Az Mfor Üzemanyagár-figyelő sorozatunk rendszeres olvasói vélhetőleg korábban többször találkoztak azzal az információval, hogy az orosz Ural típusú olaj ugyan valóban olcsóbb, mint az európai piacon irányadó Brent, ám az árkülönbözet nagy részét a költségvetés különadó formájában lenyeli. Az viszont valahol egészen abszurd, hogy miközben a kormány tagjai minden fórumon arról beszéltek, hogy az olcsó orosz gáznak köszönhető a rezsicsökkentés, négy év – ezzel ellentétes kommunikációja – után Gulyás Gergely azt mondta, hogy
a brent és az uráli olaj közti különbözet 95 százalékát a Mol befizeti adóként, és ez a rezsialapba megy.
Mindez tehát magyarul azt jelenti, a kormány gyakorlatilag elismerte, hogy nem Putyin jóságának vagy Orbán Viktor csodatételének köszönhető az alacsonyabb rezsidíj, hanem ezt jórészt a magyar autósokkal fizettetik meg.
Ráadásul a héten tovább emelkedtek a hazai kutaknál az árak, igaz, ez borítékolható volt. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő egy héttel korábbi írásában már jelezte, hogy a megugró olajár miatt érzékelhető áremelkedés következhet a hazai üzemanyagpiacon. Mindezt egyébként tetézi, hogy a Barátság kőolajvezetéken továbbra sem jön olaj, és a horvátok sem hajlandóak orosz olajat szállítani az Adria-vezetéken. Más kérdés, hogy ez inkább az állam és a Mol számára jelent plusz terhet első körben, nem pedig az autósoknak.
Érdemes kitérni egy mondat erejéig arra az ismét előkerült kormányzati dezinformációra, hogy a kieső orosz olaj miatt 1000 forint lesz a benzin ára. Ez aligha fog megtörténni, tekintve, hogy a környező országok majd' mindegyikében hasonló vagy olcsóbb áron lehet tankolni. Mindezt úgy, hogy például Ausztria vagy Csehország sem rendelkezik tengerparttal és nem olcsóbb orosz olajat dolgoznak fel. Az esetlegesen drágább alapanyag elvileg ugyanis maximum literenként 30 forintos drágulást jelentene, de mivel a Brent és az Ural olaj közötti árkülönbözet 95 százalékát az állam elvonja, így a változás a Mol számára csak 4-5 forintos emelést tenne indokolttá. Arról nem beszélve, ha az orosz olaj kiesésére hivatkozva a Mol a nagykereskedelmi árakat 15-20 százalékkal megemelné (ami még mindig nem 400-450 forint, csak 100), már megérné a töltőállomásoknak külföldről importálni a terméket, mert a szállítási díjjal együtt is kevesebbe kerülne számukra.
Ennyi kitérő után nézzük, mi történt a piacon. Az elmúlt napokban áremelést láthattunk, ahogy fent jeleztük, az olaj tőzsdei jegyzésének emelkedése begyűrűzött a finomított termékek piacára is.
Ahogy azt hétről hétre megjegyezzük, a hazai folyamatok követték az európai trendeket. Igaz, a forintárfolyam hosszú évek óta nem látott rekordja hozzájárult ahhoz, hogy az euróban számított árak kedvezőbbek legyenek. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez szolgáló Weekly Oil Bulletin adatai szerint ezen a héten 10 olyan országot találtunk az Európai Unióban, ahol a 95-ös oktánszámú üzemanyagért átszámítva kevesebbet kell fizetni literenként, mint nálunk, míg egy hete még 14 ilyen tagállam volt.
Ez a mozgás a régiós összevetésben is visszaköszön, jelentősen elmozdult ebben a rangsorban is a magyar benzinár. Ezúttal ugyanis a mezőny közepére kerültünk, míg egy hete csak két olyan ország volt, ahol többet kellett a hazai árnál fizetni tankoláskor.
A gázolaj esetében is hasonló a helyzet, igaz, itt kisebb volt a relatív árcsökkenés. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint ezen a héten 11 olyan ország akadt, ahol az átlagárak alapján olcsóbban lehetett tankolni, mint itthon, míg egy hete még 13.
Mindez azonban a régiós rangsorban már nem okozott nagyobb változást, ezen a héten is csak két olyan országot találunk, Ausztriát és Romániát, ahol az átlagárak alapján a magyarországi áraknál többe kerül a gázolja.
A dráguló olaj miatt izgulhatunk
Meglehetősen csapkodó volt az olaj ármozgása, hét közben úgy tűnt, akár 70 dollár alá is kerülhet a Brent jegyzése, ám pénteken ismét emelkedést láthattunk. A piaci szereplők leginkább az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokra figyel. Ezek ugyan továbbra sem hoztak látványos eredményt, ám önmagában az a tény is pozitív, hogy diplomáciai megoldásra törekednek. Ugyanakkor az elemzők egy része egyre inkább attól tart, hogy ha Irán továbbra is ragaszkodik az atomprogramjához, akkor a térségben felvonult amerikai erők katonai csapást mérnek az országra.
Az iráni helyzet kapcsán megnőtt feszültséget némileg enyhítheti, hogy az OPEC+ vasárnapi ülésén a várakozások szerint növelhetik a kitermelési kvótákat. Az így piacra kerülő plusz mennyiség pedig enyhítheti az ellátási aggodalmakat. Igaz, egyes elemzők szerint ez inkább a kedélyek megnyugtatására szolgálna, az olajtermelés napi 137 000 hordóval történő emelése ugyanis nem akkora mennyiség, amely Irán esetleges kiesését pótolni tudná a globális ellátásban.
A fentiek miatt az Mfor Üzemanyagár-figyelő a jövő héten is inkább emelkedő árakra számít. Más kérdés, hogy ha Irán ellen nem lesz katonai akció, akkor csak kisebb, 3-5 forintos változás tűnik valószínűnek.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
