A 96. Ünnepi Könyvhét szervezését idén sem bízta a véletlenre a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, pedig forráshiány miatt a tavalyinál jóval nehezebb körülmények között kellett boldogulniuk. Az év egyik legrangosabb könyvfesztiváljához ugyanis – amire idén június 12. és 15. között kerül sor – egyetlen forint állami támogatást sem kaptak.
Míg 2024-ben az Ünnepi Könyvhét és az őszi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szervezésére nagyságrendileg 20 millió forintos állami támogatást kaptak, addig idén ezirányú kérelmükre választ sem kaptak. Mindkét esemény költségvetése meghaladja a százmillió forintot, az Ünnepi Könyvhét megrendezése viszont – mivel szabadtéren zajlik – területbérlés szempontjából olcsóbb – nyilatkozta az Mfornak Gál Katalin fesztiváligazgató, a nyári könyvünnepet tető alá hozó Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke.
„Nemrég vettünk részt a Bolognai Könyvvásáron, de említhetjük a londoni vagy a frankfurti szakmai rendezvényt is. Azt láttuk, hogy rengeteg támogatójuk van, és az állam mindenütt szerepet vállal ezek lebonyolításában. A kultúrához, így a könyvekhez való hozzáférés alapvető emberi jog, nem luxus – máshol ezt felismerték. Mi viszont hiába igyekeztünk támogatást szerezni, mindenütt süket fülekre találtunk. Szerintem ebben az is benne lehet, hogy sokan úgy gondolják, hogy az Ünnepi Könyvhétre eleve tömegek mennek, a kiadók és kereskedők pedig úgyis eladják a könyveiket” – fejtegette Gál Katalin.
A kérdésre, hogy milyen forrásból lehet előteremteni a teljes költségvetést fedező, több mint százmillió forintot, az MKKE elnöke elmondta: amit eddig sikerült megspórolniuk, azt „nem bokázták el”, hanem beforgatták az idei Könyvhétbe. Az elmúlt két évben az NKA miniszteri keretből, az NKA-MASZRE és a MOL Új Európa alapítványtól érkező támogatásnak köszönhetően ugyanis a két legnagyobb budapesti könyves rendezvény mérlege már pozitív volt. Emellett kislétszámú stábbal dolgoznak: a vásárok szervezését az egyéb évközbeni teendőkkel együtt három főállásban és két félállásban dolgozó kolléga végzi, a lebonyolításban rajtuk kívül önkéntesek segítenek.
Fotó: Depositphotos
Mint azt az MKKE elnöke elmondta: érdeklődőkben nincs hiány, tavaly ugyanis négy nap alatt több mint 60 ezren haladtak át a Könyvhét területén, ami az elmúlt években a fővárosban a Vörösmarty tér mellett már a Vigadó térre és a Duna-korzóra is kiterjedt. A kiállítói részvételnek azonban elmondása szerint leginkább marketing- és presztízsértéke van: a kis szakmai kiadók és műhelyek például örülhetnek, ha a részvételi díjat – a stand árát – be tudják hozni ez alatt a pár nap alatt.
Kimegyünk a könyvhétre és jó áron bevásárolunk az újdonságokból?
Nem éppen. A 2024 őszén életbe lépett, könyvek árkötöttségét rögzítő szabályozás velejáróiról és lehetséges következményeiről korábban lapunk is írt. Eszerint az adott címen megjelenő könyvek első kiadását a megjelenéstől számított 365 napig a kiadók és kereskedők kötelesek az értékesítés során meghatározott áron adni. Az évközbeni akciók mértéke ezeknél a köteteknél nem haladhatja meg a fogyasztói ár tíz százalékát. Ami megköti a kiadók és kereskedők kezét is – nem lesz ez másképp a Könyvhéten sem.
Gál Katalin elmondása szerint szerették volna elérni, hogy a friss könyvekhez és az Ünnepi Könyvhétre érkező háromszáz újdonsághoz legalább a rendezvény ideje alatt nagyobb kedvezménnyel lehessen hozzájutni, ha a kiadó vagy kereskedő úgy dönt, de törekvésük nem járt sikerrel.
A kötött könyvárnak köszönhetően a kiadók és kereskedők az újdonságokból jóval kevesebbet tudnak értékesíteni, mint korábban – ha egy kötet nem forog jól, pár hónap alatt visszáruzzák –, ezzel együtt arra kényszerülhetnek, hogy a régebbi könyveket brutális, olykor 70-80 százalékos árengedménnyel szórják ki. Így viszont a szakember szerint méltatlanul olcsón lehet hozzájutni egyes könyvekhez. Mint mondta, egy év alatt körülbelül tíz százalékkal csökkent az eladott példányszám, az árbevétel viszont nem, mert a könyvárak időközben emelkedtek.
Ami a számszerűsített helyzetet illeti: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben összesen 35 303 féle könyvet és füzetet adtak ki, ami érzékelhető csökkenést jelent az előző évi 36 814-hez képest. Tavaly százezer főre 369,2 kiadott könyv jutott, egy évvel korábban pedig még 383,8.
Érdekességek: miért érdemes kilátogatni a Vörösmarty térre
Fotó: MKKE
Az idei Ünnepi Könyvhéten 187 kiállító standjáról lehet majd csemegézni: a kiadók összesen 1100 dedikálást hirdettek meg, ami azt jelenti, hogy folyamatos lesz a pörgés a standok környékén. A két színpadon közel nyolcvan programra kerül sor a könyvbemutatóktól kezdve a szakmai beszélgetésekig, író-olvasó találkozókig, koncertekig. A Szabó Ervin Könyvtár idén is megrendezi könyves flashmobját, amin tíz percig minden résztvevő egyszerre olvashat majd magával hozott kedvenc könyvéből. Idén a Móra Kiadó fennállásának 75 évfordulóját ünnepli, a Magvető Kiadó pedig a hetvenediket – a fesztiválon is.
Az MKKE minden évben meghirdeti a Szép Magyar Könyv versenyt, melyre az előző évben kiadott, legszínvonalasabb kivitelezésű magyar könyveket lehet nevezni több kategóriában. A díjátadóra idén is – hagyományosan – az Ünnepi Könyvhét nyitó rendezvényén kerül majd sor.
A szervezéssel járó nehézségek és az aktuális könyvpiaci helyzet ellenére a szervezők optimisták. „Ez a három és fél nap olyan mint az oázis az elsivatagosodott tájban. A látogatók böngészhetnek a könyvek között, színvonalas programokat láthatnak, találkozhatnak kedvenc szerzőikkel, dedikáltathatják a frissen beszerzett köteteket” – összegezte Gál Katalin.
