A Magyar Nemzeti Bank az Értéktár Programja keretén belül 27 millió forintért vette meg a 65 darabos Rakovszky-iratgyűjteményt, mely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába kerül.
A Rakovszky család eredetét a 13. századi írott forrásokig tudják a szakemberek visszavezetni. A most felajánlott iratanyag (65 db oklevél) jelentőségét elsősorban a Kocsóc (szlovákul Kocovce, németül Hochk) és a szomszédos birtokokra vonatkozó 38 db középkori oklevél adja. A legrégibb darab 1321-ből való, I. Károly király oklevele. Külön említést érdemel I. Nagy Lajos király 1343. évi két oklevele, melyekben az uralkodó Demeter fia Kányát és Simon fia Jánost kiemeli a trencséni vár várjobbágyai közül és országos nemességet ad nekik. A dokumentum viszonylag késői emléke a 13. század második felétől felbomló várjobbágyság intézményének.
A családi levéltárban kilenc eredeti királyi oklevél található, melyek közül a fentieken (I. Károly, I. Lajos) kívül Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király hat eredeti kiadványa is kiemelendő. Ezen túl nádori, országbírói és hiteleshelyi kiadványok találhatók a középkori anyagban, melyek a középkori magyarországi hivatali írásbeliség pótolhatatlan forrásai.
Az iratanyag 1526 utáni része is számtalan fontos egyedi dokumentumot, királyi, nádori, országbírói oklevelet tartalmaz, legfiatalabb darabja 1818-ból való. A 65 db dokumentum összesen 80 oklevél szövegét tartalmazza, ebből 51 középkori oklevélszöveg.
A család levéltára 1914-ben a kocsóczi kúriában volt, Rakovszky Antal őrizete alatt. Ezt követően - ismeretlen időben és helyen - mikrofilm készült róla, amely a Szlovák Nemzeti Levéltárba került. Az iratanyag a család tulajdonában maradt, Budapestre került és az örökösök ajánlották föl megvételre a jegybank Értéktár programjának.
mfor.hu
