A csökkenő üzemanyagáraknak és a növekvő béreknek köszönhetően egy átlag magyar az első negyedévben 251 liter benzinnel vagy 238 liter gázolajjal tankolhatott volna többet, mint 2014 hasonló időszakában. Persze csak akkor, ha minden pénzét a kutaknál költi el.
Az első hallásra elképesztő számok mögött két tényező áll: egyrészt az árak 12-17 százalékkal csökkentek éves bázison az első három hónapban, másrészt a nettó átlagkeresetek 4 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedtek nemzetgazdasági szinten.
Ennek következménye, hogy például tavaly januárban egy magyar fizetésből 368 liter benzin és 353 liter gázolaj jött ki, idén már 446 és 433 ez a két szám. Egy kicsit más megvilágításban - 50 literrel számolva – 7,4, illetve 7 tank üzemanyag helyett 9,2, illetve 8,7 tank jönne ki a teljes bérből csak januárban. Ezek a különbségek pedig februárban és márciusban is nagyrészt megmaradtak.
A következő grafikonon hosszabb távon is látszik, hogy miként alakult az átlagbérből kijövő üzemanyag-mennyiség, amelyet nyilván elsősorban az árcsökkenés mozgatott.
A valóságban egyébként - egy MNB elemzés által is megerősítve - az üzemanyagok esetében az árrugalmasság jóval mérsékeltebb, mint a jövedelemrugalmasság. Vagyis az a tény, hogy több vagy kevesebb üzemanyagot veszünk, az nagyobb mértékben annak függvénye, hogy mekkora elkölthető jövedelem áll a rendelkezésünkre, mintsem annak, hogy éppen milyen összeg szerepel a kútoszlopokon.
Ez az oka annak, hogy tőlünk nyugatabbra kevésbé érdekes, hogy éppen mennyibe kerül az üzemanyag. Azokban az országokban, ahol jóval magasabb az életszínvonal, ott a megélhetési költségek kevésbé emésztik fel a jövedelmeket és az üzemanyagok árának változása valóban kevesebbet nyom a latba a fogyasztói kosárban.
Ez még jobban látszik, ha visszatekintünk egy tavaly nyári cikkünkre, amelyben a fenti számolást – vagyis a jövedelem és az üzemanyagár hányadosát – elvégeztük az európai országok viszonylatában. Ebből kiderült, hogy magyarok számára igenis komoly tétel a tankolás, tőlünk nyugatabbra a fizetések jóval kisebb részét emészti fel, de a visegrádi országok között sem álltunk túl jól. Mivel az üzemanyagár-csökkentés Európát nagyjából egyformán érintette, nyilván az arányok nem sokat változtak.
mfor.hu
