A Nemzeti Erőforrás Minisztérium múlt héten hozta nyilvánosságra a felsőoktatási keretszámokat, mely a felvételizőket és a felsőoktatási intézményeket is sokkolta. Hoffmann Rózsa, államtitkár csak annyit árult el a múlt csütörtöki sajtótájékoztatón, hogy a legjobb hallgatók közül 33 927 állami ösztöndíjat kaphat, emellett további 15 550 hallgatónak félig téríti meg a képzési költségeit a kormány. Ezzel közel 50 ezer hallgató tud majd úgy tanulni, hogy részben vagy egészében támogatja az állam. A honlapon megjelent dokumentum viszont már tartalmazza az egyes képzési területekhez tartalmazó konkrét számokat is.
Műszaki, informatikai területeket pártolva
A keretszámokban megfigyelhető az az átrendezés, amire korábban már utalt a kormány, miszerint az általuk preferált képzési területek irányába kívánnák eltolni az arányokat, míg az olyan szakokat, melyekkel nem lehet elhelyezkedni, illetve a piacon nincs rá igény, azok mellé csökkentett keretszámot határoznak meg. Ez volt az alapelv, hiszen elképzelésük szerint a képzéseket a munkaerőpiaci elvárásaihoz kell igazítani, mivel az elmúlt években emelkedő trendet követ a diplomás munkanélküliek száma.
Ennek megfelelően az alapképzésben a természettudományi, informatikai és műszaki képzésekre többen juthatnak be, bár a teljes mértékben államilag finanszírozott helyek számát csökkentették tavalyhoz képest. A növekedést végeredményben az eredményezi, hogy többezer részösztöndíjas helyet "nyitnak meg" a felvételizők számára. A műszaki diplomások arányán uniós viszonylatban van hova fejlődnünk, hiszen jelentős mértékben le vagyunk maradva, így érthető a felzárkózásra való igénye a kormánynak.
Az informatikai területen a tavalyi 6400-as keretszám 3600-ra csökkent, ami mellett lehetőség van 4600 tanulónak részösztöndíjas képzésben továbbtanulni. A természettudományi képzésen 5200-ról 4000-re csökkent a keretszám, de 3150 fő részösztöndíjjal is tanulhat. A műszaki képzések keretszáma pedig a tavalyi 9850-ről 8000-re mérséklődött, ami mellett még 7600 diáknak lesz lehetősége részösztöndíjjal továbbtanulni. A kormány korábbi kommunikációjában nem szerepelt ugyan, a számokból viszont kiderül, hogy a művészeti képzési terület keretszámait is meg akarják növelni, vélhetően ezt is a munkaerőpiac igényére alapozva. A 2011-es keretszámot a dokumentum szerint 740 főre növelték.
Közgazdászok és jogászok a vesztesek
Ezzel szemben a legdrasztikusabb csökkentés a közgazdász és a jogász képzés keretszámait érintette. Míg 2011-ben 4900 fő volt a keretszám, 2012-re ezt 250-re csökkentették, vagyis 95 százalékkal vágták meg a helyek számát. Szakemberek szerint ez még az állami szféra igényét sem tudná fedezni, bár egyes vélemények szerint mindezzel nem történik más, mint az értelmiségi szakmák monopolizálása az elit réteg számára. Csak összehasonlításként érdekes megjegyezni, hogy 2011-ben a Corvinus Egyetemen két gazdasági szak összlétszáma volt 250 fő.
Nem jobb a helyzet a jogászok körében sem, hiszen az egységes, osztatlan képzésen belül míg 2011-ben 800 hallgató kezdhette meg a tanulmányait, addig a most meghatározott keretszám mindössze 100 - ami 87,5 százalékos megnyírbálást jelent.
A kedvelt szakokat "szüntetik meg" és újakat hoznak
A 2011-es felvételi statisztikák vizsgálatakor kiderült, hogy az alap, valamint egységes és osztatlan képzéseken (hagyományos ötéves képzési rendszer) összesen 70 941 hallgató kezdhette meg tavaly szeptemberben a tanulmányait. A felvi.hu szakonkénti besorolása alapján a legtöbben, 2366-an a gazdálkodási és menedzsment szak jelentek meg, 2037-en turizmus-vendéglátás szakon, és jogászhallgatóként 1886-an léptek a felsőoktatásba. Ezekkel szemben az új, Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2012 szeptemberétől 1017 hallgató tanulhat államilag finanszírozott formában. Közülük 450-en választhatják a közigazgatási, 447-en a rendészeti, 90 fő pedig a katonai képzést.
31 százalékos csökkentés a felsőoktatásban
2011-ben a keretszámok alapján 40 960-an tanulhattak alapképzésen belül államilag finanszírozott formában, idei évre azonban már csak 28 007 fő kezdheti meg így a tanulmányait (ehhez még hozzájön 3500 állami támogatású felsőfokú szakképzéses hely is). Emellett részösztöndíjas formában, ahol is megközelítőleg fele-fele arányban viselné a költségtérítés terhét a hallgató és az állam, 15 550-en tanulhatnak. Bár a finanszírozási forma részletei még nincsenek kidolgozva, a korábbi átjárhatóság feltételezhetően megmarad, tehát, aki kiegyensúlyozott, jó tanulmányi eredményeket produkál, átvehető lesz állami képzésre.
Ez még a Széll Kálmán Tervnél is durvább
Tavasszal a Széll Kálmán Terv nyilvánosságra kerülésekor lehetett szembesülni először a kormány felsőoktatást érintő elképzeléseivel. A tervben sok konkrétum még nem szerepelt ugyan, azt azonban már lehetett sejteni, hogy drasztikus beavatkozásra készül a kormány, hiszen „az államnak vissza kell térnie az oktatás világába. Nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől, az állam ezen a téren egységes rendet tud tenni”. Ennek érdekében az állam minden évben a gazdaság és munkaerőpiac igényeinek függvényében határozná meg a felsőoktatás keretszámait, döntene az egyes szakok indulásáról és a finanszírozott hallgatók arányáról. Ekkor még kisebb mértékű, és egyenletesebb átrendezésre lehetett gondolni, bár a költségtakarékosság jegyében 2012-ben 12 milliárdot, 2013-ban és 2014-ben 38-38 milliárd forintot vonnának ki a területről.
Legalább 1,5 millióba kerülhet a diploma
A kormány a javasolt összeghatárokat is közzé tette múlt hét csütörtökön, melyből kiderül, hogy átlagosan az alapképzésben 250 és 600 ezer forint közötti összegbe kerülhet egy-egy félév szeptembertől - ennek konkrét meghatározását intézményi hatáskörbe adja -, mesterképzésen pedig 450 és 850 ezer forint közé eshet egy félév ára. Osztatlan egységes képzéseknél pedig csak mesterképzést indítanak költségtérítéses formában, melyek költsége már nagyobb eltéréseket mutat az egyes szakok között. Az egyik legmagasabb összeget kell majd fizetni az állatorvostudmányi képzésben résztvevőknek: félévente 2-2,4 millió forintot, míg az orvosnak, fogorvosnak készülőktől 1,9-2,7 milliót is elkérhetnek az intézmények. Hasonlóan sokba kerül majd a gyógyszerészeknek a tanulás, nekik 1,5-1,6 millió forintot kell fizetniük, míg a művészeti ágak hallgatói 1 -1,9 millió forintot kell félévente kigazdálkodni.
A kormány éppen ezért egy új diákhitel konstrukcióján kezdett el dolgozni, melynek keretén belül 800 ezer forintot vehetnek fel a hallgatók félévente, amelyet a tanulmányi költségek finanszírozására fordíthatnak. Emellett természetesen megmarad a korábbi hitelkonstrukció is, mely a mindennapi élet kiadásainak fedezésére költhető.
Székely Sarolta
mfor.hu
