3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Hiába pörög a közfoglalkoztatás, hiába költ egyre többet rá az állam, a számok alapján úgy tűnik, mintha elérte volna a kormányzat a plafont a bevonható személyek számát illetően.

Tavaly összesen 253,812 milliárd forintot költött a kormány a Start-munkaprogramokra - derül ki költségvetés részletes adataiból. Ez 16,1 milliárd forinttal marad el a 2015-ös 270 milliárdos előiányzattól, vagyis másként megfogalmazva a tervnek csak a 94 százalékát sikerült teljesíteni. Ilyen rossz arányra pedig lényegében még egyszer nem volt példa azóta, hogy a kormány átalakította és felduzzasztotta a közfoglalkoztatási programokat. Igaz, némi maradvány mindig keletkezik év végén, ám ezek mértéke legfeljebb csak pár milliárdot jelent és nem többet. 2012-ben 649 millió forintot, 2014-ben 5,5 milliárdot nem sikerült elkölteni, a 2013-as év pedig 17,3 milliárdos túlköltekezést hozott.

A Belügyminisztérium korábban az mfor.hu-nak azt írta, hogy a tavalyi évre is legalább 5,7 milliárdos maradvánnyal számolnak. A valóságban azonban ennél majdnem 10,5 milliárddal több keletkezett, vagyis ennyit nem sikerült elkölteni. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a programok felduzzasztása elérte a maximumát.

8000 emberen segíthettek volna még?

Abban az esetben, ha a kormány a várt maradványon felül megmaradt 10,5 milliárd forintot is el tudta volna költeni, akkor az mfor.hu számításai szerint havi átlagban még további 8000 személy foglalkoztatását tudták volna fedezni.

Új CSOK kalkulátor 

Az amúgy is igen kedvezően alakuló tavalyi munkaerőpiaci statisztikákra ez jelentős hatást ugyan nem gyakorolt volna, egyéni szinten azonban mindenképpen érezhető segítséget jelentett volna, ha valaki bekerül a programba. Még akkor is, ha nem tartósan munkanélküli személyről van szó, hanem csak egyfajta "puffer-zónaként" szolgált volna számára az állami foglalkoztatás.

szerk.: és itt most automatikusan eszembe jut a kormány sokat hangoztatott ígérete, miszerint "senkit nem hagyunk az út szélén"...

Elmaradtak a céloktól?

2015-ben a kormány felemásan teljesítette a közfoglalkoztatásra vonatkozó céljait. Amiben sikert értek el az az, hogy egyértelműen és jelentősen növelték a foglalkoztatás átlagos idejét.

A Belügyminisztérium mfor.hu-nak küldött adatai szerint 2015-ben átlagosan már 6,2 hónapig dolgozott egy-egy közmunkás a program keretein belül, míg 2014-ben 4,83 hónap volt ez az idő.

Ami viszont nem igazán jöhetett össze, az a létszámra vonatkozó elképzelés, hiszen november végéig 190 918 főről árulkodnak a számok. Pedig havi átlagban 213 ezer személy foglalkoztatását szerették volna megvalósítani, ami a nyári hónapokban 260 ezerre emelkedett volna. Az eddig ismert adatok ismeretében még a havi átlag 200 ezer teljesülése is távoli, ehhez ugyanis az év utolsó hónapjában irreálisan sok embert kellett volna foglalkoztatni.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!