A piackutató cég internetes felméréséből kiderült, hogy 2015 negyedik negyedévében nyolc ponttal, 63 pontra emelkedett a fogyasztói bizalmi index, értéke utoljára 2008-ban volt nagyobb. A magyar fogyasztók azonban még így is pesszimistábbak az európai átlagnál, az európai index 77 pontról 81-ra nőtt a tavalyi első negyedévhez képest. Ez a pozitív trend egyedül Európában jellemző, Ázsia-Óceánia középértéke változatlanul 107, míg a többi régió kisebb átlagos bizalommal zárta az évet, mint amekkorával kezdte.
A bizalmi index 100 pont alatti értéke a fogyasztók pesszimizmusát jelzi, míg 100 pont felett optimizmusukat tükrözi a közeljövő kilátásairól. Ez alapján a legnagyobb gazdaságok közül csak Kína (107 pont) és az Egyesült Királyság (101 pont) tartozik az optimista zónába.
A piackutató szerint a bizalom szintjének eltérései kifejezik azt a sokféle szempontot, ahogyan a fogyasztók érzékelik a gazdasági élet eseményeit saját régióikban és globálisan.
A magyarok például tavaly a negyedik negyedévben nagyobb arányban ítélték kedvezőnek a személyes pénzügyi helyzetüket és munkahelyi kilátásaikat, míg vásárlási kedvük stagnált.
Utóbbit befolyásolják az aggodalmak, így például soha nem látott magas arányt ért el Észak-Amerikában (27 százalék) és Európában (22 százalék) az olyan fogyasztók aránya, akik a terrorizmust tartják első vagy második legnagyobb gondjuknak. Magyarországon a válaszadók 13 százaléka tartozik ebbe a körbe, 7 százalékponttal többen, mint a harmadik negyedévben.
A bevándorlást az USA mellett az érintett közép-európai és skandináv országok válaszadói említették kiemelkedő mértékben első vagy második legnagyobb gondjukként. Magyarországon viszont fordított a trend, a bevándorlás a negyedik helyre került a fő gondok rangsorában, 18 százalékos említéssel. Megelőzi az adóssággal (22 százalék), a munkahelyek biztonságával (21 százalék) és az egészséggel (20 százalék) kapcsolatos aggodalom is.
A felmérés szerint a saját országának gazdasága a válaszadók 55 százaléka szerint van válságban, Európában átlagosan 64, Magyarországon pedig a megkérdezettek 67 százaléka osztotta ezt a véleményt.
MTI
