A Tokió által felajánlott összeg valamivel nagyobb, mint a Kína kezdeményezésére hasonló célból létrehozott, Japán és az Egyesült Államok által élesen bírált Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) 100 milliárd dolláros tervezett törzstőkéje.
Abe csütörtökön azt hangsúlyozta, hogy Tokió célja a "hosszú távú, minőségi és innovatív infrastruktúrafejlesztés" elősegítése, és a szigetország kész megosztani tapasztalatait és technológiáit kevésbé fejlett szomszédjaival olyan területeken is, mint például a környezetvédelem és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.
Ez utóbbival megfigyelők szerint a japán kormányfő egyértelműen az AIIB-vel állította szembe programját, miután Tokió és Washington egyebek mellett azért bírálta a kínai tervet, mert az új bank szerintük nem fordít majd kellő figyelmet a környezeti hatások felmérésére és a fenntarthatóság biztosítására.
A japán kormányfő emlékeztetett arra, hogy országa már eddig is jelentős összegekkel támogatta a térségbeli beruházásokat, és a most bejelentett összeg 30 százalékos növekedést jelent az előző ötéves időszakban nyújtott finanszírozáshoz képest.
A Japán által felajánlott 110 milliárd dollár felét japán kormányzati szervek, másik felét a Tokió és Washington által irányított ADB programjain keresztül osztják szét. Ezen kívül Abe további 33 milliárd dollárt ajánlott fel a magántőke közcélú beruházásokba való bevonásának támogatására, más néven PPP-beruházásokra.
Elemzők szerint a japán bejelentés egyértelműen kihívás Kína és az AIIB felé: Tokió az értékelések szerint így akarja védeni, illetve megerősíteni gazdasági és politikai pozícióit a Kínától gazdaságilag egyre jobban függő, ám Kína egyes külpolitikai lépéseivel szemben egyre inkább gyanakvó kelet-ázsiai térségben.
Bár Tokiót Peking felkérte az AIIB-hoz való csatlakozásra, Japán az Egyesült Államokhoz hasonlóan egyelőre elutasította ezt. Japán és Kína képviselői június 6-án egyeztetnek az AIIB kérdésében, de megfigyelők szerint valószínűtlen, hogy Tokió belépjen az új bankba.
Elemzők korábban az amerikai és a japán külpolitika súlyos kudarcaként, sőt egyesek a gazdasági világrend Peking általi gyökeres átformálásának kezdeteként értékelték, hogy az AIIB-hez 57 alapító tag csatlakozott, köztük Washington több szövetségese, így például Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is. Magyarország közölte, hogy nem alapító tagként csatlakozik az AIIB-hoz.
Ugyanakkor közgazdászok arra is felhívták a figyelmet, hogy - amint azt csütörtöki beszédében Abe is elismerte - az utóbbi időben a regionális hatalmak által felajánlott összegek eltörpülnek ahhoz képest, hogy az ADB egy jelentése szerint 2020-ig 8 ezer milliárd dollárra lenne szükség a dinamikusan fejlődő Kelet-Ázsia infrastrukturális igényének kielégítésére.
MTI
