Kávét mindenütt lehet kapni Magyarországon a kórháztól a gyorsbüfén át egészen a cukrászdáig, szupermarketig vagy dohányboltig. Kocsmától a luxusszállodáig. A felnőtt magyar lakosság 78 százaléka napi rendszerességgel issza, 60 százalék pedig naponta kétszer. A többség a hagyományos feketére pörkölt olaszt ismeri, de feltörekvőben van az újhullámos vagy specialty fajta is.
De mi is az a specialty?
Ez a fogalom a 2000-es évek elején jelent meg az Egyesült Államokban. Amerika és Ausztrália voltak az újmódi kávémozgalom úttörői: ezekben az országokban nyílt néhány olyan kávézó, illetve kávépörkölő, ahol egy magasabb minőségi szintet céloztak meg – olvasható az egyik szakmai oldalon. A magasabb minőség a jobb alapanyagban, a pörkölési technikában, a gépek fejlettségében és a baristák szakértelmében is megnyilvánult.
Az első specialty kávézók 2000-2001 körül nyíltak Seattle környékén Amerika nyugati partján, valamint Melbourne-ben és Sydney-ben, majd következett London, Amszterdam és a skandináv nagyvárosok. E trend szárnyalásához köthető a barista világbajnokságok megrendezése: az első eseményre 2000-ben került sor.
Magyarországon 2012-ben és 2013-ban jelentek meg az első specialty kávézók, amelyek a külföldi kávépörkölők termékeivel kezdtek dolgozni – a hazai pörkölés később kezdődött.
A specialty kávét általában világosabbra pörkölik, hogy a gyümölcsben lévő eredeti ízjegyeket előtérbe hozzák és ne fedjék el. Fontos a víz minősége is: a megfelelően szűrt és ideális ásványianyag-tartalmú a legjobb, de a végeredmény szempontjából nem mindegy a magnéziumtartalom sem. A lényeg azonban a kávébab ízvilága, amit a termesztési körülmények határoznak meg. Fontos tényező a napfény, az eső, a talaj minősége és típusa, a termőterület tengerszint feletti magassága. A kézműves kávé népszerűségének növekedésével párhuzamosan a vendéglátóhelyeken már egyre különlegesebb „kompozíciókat” lehet kortyolni.
Fotó: Depositphotos
Szimpla helyett frapuccino
Nagymamáink korában szimpla és dupla létezett. Évtizedek óta külföldön élő, hazalátogató magyarok rendre meglepődnek azon, hogy sok helyütt külön kávélap van, és hogy a választékban található kávék többsége olasz, illetve amerikai eredetű. A hajdani magyar presszókávé, mint fogalom, kihalt – a mai olasz espresso csak hasonlít rá. Elterjedtek a magas üvegpohárban érkező, tejszínhabbal feltornyozott, ezerféle módon ízesített és díszített újfajta frapuccino-k, de a skandináv turisták körében legalább ennyire fogy az americano is. A mai magyar fiatalok egy része mélyen lenézi a „neszkávét”, sokuknál a saját géppel készített, darált kávéból főzött fekete a nyerő.
Magyar kávéfarm Costa Ricában
Ma már nemcsak az elkészítési mód szerint választhatunk kávét, hanem országok és ízjegyek szerint is. A legdivatosabb kávészaküzletesben és kávézókban mindig tartanak Etiópiából, Kolumbiából, Costa Ricából és Brazíliából származó kávét, de előfordul guatemalai, el salvadori, kenyai és burundi termék is. Ma már több specialty kávézólánc is létezik, a Madal kávézók polcain például 25 féle különleges kávé közül lehet választani.
Ami igazán meglepő, hogy Costa Ricában létezik magyar tulajdonú farm is. A Bányai kávé egy magyar tulajdonú, Costa Ricában működő, 12 hektáros ültetvényen termelt és Szekszárdon pörkölt specialty kávémárka, ami mögött – mint az az oldalukról kiderül –etikus működés, regeneratív termesztési gyakorlatok és tudományos kutatás áll. Budapesten több helyen is megkóstolhatók italaik, például a Crowne Plaza Budapest szállodában, a Fény utcai piacon és Szekszárdon A Kávé Házában; de termékeik elérhetők online is.
Fotó: Depositphotos
Sétálhatunk a rakparton Vaszary festményével
A kávéhoz ma már különféle, a kereskedelmet a művészettel összekötő marketingötletek kötődnek. Kortyolj bele a művészetbe – ez a Mizo Art Coffee jelszava. Termékeik csomagolásán megjelennek a magyar képzőművészet legjobbjai. A Mizo Art Coffee Virág Judit Galériával való 2025-ös együttműködését az a gondolat ihlette, hogy a kávézás több lehet egyszerű napi rutinnál: lehet a kultúrával való találkozás pillanata is. (Ennek jegyében jelent meg egyébként 2020-ban és 2021-ben az első két kollekció is, híres magyar és nemzetközi festményekkel, a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben.)
Idén kevésbé ismert hazai festők nyári hangulatú alkotásai díszítik a csomagolásokat. Sétálhatunk a rakparton Vaszary Duna-parti korzójával a kezünkben vagy belekortyolhatunk a balatoni naplementébe Egry József festményén keresztül. A vízpart, a napfény és a nyár színei ihlették a dizájnt. Minden Mizo Art Coffee termékhez három különböző festmény tartozik, így összesen 27 különböző csomagolás közül lehet választani. A kínálat az évek során folyamatosan bővült: ma már olyan különlegességek is elérhetők, mint a kókusz-mandula vagy pörkölt pisztácia ízű latte, az idei újdonság pedig a caramel cappuccino.
Van, ahol helyben készül a csésze is
Más célközönség számára készül, de szintén trendkövető a Cozy Stúdió kávéja: egy világosabb pörkölésű specialty. De van náluk matcha latte, eszpresszó és matcha-tonik is a melegebb napokra. Ha helyben fogyasztunk, akkor a helyi kerámiaműhelyben készített csészében kapjuk a feketénket. Egy másik különleges hangulatú hely a Csányi utcában található Hircz Kávéház, ahol flódni ízű lattét is választhatunk, ha valami újdonságra vágyunk.
Vidéken is kezd elterjedni az újhullámos kávé
Nemcsak a fővárosban vannak magas színvonalú helyek, hanem vidéken is. Az újhullámos kávézók itt is előnyben részesítik a saját pörkölésű kávét, az árat és a választékot illetően azonban vidéken is vannak eltérések. Kedvelt a nagybaracskai Cool Coffee Bar Club, illetve Körmendy Sándor több díjjal kitüntetett, esztergomi Pacificoffee vállalkozása. De a hagyományos cukrászdák is egyre inkább adnak arra, hogy jó minőségű, karakteres ízű kávékat főzzenek.
