Abban aligha van vita, hogy a régi kastélyok megóvása és hasznosítása közügy. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF Nkft.) egy állami tulajdonú szervezet, amely az épített örökség védelmére és fenntartható hasznosítására jött létre, és ma Magyarország legnagyobb műemléki portfólióját kezeli. Jelenleg húsz védett épületet üzemeltet, ezzel kulcsszerepet játszik a hazai örökségvédelemben. Nagyon sok kastély azonban ma is magántulajdonban működik – van, amelyik szállodaként, más reprezentatív lakóingatlan formájában, ahol maga az örökös él. Legalább ennyi épület még mindig zárva van, és feltámadásra vár. Némelyik esetében az is lehetőség, hogy az önkormányzat uniós forrásból újítja fel, és közösségi, főként kulturális funkcióval ad neki új életet.
Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Oláh Zsanettel, a NÖF Nkft. igazgatójával.
Melyek a fő küldetésük és céljaik?
Az, hogy az országos jelentőségű műemléki épületek felújításával, valamint azok fenntartható hasznosításával hozzájáruljunk nemzeti épített örökségünk megőrzéséhez, valamint azok átörökítéséhez a következő generációk számára, és hogy ezeket új funkciókkal gazdagítva élő kulturális központokká alakítsuk.
Ez milyen feladatokat takar?
Tevékenységeink közé tartozik a műemléki épületek felújítása, üzemeltetése, karbantartása és fenntartható hasznosítása, történeti kertek, parkok rekonstrukciója, hasznosítása, turisztikai vonzerővé fejlesztése, múzeumpedagógiai programok szervezése csoportok számára, kulturális rendezvények és turisztikai programok lebonyolítása, szakmai együttműködések kialakítása.
Fotó: Okolicsányi Zoltán
Hány kastélyról és műemlékről van szó voltaképpen?
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében eddig 18 kastély és 12 vár újult meg. A NÖF Nkft. 56 műemléki helyszínt vagyonkezel, tart karban, és hasznosít.
Ezek kinek a tulajdonában vannak?
A műemléki épületek a magyar állam, azon belül is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonában állnak. A NÖF Nkft. kezeli az 56 elemből álló portfóliót.
Mennyi pénzt kapott Magyarország az EU-tól ezek rendbehozatalára az elmúlt öt évben?
Negyvenmilliárd forint uniós és tizenkétmilliárd forint hazai forrásból újultak meg az érintett helyszínek. Fenntartásuk, hasznosításuk és üzemeltetésük a vagyonkezelő – vagyis a mi – felelősségünk. A fejlesztési munkák 2023. december 31-én lezárultak, és 2024. január 1-jétől a műemléki helyszínek megnyíltak a nagyközönség előtt. A geszti Tisza-kastélyt, amelynek felújítását jelentős hazai támogatás tette lehetővé, 2024. június 4-én adtuk át ünnepélyes keretek között.
Látogathatók-e ezek a nagyközönség számára? Röpke közvéleménykutatásunk alapján nem sokan tudtak akárcsak néhányat felsorolni ezekből a gyönyörű épületekből.
Igen, látogathatók. A program célja nemcsak az épített örökség megőrzése és helyreállítása volt, hanem az is, hogy ezek a történelmi helyszínek élő kulturális terekké váljanak. A felújított műemlékek korszerű kiállításokkal, interaktív elemekkel, családi és turisztikai programokkal várják a látogatókat az év jelentős részében. A nyitvatartási időszakok, belépődíjak és programok helyszínenként eltérhetnek, ezért érdemes előzetesen tájékozódni a választott kastély vagy vár hivatalos weboldalán.
A felújított műemlékek többféle funkciót töltenek be: múzeumként szolgálnak, bemutatva az adott épület történelmét és a hozzá kapcsolódó kulturális örökséget, turisztikai látványosságként interaktív kiállításokkal, tematikus programokkal és rendezvényekkel várják a látogatókat, közösségi térként is funkcionálnak, hozzájárulva a helyi identitás erősítéséhez. Helyenként szálláslehetőséget is kínálnak, így a látogatók akár többnapos kikapcsolódást is tervezhetnek.
Kik és hogy választották ki a sok omladozó műemlék közül, hogy melyek kerüljenek a támogatandó körbe?
Több körben történt mindez, végül módosított törvényhatározat rendelkezett a felújítandó kastélyokról és várakról. A szakmai javaslatok összeállításakor fontos szempont volt az adott műemlék történeti jelentősége, kulturális, turisztikai vonzereje, az épület állapota, a felújításához szükséges forrás mértéke, a megújuló helyszínek területi elhelyezkedése és a hasznosíthatóság lehetősége.
A NÖF Nkft-nél hatszáz ember dolgozik, beleértve a kastélyok üzemeltetőit, az igazgatókat, a karbantartókat, kertészeket. Némelyik kisebb kastély egy apró falucskában található. Van-e ehhez helyben elég munkaerő?
Nem mindig, de igyekszünk helyben találni és foglalkoztatni szakembereket.
Hogyan néz ki egy rendbehozott kastély hétköznapja?
Kiemelt figyelmet fordítunk az oktatásra és a közösségi programokra. Műemléki helyszíneinken számos múzeumpedagógiai foglalkozást tartunk általános és középiskolás diákok számára, amelyek során a gyermekek interaktív módon ismerkedhetnek meg a történelemmel és a műemléki értékekkel. Ezen kívül helyszínt nyújtanak különféle rendezvényeknek, mint például esküvők, vállalati események és kulturális fesztiválok. Legfőbb eredményünknek tartjuk, hogy 2024-ben 1,3 millió látogatót fogadtunk.
Kastély túrákat kellene szervezni itthon is
Azt már az újságíró teszi hozzá, hogy aktívabb marketingpolitikával talán el lehetne érni, hogy még többen látogassanak el a kevésbé ismert helyszínekre. Amíg Gödöllőt vagy a keszthelyi Festetics-kastélyt, netán Fehérvárcsurgót szinte mindenki ismeri, a többi, kisebb kúriát kevesebben. A szépen rendbehozott hajdani grófi kastélyokra külön túra útvonalakat kellene kitalálni, egy-egy régiót felölelve, ahogy az Franciaországban vagy Olaszországban szokás, kibővítve a környéken szálláslehetőséggel és helyi gasztronómiai kínálattal. De mivel a kft. nonprofit jellegű, ennek megszervezése nem az ő feladatuk lenne.
