Már több mint három éve tart a nagy múltú Tungsram felszámolása, és csak most jutott el odáig az eljárás, hogy elárverezik a becsődölt cég nagykanizsai ipartelepét, derül ki a február 26-i Cégközlönyből. Az árverés március 13-tól tíz napig tart majd, a kikiáltási ár pedig 3,6 milliárd forint. Szép nagy ipari ingatlanról van szó, a területe: 362 973 négyzetméter. Az állapota ugyan felújítandó, de teljesen közművesített.
A gyár építése 1964 márciusában kezdődött a kísérleti üzem építésével, az ünnepélyes avatásra pedig 1965. december 10-én került sor. Induláskor a gyár normál, kisgáz- és gyöngylámpákat valamint fénycsöveket gyártott. Ezzel elindult Nagykanizsán egy teljesen új iparág, a vákuumtechnikai ipar meghonosodása, egy magas minőségű ipari kultúra elterjesztése, amely a későbbiek során jelentősen megváltoztatta a város, sőt a megye ipari arculatát is
- olvasható a Kanizsai Enciklopédiában. Szintén innen derül ki, hogy a jelenős bővítésre 1969 és 1974 között került sor, a 35,3 hektárnyi területen felépültek és benépesültek a lámpagyártó csarnokok, és elkészült az üveggyár is, amely maga is gyár a gyárban. Termékei a világ minden pontján megtalálhatók voltak, a tradicionális izzólámpáktól kezdve egészen a legmodernebb okos LED lámpatestekig.
Az első rossz hírek is Nagykanizsa vidékéről érkeztek még 2022 tavaszán. A Népszava írta meg, hogy két szakszervezeti vezető is úgy tudja, hogy leépítést tervez a vezetőség a Tungsram nagykanizsai gyárában. A Tungsram a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva 2022 április elején részleges gyárleállásokat jelentett be, április 11-től pedig kényszerszabadságra küldte a gyár öt telephelyének – Kisvárda, Hajdúböszörmény, Budapest, Zalaegerszeg, Nagykanizsa – dolgozóit. Négy helyen pár nap után újraindult a termelés, utoljára a nagykanizsai gyárban indult újra a munka.
Az 2022 novemberében dőlt el véglegesen, hogy sikertelen volt a Tungsram csődeljárási tárgyalása a hitelezőkkel, ezért 2023 januárjában felszámolás alá kerül a cég. Ebben döntő szerepe volt az Orbán-kormánynak, ugyanis az állami tulajdonú Eximbank, mint legnagyobb hitelező, nem fogadta el az adósságrendezési ajánlatot. A kormány és a Tungsram 2019 januárban kötött stratégiai partnerséget, ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be. A politikus akkor úgy fogalmazott: a cég a technológiai újításoknak kitett iparágban működik, ezért kemény nemzetközi versenyben kell megvédenie és fejlesztenie pozícióit. A magyar állam ezért is állt szerinte a Tungsram mellé, az Eximbank jelentős gigahitelt nyújtott a vállalatnak a hazai és nemzetközi versenyképességének fejlesztéséhez. Az Eximbank tulajdonosi jogait az állam nevében Szijjártó Péter minisztériuma gyakorolja.
A versenyképességgel azonban gondok adódtak: Jörg Bauer elnök-vezérigazgató végül 2022. április 27-én jelentette be, hogy 1600 főt leépítenek (ebből 700 embert a nagykanizsai gyárból küldtek el) és teljesen megszűnik a hagyományos izzók gyártása. A munkavállalók többsége ötven év feletti volt, akik 20-30-40 évet húztak le a cégnél, és úgy tervezték, onnan mennek nyugdíjba. Nem sokkal később csődvédelmet kért a Tungsram, mert az Eximbank inkasszót nyújtott be a számláira. A rossz hírek közlésével Jörg Bauer illedelmesen kivárta a 2022-es országgyűlési választásokat. Hatalmas cég volt, de szügyig eladósodott, és 2021-ben 70,6 milliárd forintos forgalom mellett 6,5 milliárd lett a vesztesége.
Még él a Tungsram neve
Az elmúlt három évben rendszertelen időközönként felbukkan néha egy-egy árverés, amely hol sikeres, hol eredménytelen, de azért jelzi, hogy egészben ugyan már nem volt működőképes a Tungsram, de azért voltak értékesnek gondolt darabjai. Például 2023 szeptemberben a nagy múltú magyar cég kisvárdai gyárára és repülőgép-karbantartó cégére talált új tulajdonost a felszámoló. Aztán 2024 novemberében a zalaegerszegi ipartelepét adták el 1,4 milliárd forintért: a Scintilla Fémalkatrész Kft. kivásárolta a felszámolásból a gépeket, a telephelyet pedig az árverésig bérelte. Még 2022 decemberében felröppentek hírek, hogy Nagykanizsán egy ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó vállalat venné át az üzemeltetést, a telephely a bérlőkkel együtt ipari parkként működne tovább. Ez a befektető a kapacitások egy részét, vagyis a LED-lámpák összeszerelését, a műanyag fröccsöntést és a fémmegmunkálást is átvéve 160-180 embert foglalkoztatna tovább, de ebből nem lett semmi.
Meglepő módon a Tungsram még létezik Nagykanizsán, ugyanis a női kézilabdázók NB II-es bajnokságában Tungsram SE Nagykanizsa néven szerepel a klub. A Tungsram-csarnokot még 2019-ben adták át, az átfogó felújításhoz szükséges 286 millió forintot a klub a társasági adóból befolyt pénzből biztosította. A Tungsram nevét viselte a híres nagykanizsai sakkcsapat is.
Nagyjából azonban menthetetlen volt a Tungsram. Jörg Bauer 2018-ban vette át a Tungsramot a General Electrictől (az amerikai óriáscég nem véletlenül menekült ebből az üzletágból), ekkoriban nagy modernizációs tervekről beszélt, de ezekből nem lett semmi. 2018-ban a Tungsram Operations Kft. 65,2 milliárd forintos bevétele mellett 4,7 milliárd forintos, 2019-ben 73,3 milliárd forintos forgalom mellett 9 milliárd forintos, 2020-ban pedig 72,4 milliárd forint árbevétel mellett további 8 milliárd forintos veszteséget termelt. A cég leginkább exportra dolgozott, de csak bérekre évente mintegy 20 milliárd forintot költöttek, az anyagi kiadásaik pedig közelítették a 60 milliárd forintot. Vagyis már csak túl drágán tudtak volna a világban eladhatatlan és elavult, jövőtlen termékeket gyártani.
