"A krízis a vezető számára lehetőséget jelent, hiszen ilyenkor jó esélyt kap arra, hogy rég eltervezett dolgokat hajtson végre a veszteségek csökkentése érdekében" – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Figyelő és a Heti Válasz Sikeres vezető című konferenciáján szerdán. A nehéz gazdasági helyzet segít meghozni olyan döntéseket, amelyek már amúgy is időszerűek, legyen szó gazdasági vagy személyi kérdésekről.
Simon Zsolt, a Mediaedge:cia reklámügynökség ügyvezető igazgatója viszont óva intett attól minden vezetőt, hogy ebben a helyzetben elkezdjen kapkodni. Mint mondta, a bérek befagyasztása és a bónuszok csökkentése az ellenkező hatást is kiválthatja, és visszavetheti a cég fejlődését. Szerinte ennél fontosabb a konfliktusmegoldás: az a jó főnök, aki előre látja, mik lehetnek a válság következményei, és képes az adott helyzetből a legjobbat kihozni.
Ki lehet használni például azt is, hogy a munkatársak egy ilyen környezetben kreatívabbakká válnak. Ezt tapasztalta Várdy Zoltán, a TV2 vezérigazgatója is, akinek az elmúlt hetek nagy tanulságát jelentette, hogy mindig van tartalék a rendszerben. A válság egyik előnye lehet az is, hogy a menedzsment ebben az időszakban valóban azzal foglalkozik, ami igazán fontos az üzlet sikeressége érdekében.
Ápolni kell a kollégák lelkét
Ugyanakkor a krízis és annak hatásai a vállalat "lelkét" negatívan érinthetik. Nem elég tehát a cég vezetésével foglalkozni, az emberek lelkivilágára is oda kell figyelni, fűzte hozzá.
Ezzel szemben Szentkuti László, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója azt vallja, hogy nem törvényszerű a dolgozók elbizonytalanodása - feltéve ha érzik, hogy a vállalatvezető mellettük áll, és a cég hajója jó irányba megy. Ehhez az kell, hogy a felsővezetés is vállaljon felelősséget, és legyen következménye rossz döntéseiknek, hiszen akkor az alkalmazottak látják: nem csak a kisembert érintik a nehézségek.
A vezetői kihívásokat taglaló kerekasztal-beszélgetésen jelen voltak a gazdasági válságot legelőször megérző ágazat, a bankszektor képviselői is. Az elmúlt időszakban sokat lehetett hallani arról, hogy a jelenlegi krízis miatt újra kell szabályozni a bankrendszert. Heim Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója viszont kételyének adott hangot ezzel kapcsolatban, mondván, mindig máshonnan jön a pofon, így egy új, tökéletesebb rendszerben is kialakulhat akár a mostaninál nagyobb válság is.
Ugyanakkor szerinte nagyon sok múlhat az emberi tényezőn, a vezetők döntésein. Úgy látja, most is azok a bankok fognak megmenekülni, amelyek első emberei látták a korai figyelmeztető jeleket. Nem az agyonszabályozottság lehet a megoldás, ennél sokkal fontosabb, hogy olyan emberek töltsék be a vezető pozíciókat, akik jó döntéseket tudnak hozni, vélte.
Hogyan fogjuk visszafizetni az IMF-hitelt?
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogyan vészelheti át a magyar gazdaság ezt a nehéz időszakot, a beszélgetésen részt vevő sikeres vállalatvezetők hasonló megoldásokat látnak. Heim Péter szerint nálunk sokkal tovább tarthatnak a krízis hatásai, hiszen egy beteg gazdaságnak nehezebb lesz ebből kigyógyulnia, és nagyon sok múlik a kormány és a felelős politikusok döntésein.
Az eddigi rövid távú intézkedéseket helyénvalónak találták a menedzserek, bár volt, aki - a nem megfelelő környezet miatt - kritikát fogalmazott meg az olyan célokat illetően, mint a keresletélénkítés és a jegybank gyors pénzteremtési szándéka. Ehelyett a korrupció nagyarányú visszaszorításában és az adó-, illetve kiadáscsökkentésben látnak lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaságba életet lehessen lehelni.
A kormánynak fel kellene mutatnia, milyen forrásokból fogjuk visszafizetni a válság miatt felvett hitelt - hívta fel a figyelmet Balázs László. (Magyarország összesen 25 milliárd dollár hitelt vett fel, ami a Valutaalap 15,7, az EU 8,1 és a Világbank 1,3 milliárd dolláros kölcsönéből tevődik össze - a szerk.)
A Magyarországi Volksbank Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint most még egyáltalán nem látni, hogyan fogunk erre jövedelmet képezni. Ehhez rengeteg lépést kell megtenni: költségcsökkentésre, bevételnövelésre, beruházásokra van szükség, és arra, hogy nagyjából hárommillió embert vonjunk be a munkaerőpiacra, tette hozzá.
Kovács Zita
Menedzsment Fórum
