A dokumentumból kiderül, hogy 2017-2019 között nem számolnak egységes kulccsal a társasági adóban, az szja-kulcs 15 százalék lesz, a dohányipari vállalkozások különadója fennmarad, a bankadó 2016-ról 2017-re további 22 milliárddal csökken, 2018-ban és 2019-ben nem változik, a bankok évi 67,2 milliárd forintot fizetnek a költségvetésbe. A dokumentumból az is kiderül, hogy a kormány számol a friss házasok adókedvezményének bővülésével, továbbá a kétgyermekesek kedvezményének 2017-2019. évi fokozatos emelésével. Folytatódik a közmunka dinamikus felfutása "a segély helyett munka" elvének érvényesítésének megfelelően.
A kitekintés mögötti makrogazdasági előrejelzés megegyezik a 2015. évi konvergenciaprogramban (kp) bemutatott pályával. Szólnak arról is, hogy 2016-ban a növekedés várhatóan lassulni fog, aminek hátterében az EU-transzferek természetes ciklikussága húzódik meg. Ez azzal magyarázható, hogy míg idén az előző, 2007-2013-as, illetve az új, 2014-től induló programozási időszak forrásai egyaránt felhasználhatók, addig jövőre már csak az új ciklus támogatásai hívhatók le. Emiatt a beruházások volumene 2016-ban elmaradhat a 2015-ös szinttől.
A háztartások fogyasztása 2 százalékkal nő majd 2019-ben az előző évhez képest, miközben 2016-ban 2,9 százalékkal, 2017-ben 2,2 százalékkal, 2018-ban 2,1 százalékkal emelkedik az előző évhez képest. A háztartások fogyasztásának további bővülését támogatják az alacsony olajárak, illetve a visszafogott inflációs környezet, a kedvező munkaerő-piaci trendek, valamint a devizahitelek rendezése.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP 7 százaléka lesz 2019-ben, 2016-ban 5,9 százalékot, 2017-ben 6,2 százalékot, 2018-ban 6,7 százalékot ér el a GDP-hez mérten. A 2019-ig terjedő költségvetési kitekintés alapján a társaságokra kirótt különadók lényegében megmaradnak, a megígért jelentős társasági és személyi jövedelemadó csökkentések nem látszanak a bevételi számok alapján.
A bankadó az idei 144,2 milliárd forint után jövőre 89,2 milliárd forintra, majd 2017-ben 67,2 milliárd forintra csökken a kormányzati ígéretekkel összhangban, ezt követően 2019-ig ezen a mértéken megmarad. A közműszektorban a kitekintés szerint nem várható érdemi különadó-csökkentés a következő években, hiszen az idénre tervezett 54 milliárd forintról mintegy 2 milliárdos csökkenés lesz jövőre, majd végig 52 milliárd forintra áll be a bevételi terv. A reklámadó eközben az idén 6,6 milliárd forintot hoz a büdzsének, jövőre 10,9 milliárd forintra emelkedik, és ezen a szinten marad.
A gyógyító-megelőző ellátásokra szánt idei 948,6 milliárd forint 2019-re 1008,3 milliárd forintra nő majd. 2019-ig a versenyszféra bruttó átlagkereseteinek 3,5-4,5 százalékos bővülése várható. A Start-munkaprogram idei 270 milliárd forintos kerete jövőre 340 milliárd forintra, 2017-re 407 milliárdra, 2018-ra pedig 464,2 milliárd forintra nőhet, majd ezen a nagyon magas szinten marad.
A kitekintés szerint folytatódik a közmunka dinamikus felfutása a "segély helyett munka" elve érvényesítésének megfelelően. A kitekintés kitér arra, hogy 2015-ben a közszférában folytatódik az oktatási ágazat bérrendezése, elindul a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, 2016-ban a kormánytisztviselők életpálya-modellje.
Az államháztartás adósságszolgálati kamatkiadásai csupán enyhén emelkednek, sőt 2017-re csökkennek majd. Az évek során 2016-ban 1048,1 milliárd forintot tesznek ki, ami 2017-re 1035,226 milliárd forintra, 2018-ra 1029,969 milliárd forintra mérséklődik, majd 2019-ben 1062,503 milliárd forintra nő majd.
MTI
