Az Orbán-kormány a déli és keleti nyitás jegyében még 2013-ban indította el a bilaterális kormányközi megállapodásokon alapuló Stipendium Hungaricum ösztöndíját, melynek keretében külföldiek felsőoktatási tanulmányait támogatja és finanszírozza a magyar állam. A megállapodásban érintett országok listája folyamatosan bővül, ahogy a programban résztvevő hallgatók száma is - erre egy írásbeli parlamenti válaszban hívta fel a figyelmet Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára, akinél a jobbikos Gyöngyösi Márton a bevándorolt, letelepedett és három hónapot meghaladó ideig hazánkban tartózkodók számával - beleértve mindenkit, tehát az ösztöndíjjal itt tanulókat is - kapcsolatban érdeklődött.
Az államtitkár válasza nyomán ezért úgy döntöttünk, megnézzük, hogy is alakult a Stipendium Hungaricum programban résztvevők száma, mit kapnak a nálunk tanuló diákok az államtól és mit kap egy magyar diák, ha külföldön végez el egy képzést. Főleg azért is, mert a kormány mindeközben egyre több adóforintot áldoz a (vélt) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére és minden fronton harcol a bevándorlás, a gazdasági migráció ellen. Ennek fényében érdekes volt Kontrát Károly válaszának az a része, melyben általában előnyként tünteti fel azt, hogy a magasan képzett munkavállalók megjelennek a magyar munkaerőpiacon, ami a magyar emberek munkájának, a gazdaság bővülésének köszönhető.
"A munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők kapcsán érdemes rávilágítani, hogy a magyar emberek munkájának köszönhetően nőtt a magyar gazdaság teljesítőképessége, amely magával vonzza a képzett munkavállalók magyar munkaerőpiacon való megjelenését".
Özönlenek a külföldiek, kiesnek a magyarok?
A Stipendium Hungaricum programért felelős Tempus Közalapítvány 2018-as beszámolója alapján töretlen népszerűségnek örvend az államilag finanszírozott ösztöndíj a külföldiek körében. Míg ugyanis 2017-ben 15 005 pályázat érkezett, tavaly ez már 28 338 volt. A növekedés részben köszönhető annak is, hogy tavaly már összesen 65 relációból érkezhettek jelentkezések, többek között új országként csatlakozott Eritrea, Thaiföld vagy épp Tanzánia.
A tavaly sikeresen felvettekkel együtt 2191-gyel többen, 7339-en kezdhették meg az őszi félévet valamely magyarországi egyetemen, így a külföldi tanulók 21,9 százalékát a stipendium hungaricumos hallgatók tették ki. 2017-ben az arányuk még csak 15,9 százalék volt, ami arra enged következtetni, hogy a külföldi hallgatók számának növekedéséhez nagy mértékben járul hozzá az állami program. Itt érdemes egy gondolat erejéig kitérni arra, hogy nemcsak az állami ösztöndíjjal nálunk tanulók száma emelkedik rendületlenül, de az egész felsőoktatás terén megfigyelhető némi átrendeződés.
Úgy nő ugyanis a külföldiek száma a felsőoktatásban, hogy ezzel párhuzamosan egyre kevesebb magyar diák vesz részt államilag támogatott képzésben. Az Oktatási Hivatal statisztikája szerint nappali munkarendben az államilag támogatott képzésben résztvevők száma a 2014-es 146 929-ről 132 436-ra esett 2017-re, ami 9,5 százalékos csökkenést jelent. Ezzel párhuzamosan a külföldi diákok száma 22 442-ről 30 276-ra emelkedett, ami a bázishatás miatt szignifikánsabb, 36 százalékos bővülés eredménye.
A folyamatok azonban nemcsak rövid távon kedvezőtlenek: a felsőoktatásban résztvevők létszáma, a nappali tagozaton államilag támogatott képzésben résztvevők száma is egyaránt 20 éves mélyponton van. A változás hátterében részben demográfiai okok játszanak szerepet, részben az, hogy egyre többen mennek el külföldi egyetemre tanulni, részben pedig a felsőoktatás, a felvételi eljárások és a finanszírozás területén elmúlt időszakban végrehajtott változtatások állnak.
A külföldiek gyarapodása pedig az ösztöndíj mellett annak a megfizethető magyar felsőoktatásnak is köszönhető. Persze Magyarország is profitál a külföldi hallgatókból: azok egy része ugyanis biztosan itt marad, tudásának kamatoztatásával a magyar gazdaságot erősítheti. A gazdasági haszon mellett demográfiai előny is megmutatkozik, bár a kormány ezt a bevándorlás elleni harc, a népességcsere megakadályozása tükrében nehezen ismerné el: a magyar népesség folyamatos csökkenése és a kivándorlás miatt egyre kevesebb a megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavállaló, őket pótolhatják az itt maradó külföldiek, akik letelepedésükkel a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításában is szerepet játszhatnak.
Magyar diák szerződést köt az állami képzésért cserébe
Magyarországon az államilag támogatott képzésben való részvétel feltételhez köti a kormány. Ha ugyanis valakit ilyen képzési formára vesznek fel, akkor hallgatói szerződést kell aláírnia, amiben két dolgot vállal. Egyrészt a képzési idő másfélszerese alatt megszerzi a diplomát, másrészt a végzést követő 20 évben a képzési időnek megfelelő ideig vállal munkát itthon. Amennyiben nem teljesíti a diák a szerződésben foglaltakat, vissza kell fizetnie a tandíja meghatározott részét.
A Stipendium Hungaricum ösztöndíjra pályázók között a legnagyobb számban pakisztáni (5529), szíriai (2229) és jordániai (2061) fiatalok képviseltették magukat, a nemzetiséget tekintve előző évhez képest nagy változás nem volt. A 2017-ben is a pakisztániak (1885) körében volt a legnépszerűbb ez a lehetőség, utánuk a jordániai (1194) és az azeri (1052) fiatalok következtek.
Ami a tanulmányi területet illeti, a sztereotípiákkal ellentétben nem az orvosi szakok a legnépszerűbbek ennél az ösztöndíjnál, sokkal inkább a műszaki és mérnöki tanulmányok iránt érdeklődnek a külföldi pályázók. 2018-ban több mint ezren jelentkeztek villamosmérnöki mesterképzésre, 724-en építőmérnöki alapszakra, 670-en pedig nemzetközi gazdálkodási menedzsment mesterképzésre pályáztak. A nemzetközi tanulmányok és a villamosmérnöki képzés mellett 2017-ben a programtervező informatikus szak volt a legvonzóbb.
Évente egy diák 1,43 millió forintjába kerül a magyar államnak
A Stipendium Hungaricum programban résztvevőkkel nagyon bőkezű a magyar állam, hiszen fejenként valamivel több mint 1,43 millió forintot költ rájuk egy évben, hiszen lényegében az élet minden aspektusához nyújt anyagi segítséget. Lássuk:
- a tandíjat a magyar állam fizeti, mivel ennek nagysága iskolánként és tanulmányi területenként eltérő lehet, 200 ezer forint/félév költséget vettünk figyelembe,
- a havi kiadásokhoz 40 460 forinttal járul hozzá
(ha valaki doktori képzésben vesz részt, az első négy szemeszterre havi 140 ezer, második négyben pedig havi 180 ezer forintot ad. Mivel nem tudjuk, a hallgatók száma hogyan oszlik meg az alap- és mester-, illetve a magasabb támogatással járó doktori képzés között, becslésünk során az alacsonyabb költséggel számoltunk.) - kollégiumi férőhelyet biztosít vagy a lakhatási kiadásokhoz havi 40 ezer forinttal járul hozzá az állam. Az összeget itt is fixnek vettük, hiszen a kollégiumi férőhely költsége is az államot terheli.
- Emellett évi 65 ezer forint értékben kiegészítő egészségügyi biztosítást is ad a hallgatónak.
Így összesen a kormány egy stipendiumos diákra évente 1 430 520 forintot költ a költségvetésből. Mivel tavaly 7339 ilyen ösztöndíjas volt, a költségvetésnek legalább 10,49 milliárdos kiadást jelentett a program. A tényleges költség ennél azonban magasabb lehet a doktori képzésben résztvevők magasabb összegű havi támogatása miatt.
Azt hiszi, a magyar állam bőkezű?
A Tempus Közalapítvány honlapja listázza a magyar hallgatók számára elérhető államközi ösztöndíjakat is, melyek között egyebek mellett teljes képzésre is jelentkezhetnek a külföldi tanulmányok iránt érdeklődők. A magyarhoz hasonló komplex és bőkezű programok is akadnak, bár első ránézésre nem feltétlenül tűnnek túlságosan csábítónak.
A honlapon a francia, a horvát, a kolumbiai, az indiai, a kínai, a tunéziai ösztöndíjakra vonatkozóan találtunk részletes adatokat, így ezek szolgálják az összehasonlítás alapját. Igaz, ez csak egy apró szelete a lehetőségeknek, mégis érdekes információkkal szolgál az összevetés. Az államok kínálata nagyjából hasonló: a tandíj finanszírozása mellett a lakhatási költségekhez is hozzájárulnak, egészségbiztosítást kínálnak, sőt, esetenként a tanszerköltségekbe is beszállnak. Kolumbia az, amelynek ösztöndíja nagyon kilóg a sorból, hiszen a tandíj költségének átvállalása mellett zömében egyszeri támogatást kínálnak az odaérkező hallgatóknak. Tunéziában a havi ösztöndíj mellett egyszeri tanszerköltség-támogatást ad a kormány, míg Horvátországban, Indiában és Kínában a havi ösztöndíj mellett a szállás költségeibe is beszáll az állam.
A havonta adott ösztöndíj nagyságát tekintve a magyar állam által biztosított 40 460 forint az egyik legalacsonyabb, nominálisan ennél kisebb összegben részesülnek azok, akik Tunéziát (11 113 forint), vagy Indiát (25 260 forint) célozzák be maguknak. A kínai kormány átszámítva több mint 143 ezer forintot, a francia pedig 228 ezret ad a kormányközi megállapodásnak köszönhetően érkező külföldi diákoknak. Bár önmagában utóbbi két ország tűnik a legcsábítóbbnak, nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy itt a megélhetési költségek jóval magasabbak a hazai viszonyoknál. Ezért az ösztöndíj tényleges értékének meghatározása érdekében azt az országokban elérhető átlagkeresetet is figyelembe kell venni.
A Numbeo.com adatai alapján lakhatási támogatás nélkül a kínai ösztöndíj a helyi átlagkereset 55 százalékát teszi ki, ezzel toronymagasan a legbőkezűbb államnak tekinthető a kínai. A francia ösztöndíj az átlagbér 37 százalékának megfelelő, ezzel a második helyet szerezte meg magának a gall ország ösztöndíja. A horvát több mint 70 ezer forintos ösztöndíj az ottani átlagbér 28,3 százalékával egyenlő, az indiai 19 százalékot jelent, a tunéziai pedig 14,5-et.
A Stipendium Hungaricum által biztosított 40 460 forint az átlagos nettó bérnek mindössze 19,9 százalékával egyenlő. A program azonban sokkal csábítóbbnak hangzik akkor, ha a doktori képzésben résztvevők havi juttatását nézzük, akkor a magyar állam még a kínainál is bőkezűbbnek tűnik. A havi 140 ezer, majd 180 ezer forint ugyanis az átlagbér 69, illetve 88 százalékának felel meg. Mindemellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy ebből az összegből jobb esetben csak a mindennapos költéseket kell fedezni, rosszabb esetben még a bérleti díj 40 ezer forintot meghaladó részére is költeni kell. Az sem mellékes, hogy a stipendiumos hallgató mely városban él: ebből az összegből ugyanis Debrecenben vagy Pécsett könnyebben ki lehet jönni, mint a fővárosban. Főleg akkor, ha albérletre is költeni kell.
