A moldovaiak kétszer szavaznak vasárnap: először az ország elnökválasztásán, majd a régóta várt népszavazáson arról, hogy alkotmányos céllá váljon-e az EU-csatlakozás. A Kisinyovi Központi Választási Bizottság (CEC) mintegy 5,6 millió szavazólapot nyomtatott ki kedden az elnökválasztásra és az alkotmányos népszavazásra, amelyeket szétosztanak a szavazóhelyiségekbe országszerte és a diaszpórában. A szavazólapok első ízben nemcsak románul, hanem az etnikai kisebbségek öt nyelvén (orosz, ukrán, gagauz - ez a helyi török nyelv - és bolgár) is elérhetők lesznek— írja az Euronews.
A népszavazási kampányban 12 párt az „igent”, kettő pedig a „nemet” támogatja. Az igen szavazatok győzelme megváltoztatná Moldova alkotmányát. Azonban az EU-tagság mint cél további feszültségekhez vezethet a nyugatbarát vezetés és az ország keleti részén fekvő, Moszkva felé hajló, elszakadt Dnyeszteren túli régió között, ahol helyben oroszbarát szakadárok kormányoznak.
Maia Sandu hivatalban lévő moldovai elnöknő – aki az újraválasztásáért indul – határozottan támogatja Moldova EU-tagságát. Sandu 2020-as megválasztása sokak számára demokratikus fordulópontnak számított. Az 51 éves hölgy a Világbank közgazdásza volt, mielőtt a politikába kezdett.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Sandu vezeti az elnökválasztási versenyt, s a népszavazási „igen"-ek is többségbe kerülhetnek.
A CBS-AXA közvélemény-kutatása 36,1 százalékos támogatást adott Sandunak, messze megelőzve tíz kihívója bármelyikét. Két legnagyobb ellenfele a közvélemény-kutatás szerint Alexandr Stoianoglo, a hagyományosan oroszbarát Szocialisták Pártja által támogatott volt ügyész, aki 10,1 és Renato Usatii, az északi Balti város egykori polgármestere, aki 7,5 százalékos támogatottsággal bír.
Bár Sandut várhatóan újraválasztják és ismét négyéves ciklust nyer, ha nem éri el az 50 százalékot vasárnap az első fordulóban, akkor a szavazás második fordulóját november 3-án, vasárnap tartják. Az elnöki posztért 11 jelölt verseng.
A CBS-AXA közvélemény-kutatásában 63 százalék támogatta az EU-csatlakozást – ismerteti a számokat a Reuters.
Fotó: X / Maia Sandu
A moldovai állampolgárok mintegy fele román állampolgársággal is rendelkezik, és az állampolgárok 20 százaléka már az EU országaiban él, elsősorban Romániában, Olaszországban és Németországban — emlékeztet rá a Centre for European Reform.
Moldova külpolitikai iránya az 1991-es függetlenné válása óta Moszkva és a Nyugat között ingadozott. A függetlenség első két évtizedének nagy részében a kommunista párthoz tartozó vagy azzal szoros kapcsolatban álló elnökei és miniszterelnökei voltak; azóta is vannak Európa-párti és oroszbarát csoportosulások. Sandu elődjét, Igor Dodont oroszbarát elnöknek tartották, bár hivatali idejének nagy részében a kormányok inkább EU-pártiak voltak.
Az 2014-es népszámláláskor a lakosság csaknem 80 százaléka a románt vallotta az anyanyelvének, de az oroszt is széles körben beszélik. Az etnikai kisebbségek által lakott területeken, mint például a dél-moldovai Gagauzia és vidéken még mindig sokan élnek orosz nyelvű információs térben.
Orosz beavatkozás
A moldovai kormány azzal vádolta Oroszországot és meghatalmazottjait, hogy megpróbálják befolyásolni a választási folyamatot azáltal, hogy tízezreket fizetnek a másik úton történő szavazásért.
A rendőrség szerint egy Oroszország által irányított hálózat 130 ezer szavazót vesztegetett meg azért, hogy nemmel szavazzanak, és az általuk preferált jelölteket támogassák, ami Valeriu Pasha chisinaui politikai elemző szerint a normál választói részvétel csaknem 10 százalékát teszi ki. A rendőrség azt is közölte, hogy az Oroszország által támogatott bűnözői csoportok is meg akarják zavarni a szavazást, akár állami épületek elfoglalásával is — teszi hozzá a Reuters
Egy e heti tájékoztatón a Kreml tagadta, hogy Oroszország beavatkozna Moldovába. Kijelentette, hogy úgy véli, sok moldovai jó kapcsolatokat akar Moszkvával, és megtagadják tőlük a jogot, hogy olyan sajtóorgánumokhoz és politikusokhoz jussanak, akiket szeretnének.
Törlések és blokkolás a közösségi médiában
A Meta Platforms pénteken közölte, hogy eltávolította az orosz ajkúakat célzó csoportos fiókokat Moldovában az október 20-i választások előtt, mivel ezek megsértették a cég hamis profilokra vonatkozó politikáját. A hamis Meta-fiókok bírálták Sandut, az EU-párti politikusokat, valamint a Moldova és Románia közötti szoros kapcsolatokat, miközben támogatták az oroszbarát pártokat Moldovában – közölte a cég.
A vállalat tájékoztatása szerint ezek körülbelül egy tucat fiktív, orosz nyelvű fiók köré összpontosult, amelyek független entitásnak adták ki magukat, és számos internetes szolgáltatáson jelen vannak, köztük a Meta tulajdonában lévő Facebookon és Instagramon, valamint a Telegramon, az OK.ru-n és a TikTokon.
A moldovai hatóságok pedig több tucat Telegram-csatornát és csevegőbotot blokkoltak, amelyek az elnökválasztással párhuzamosan tartott, az EU-tagságról tartott népszavazáson nem szavazatok vásárlásához köthetőek — jelentette a Reuters.
Kik ellenzik az európai orientációt?
A vezető Kreml-párti személyiségek közé tartozik Ilan Shor, az Oroszországban élő, csalásért távollétében börtönbüntetésre ítélt iparmágnás. Két politikai pártját is betiltották vagy megakadályozták a megalakulását, miután törvényesen alkotmányellenesnek vagy nemzetbiztonsági okokból kockázatosnak minősítették őket.
Shor, akit az Egyesült Államok szankciói sújtanak az Oroszország érdekében történő állítólagos választási beavatkozás miatt, felajánlotta, hogy fizet az embereknek azért, hogy rávegyenek másokat arra, nemmel szavazzanak a népszavazáson, és támogassák Sandu riválisát, valamint teljesítsenek egyéb, előre meg nem nevezett „feladatokat". Shor tagadja, hogy jogsértést követett volna el, vagy hogy orosz politikai kijáróember lenne.
Európai uniós támogatás
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten Chisinauba repült, hogy találkozzon Sanduval, és felszólította a moldovaiakat, hogy vegyenek részt a népszavazáson. Továbbá 1,8 milliárd eurót is ígért, új lapot nyitva az európai uniós pénzügyi támogatásban.
A legvalószínűbb jelölt arra, hogy bejusson a második fordulóba, Alexandr Stoianoglo volt főügyész a népszavazás bojkottálására vagy a „nem" szavazására buzdította az embereket, magát a népszavazást pedig Sandu népszerűségének növelésére irányuló csalásnak minősítette.
Fotó: Depositphotos
Jövőre parlamenti választás
A mostani elnökválasztás és népszavazás megadja az alaphangot a jövő nyári parlamenti választáshoz.
Valeriu Pasha elemző szerint még ha a vasárnapi eredmény nem is lesz gyenge, akkor is Sandu pártja kemény küzdelem előtt áll a parlamenti többsége megőrzéséért.
Sandu 2020-ban földcsuszamlás-szerűen nyert, pártja pedig 2021 nyarán többségbe került a parlamentben. Azóta Moldova megszenvedte a koronavírus-járvány következményeit, az ukrajnai háború hatásait is – amely az országba áramló menekülthullámot idézett elő. Továbbá az inflációt is felpörgette az orosz földgázszállítás csökkenése.
„Szinte biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi kormánypárt nem tud új többséget szerezni, mert elég jelentős a negatív vélemény róluk" - mondta Pasha.
Bár a „nem” szavazás jogilag nem lenne kötelező, és az EU elutasításának kicsi a valószínűsége, Pasha szerint nehéz lenne elképzelni, hogy ha ez megtörténik, akkor egy Európa-párti többség nyerjen a jövő évi választásokon.
Az oroszok grúz megoldást szeretnének?
Oazu Nantoi, Sandu Akció és Szolidaritás (PAS) pártjának képviselője a Reutersnek azt mondta, úgy véli, Oroszország a lehető leggyengébb eredményt szeretné elérni Sandu számára a választásokon és a népszavazáson.
Szerinte Oroszország a volt szovjet Grúziához hasonló politikai környezet kialakulását szeretné elérni, ahol a parlament az EU-val és a Nyugattal ellenséges, annak ellenére, hogy a nagyrészt ceremoniális hatáskörű elnök pedig nyugatbarát.
Sandu külpolitikai tanácsadója, Olga Rosca szerint a határozott „igen" szavazás egyértelmű üzenetet küld majd Moszkvának, „hogy Moldova már nincs a befolyása alatt, és a saját útját járja”.
