokból tervezett 1700,3 milliárdos bevételi előirányzatot az Európai Bizottsággal kötött megállapodásra tekintettel 3603,1 milliárd forintra növelték.
Ezekhez az új 2026-os tervszámokhoz képest igen ambiciózusak a jövő évi bevételi tervek. A költségvetés közvetlen adóbevételeiről az új kormányzat úgy véli, 1721,9 milliárd forinttal fogják meghaladni a 2026-os (módosított) bevételi előirányzatot. Nominálisan a legnagyobb növekedést, 491,5 milliárd forint pluszt (5,7 százalék) az áfabevételek emelkedéséből várják – ez a 3 százalékra tervezett infláció, a háztartások fogyasztási kiadásának 4,1 százalékos növekedése és az állami kiadások 1,7 százalékos visszavágása fényében akár reális is lehet.
Érdekesség viszont, hogy a másik nagy tételt jelentő fogyasztási típusú közteherből, jövedéki adóból csupán 1 százalékos, 16,1 milliárd forintos bevételnövekedést remélnek.
Szintén jelentős, 422,4 milliárd forintos (plusz 41,9 százalékos) növekedést a társaságiadó-bevételekből várnak a József nádor téren – egyértelműen a korábbi támogatási rendszer átszervezése nyomán.
Kármán Andrásék úgy számolnak, a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) kibővítésével és az adótétel megemelésével az idénre tervezett 75 milliárd forintnál több mint háromszor akkora összeg, 238 milliárd folyik be a jövő évben a kincstárba.
Kiskereskedelmi adóból az ideinél több mint negyedével nagyobb összegre, 335,7 milliárd forintra számítanak 2027-ben, és az adójóváírás bevezetése ellenére a Pénzügyminisztériumban azzal számolnak, azt a bérnövekedés ellensúlyozni fogja, így szerintük személyi jövedelemadóból a 2026-osnál 0,9 százalékkal, 45,9 milliárd forinttal több fog befolyni.
Az újonnan bevezetett vagyonadóból már 2027-ben is 200 milliárd bevétellel kalkulál a kabinet.
A nyugdíj- és egészégkassza fő bevételi forrását jelentő szochóból 136,2 milliárd forinttal (3,7 százalék), tb-ből pedig 280,8 milliárd forinttal (5,2 százalék) magasabb bevételt vár a fiskális kormányzat.
2027-re a kabinet viszont jelentősen kevesebb uniós forrást vár: az idei évre tervezett 3603,1 milliárd helyett már „csak” 1523,1 milliárd forint EU-s forrás beérkezésével számolnak.
