Ha körbenézünk a könyváruházak polcain, elképesztő mennyiségű kötet sorakozik a raktárakban és a bemutatóasztalokon feltornyozva. A szerencsére egyre népszerűbb kortárs magyar irodalom mellett ma a kínálat jelentős részét nem a klasszikusok, hanem a romantikus komédiák, a streaming-sorozatok nyomtatott változatai és az életmód-tanácsadók teszik ki. Ennek a hatalmas tömegnek a fele sokszor sosem talál gazdára – sorsuk épp olyan rejtélyes, mint a plázák márkaboltjaiban megmaradt ruháké.
A könyvdömping ellenére a sok ezer kötet közül mindig kitűnik egy-egy slágerszerző, aki képes valóságos lázban tartani az olvasóközönséget. Néhány éve a Szólíts a neveden szerzője, André Aciman volt a fesztivál sztárja, idén pedig a Budapest Nagydíjat átvevő ír klasszikus, Colm Tóibín a hivatalos díszvendég, akinek Brooklyn című regényéből 2015-ben készült Oscar-jelölt film. Ami azonban a magyar olvasókat leginkább lázba hozza, az a Lázár című nemzetközi bestseller ifjú szerzőjének, Nelio Biedermann-nak a látogatása.
Az ELTE Egyetemi Könyvtárában született a kézirat
Példátlan sikertörténet, hogy egy mindössze 23 éves író művére 26 ország kiadója csapjon le. A magyar fordítás megjelenése nem a véletlen műve: a svájci fiatalember ugyanis apai ágon magyar nemesi felmenőkkel büszkélkedhet, nagyszülei az 1950-es években menekültek Svájcba. A Lázár egyetlen család sorsán keresztül mutatja be a 20. századi magyar és európai történelem viharos fordulatait. A szerző ráadásul rendkívül komoly kutatómunkát végzett: a regény kéziratának jelentős részén személyesen az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár falai között dolgozott.
A Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban megrendezett fesztiválon az olvasók élőben is hallhatják a szerzőt, aki a Scolar Kiadó és a Svájci Nagykövetség közös meghívására érkezik Magyarországra, hogy dedikálja a kötetét.
Hollywoodi világsztárok rajonganak érte
Jóllehet a 23 éves szerző korábban úgy nyilatkozott, kifejezetten örül annak, hogy nem kastélyban nőtt fel, a Lázár megírásához mégis a saját családi múltja adta az ihletet. A Magyar Hangnak adott interjújában elárulta, hogy belső kényszer hajtotta a történet papírra vetésekor:
„Nagyapám sokat mesélt a múltjáról, már gyerekkorom óta készültem rá, hogy egyszer könyvet írok a történetekből. Tizenhat évesen kezdtem bele, és hat éven át küzdöttem, mire sikerült rátalálnom a megfelelő formára.”
Biedermann nemcsak a formát, de egy teljesen egyedi, érett írói hangot is talált, amiért a nemzetközi sajtó előszeretettel nevezi őt a „Z generáció Thomas Mannjának”. A német nyelvterület után a zseniális Wunderkind (csodagyerek) az angolszász piacot is letarolta. Rajongói és ajánlói között olyan nevek szerepelnek, mint Patti Smith, Dua Lipa, Christian Kracht, Daniel Kehlmann vagy Sarah Jessica Parker. A könyv megfilmesítési jogait a kultikus Babylon Berlin sorozat alkotói szerezték meg.
Fotó: Ruben Hollinger
Mágikus realizmus és az arisztokrácia agóniája
A Lázár a 20. század hajnalán indul, és a magyar arisztokrácia lassú, elkerülhetetlen agóniáját beszéli el. A vidéki nemesség századfordulós, látszólag biztonságos és jólétben élő világa fokozatosan hullik szét a merev társadalmi szabályok, az elhallgatott családi titkok és a széteső Monarchia sötét díszletei között.
A kritikusok egyenesen elragadtatással írnak a műről. Bár a regény hangvétele olykor rideg, nyers és a fiatalság kegyetlen őszinteségét tükrözi, a szakma szerint Biedermann lenyűgöző érzékkel ötvözi a történelmi tényeket, a mágikus realizmust, a vágyat, a szerelmet és a politikai széthullást egy sodró lendületű, érzékekre ható narratívában.
Történelemkönyv helyett a Z és az Alfa generációnak
A magyar közönség Fodor Zsuzsa tolmácsolásában olvashatja ezt a több generáción átívelő családi sagát, amely a Magyarország déli részén élő Lázár bárók bukástörténetét mutatja be. A cselekmény 1956-ban ér véget – abban az évben, amikor a szerző apai nagyszülei a forradalom leverése után elhagyták az országot.
Fotó: Klasszis Média
Különösen izgalmas, ahogy egy 23 éves svájci fiatalember tollából csendülnek fel az olyan ízig-vérig magyar nevek, mint Ilona, Lajos vagy Matild, és ahogy az események percre pontos krónikáját szépirodalmi formába önti. A kötet a fiatalabb generációk (a Z és az Alfa korosztály) számára akár rendhagyó történelemkönyvként is szolgálhat: a száraz iskolai tankönyvek helyett egy sodró, izgalmas és hiteles regényen keresztül hozza közelebb a múltunkat. A fesztivál második napján a látogatóknak ráadásul lehetőségük lesz személyesen is találkozni és beszélgetni a szerzővel a Hungexpón.
