Az exportszektorunk már a kora nyári hónapok óta lassulást mutat, de augusztusban már jelentősen, nyolc százalékkal esett az előző év azonos időszakához képest. Sajnos a tendencia minden valószínűség szerint hasonló lesz a következő hónapokban is, hiszen a külföldi, elsősorban fejlett európai felvevőpiacok is egyre mélyebb recesszióba sodródnak.
Ezért Magyarország számára is elsődleges fontosságú, hogy a világgazdaság visszaesését gyors felépülés követi-e, vagy elhúzódó hatásokra számíthatunk. A rendszerszintű átalakulást igénylő gazdasági válság inkább az utóbbi valószínűségét növeli. Itthon azonban a belső kereslettől sem várhatunk komolyabb növekedési hozzájárulást jövőre: a 3-3,5 százalékos reálbérveszteség, a visszaeső hitelezés azt jelzi, hogy a 20 hónapja recesszióban lévő kiskereskedelmi forgalom tekintetében a jövő év sem fog jelentős javulást hozni.
60-80 ezer munkahely kerülhet veszélybe
Ma már látható, hogy a válság az exportnak leginkább kitett magyar feldolgozóipart fogja első körben és elsősorban érinteni. A válság előtti időszakban (augusztus-október) hazánkban 7,7 százalék körül alakult a munkanélküliség, ami 328 ezer főt érintett a teljes, 4,2 milliós gazdaságilag aktív népességből. A következő évben valószínűleg újra kilenc százalék fölé mehet a mutató, ami több mint 60-80 ezer új munkanélküli megjelenését jelentené.
A nagyobb probléma azonban az, hogy a munkaerőpiacról idősen (50 év fölött) kieső réteg könnyen válhat – a rendszerváltás időszakához hasonlóan – végleg inaktívvá, ami egyrészről tovább rontaná a már így is Európában egyik legalacsonyabb aktivitási rátánkat, illetve jelentős többletkiadást generálna az államháztartásnak.
Ezeknek a munkavállalóknak a kiesése egyrészről az adóbevétel csökkenését, másrészről a szociális kiadások jelentős, tartós növekedését jelentené. Minden valószínűség szerint a kormányzatnak kisebb összeget emésztene fel egy célzott anticiklikális fiskális csomag bevezetése, ami ezt megakadályozná.
Infláció? Stagfláció?
„Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása” – hirdeti a központi bank honlapja. Hosszú ideje először kijelenthetjük, hogy az infláció jelenleg nem tartozik a következő időszak válságterületei közé. Míg nyár közepéig mindenki a stagflációtól rettegett, ma már az árak növekedése – a nyersanyagárak vezényletével – masszív lassulásnak indult.
Jelenleg már nem csak az MNB, hanem a szélesebb merítésű elemzői felmérések is három százalék közelébe várják 2009-ben a fogyasztói árindexet, ami a Jegybank középtávú céljának nagyjából megfelelő. A jelentős javulás indokolható egyrészről a nyersanyagárakban nyár közepén bekövetkező trendfordulónak, a fogyasztói kereslet várható jelentős visszaesésének, illetve a korábbi évek magas bázisának.
Beindult a kamatvágás-kampány
Szinte senki nem számított arra, hogy már idén vágni fog az MNB. Mégis, alig egy hónappal a 300 bázispontos szigorítást követően 11 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat és eddig soha nem látott mértékben három százalékponttal két százalékra vitte le a kötelező tartalékolási rátát, áll az Axa közleményében.
Utoljára 2002 nyarán mérsékelték a bankok tartalékolási kötelezettségét, de akkor is csak 100 bázisponttal. Az intézkedésnek azért is van kiemelkedő jelentősége, mivel a hazai bankok számára összesen mintegy 300 milliárd többletlikviditást biztosít, amivel akár a hitelezési tevékenységüket is javítani tudják.
