Az államháztartás központi alrendszerének április végi hiánya kedvezőbb lett az egy évvel korábbinál; a 2015 április végi hiány 609,8 milliárd forint volt, míg az előző év azonos hónapjának deficitje 951,2 milliárd forintot tett ki - közölte az előzetessel megegyező részletes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön.
Az április végi hiányon belül a központi költségvetés 643,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 10,2 milliárd forintos szufficittel zártak. A minisztérium közleménye szerint a tavalyi és az idei április végi egyenlegek eltérő alakulásában egyrészt a gazdaság folyamatos növekedése miatti idei magasabb adóbevételek (általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, illetékbefizetések), másrészt a kedvezőbb kamategyenleg játszott szerepet.
A nagyobb bevételek a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés növekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott intézkedések (például az online-pénztárgépek bekötése) sikerének köszönhetők.
Az európai uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél nem változik, az továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka, amelyet az országgyűlési tárgyalás alatt lévő 2015. évi költségvetési törvénymódosítás is megerősít.
Az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi hiánya 69 százaléka az egész évre tervezett 877,4 milliárd forintnak, ugyanakkor a minisztérium megjegyzi, hogy a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány lefutásával kapcsolatban az NGM arra is felhívja a figyelmet, a május eleji munkaszüneti napok miatt már április végén átutalták a májusi családi támogatásokat, valamint a fogyatékossági támogatásokat, emellett pedig a kincstár egyes központi költségvetési szerveknek szintén már április végén átutalta a hó eleji bérek kifizetéséhez szükséges összeget, ami megnövelte az áprilisi kiadásokat, ugyanakkor a májusit csökkenti.
A központi költségvetés április végi bevételei az előző év azonos időszakit mintegy 92 milliárd forinttal haladták meg, aminek hátterében elsősorban a magasabb adóbevételek állnak, és nagyobb összegben teljesültek az egyéb uniós bevételek is. A központi költségvetés április végi kiadásai mintegy 296 milliárd forinttal maradtak el az elmúlt év azonos időszakitól. A két év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolta az a tény is, hogy tavaly április végéig fizettek ki a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatást.
A nettó kamatkiadás (254,1 milliárd forint) így összességében 122,2 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, ami a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható. A társadalombiztosítási alapok 2015. április végi 23,6 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 10,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 13,0 milliárd forintos többletéből tevődött össze.
Az adóbevételekkel kapcsolatban az NGM kifejti: 2015 első négy hónapjában a költségvetésnek 1760,4 milliárd forint bruttó általános forgalmi adó (áfa) bevétele keletkezett, amely a 2014-es értéket (1620,5 milliárd forint) 139,9 milliárd forinttal (8,6 százalékkal) múlta felül. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele január-áprilisban 561,2 milliárd forint volt, amely az 592,3 milliárd forintos bruttó befizetés és a 31,1 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 30,1 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első négy hónapjában 287,2 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi összegnél 31,9 milliárd forinttal, 12,5 százalékkal magasabb. A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron április végéig a központi költségvetésnek 37,1 milliárd forint bevétele származott, amely 0,1 milliárd forinttal magasabb a 2014. év azonos időszakának bevételénél. A pénzügyi tranzakciós illeték mérlegsoron a költségvetésnek az év első négy hónapjában 76,6 milliárd forint bevétele keletkezett, mely az előző év azonos időszakától 22,4 milliárd forinttal maradt el.
A társasági adóból a központi költségvetésben az év első négy hónapjában 112,3 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszaka értékétől 5,3 milliárd forinttal (4,5 százalékkal) maradt el.
A költségvetési szervek kiadásai 2015. január-április hónapban 1308 milliárd forintot tettek ki, amely 5,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában teljesült kiadásoktól (1380,2 milliárd forint). A helyi önkormányzatok támogatása 2015. április végéig összesen 213,5 milliárd forintban teljesült, amely 30,3 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A központi költségvetés adóssága április végéig 655,9 milliárd forinttal nőtt, amit négy – egymást részben ellensúlyozó – tényező okozott. Az első tényező a nettó forintkibocsátás 725,7 milliárd forint értékben, ami főként a költségvetés éves hiányát és részben a devizalejáratokat finanszírozza. A második a deviza-keresztárfolyamok jelentős változása, ami a mark-to-market betétállományokat növelte 520 milliárd forint összegben. A harmadik – előbbiekkel ellentétes hatású – tényező a nettó devizalejárat 271,1 milliárd forint értékben. A negyedik – szintén csökkentő hatású – tényező pedig a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, ami miatt az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értéke 318,7 milliárd forinttal csökkent.
MTI
