Még tavaly november 10-én derült ki, hogy a kormány devizahiteleket kivezető, ezáltal az érintetteket megmentő akciója során milyen árfolyamon fogják forintosítani a hiteleket. A döntés a november 7-i MNB középárfolyamra esett, ami a svájci frank esetében 256,6, az euró esetében 309-et jelent. 2015 januárjától tehát már ezen a rögzített árfolyamon kell fizetniük a devizahiteleseknek.
És bár az árfolyamok ismertté válásakor sokan zúgolódtak a magas árfolyamú fixálás miatt, most a gyakorlatban kiderült, hogy ez is százmilliárdos segítséget jelent a devizahitelesek számára.
A svájci jegybank ugyanis csütörtökön bejelentette, hogy elengedi az évek óta érvényben lévő 1,20-as árfolyamküszöböt, mivel már ezt nem indokolja a gazdaság állapota. A piacokon pedig hirtelen óriási pánik lett úrrá, az euró paritás alá gyengült a frankkal szemben, a forint új történelmi mélypontra zuhant, így a svájci frank-forint relációban brutális mértékben elszállt a jegyzés.
Abban az elképzelt helyzetben, ha valakinek ezen a magas szinten rögzítették volna az árfolyamát, elviselhetetlen tehernövekedést jelentett volna - mégha az esetleg csak átmenetileg, egy törlesztőrészlet erejéig lett volna érvényben. Nem tudjuk ugyanis, hogy a következő napokban milyen szinten stabilizálódnak az árfolyamok.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján tavaly november végén 1419,2 milliárd forint svájci frankban felvett lakáscélú hitel volt Magyarországon. Ha ezt az állapotot tekintjük aktuálisnak, akkor percek alatt 2100 milliárd közelébe nőtt volna a devizahitelek állománya. Vagyis a forintosítás miatt fixált árfolyamnak 677 milliárd forintot köszönhetnek jelen helyzetben.
Igaz ugyan, hogy a fenti állapot csak néhány pillanatig lehetett érvényes, ezért sokkal pontosabb értéket kapunk akkor, ha a már valamelyest "lenyugodott", délutáni árfolyamszintet vesszük figyelembe a számítás során. Ez cikkünk írásakor 315 forint/frank volt, ami azt jelenti, hogy 323 milliárd forintot "nyertek" a forintosítással az érintettek.
A kifejezetten lakáscélú hitelek mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelek is forintosításra kerültek. A novemberi végi 1229 milliárdos november végi állomány az extrém árfolyam esetén 586 milliárddal ugrott volna meg, ha nincs a forintosítás, a stabilizálódott 315-ös frankárfolyam mellett pedig 280 milliárdos bukástól menekültek meg a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező adósok. Vagyis a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek állomány a forintosítása nélkül 603 milliárddal ugrott volna meg a 315-ös árfolyammal számolva.
Sokan buktak
A forintosítás azonban nem érintett minden devizahitelest, hiszen akik autóhitellel, fogyasztói, személyi hitellel rendelkeztek devizában, azok nem tudnak idén januártól rögzített árfolyamon törleszteni. Esetükben a csütörtöki árfolyammozgás milliárdokba került.
A jegybank novemberi adatai alapján 18,5 milliárdnyi személyi hitel volt devizában, ami a rekordmagas frankértékkel számolva 8,8, a stabilizálódott árfolyammal 4,2 milliárdos állománynövekedést jelent.
A gépjárműhitelesek esetében a 105 milliárdos novemberi végi állományt aktuálisnak tekintve 50,3 milliárdos növekedést eredményezne a 379-es frank, míg 315-tel számolva 24 milliárdos az árfolyamváltozásból fakadó állománynövekedés. (A Lízingszövetség 250 ezer érintett járműhitelesről beszélt.)
Összesítve tehát azt lehet elmondani, hogy a forintosítás nélkül 603 milliárd forint mínuszt hozott volna csak a frankban eladósodott lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghiteleseknek a svájci jegybank döntéséből fakadó piaci pánik a 315 forintos frankárfolyamon számolva. A mélypontként nevesített 379-es jegyzés pedig 1263 milliárd feletti állománynövekedést eredményezett volna a november végi adatokra alapozva.
Székely Sarolta
mfor.hu
