6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mind a TMT-(technológia, média, telekommunikáció), mind a termelői szektor szereplőinek számolniuk kell a számviteli törvény új rendelkezéseivel, miközben nem hagyhatják figyelmen kívül az ÁFA-törvény legújabb módosításából következő apróbb, ám annál nagyobb jelentőségű változásokat sem. Mfor.hu tudósítás.

A TMT szektorban különösen gyakran érhetők tetten az Unión belüli ÁFA-csalások, tekintve, hogy a mobiltelefonok és a számítógépek alkatrészei meglehetősen kisméretűek, ebből fakadóan pedig könnyen szállíthatóak és csempészhetőek. Mivel ezek az alkatrészek igen nagy értékűek is egyben, a termékek árában foglalt húsz százalékos ÁFA már jelentős illegális jövedelmet keletkeztethet, ezért igen sok a fiktív számlázás, mutatott rá Pénzely Márta, a Deloitte Zrt. szenior menedzsere.

A hatóságok éppen ezért fokozott figyelmet fordítanak az ilyenfajta visszaélések megelőzésére, miközben vizsgálják az egyes gyártók és forgalmazók ÁFA-csalások elleni védekezésének lehetséges eszközeit is, így például a piaci szereplők dokumentációs kötelezettségét.

A hatóságoknak két európai bírósági döntés is segítségükre van, amelyek a piac szereplőitől elvárható magatartást taglalják.

Apró, de jelentős változások az ÁFA-törvényben


Ugyancsak figyelmet érdemelnek az újrakodifikált ÁFA-törvényben bekövetkezett árnyalatnyi, de az adott ügylet szempontjából nagy jelentőséggel bíró változások.

Ide tartoznak a nemzetközi teherközlekedés adómentességének új jogcímei, az export bérmunka időkeretek közé szorítása, a közvetett és közvetlen export megkülönböztetése, a módosult telephely-fogalom, továbbá annak kérdése, hogy amennyiben az adóalanynak több adószáma is van, mikor melyiket használhatja, illetve meghatározott esetekben melyiket köteles használni.

Továbbra is örökzöld adójogi téma ugyanakkor a munkába járás megszervezésével kapcsolatos, a munkavállaló és a munkáltató közötti költségmegosztás ÁFA-kockázata, és a saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolása körüli teendők – foglalta össze a legfontosabb iparág-specifikus változásokat a Deloitte szakértője.

Az értékesítést ösztönző juttatási programok és akciók terén a személyi jövedelemadó-törvény idei változásai alapján a foglalkoztatónak nem minősülő kifizetők által adott juttatások is csak akkor minősülhetnek adóköteles természetbeni juttatásnak, amennyiben azok nem képezik a juttatásban részesülő magánszemély tevékenységének ellenértékét, hangsúlyozta Ágoston Katalin, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium idén márciusban kiadott közös állásfoglalásával szűkíti az ilyen termékek és szolgáltatások természetbeni juttatásként adózásának lehetőségét, ami számos vállalat akcióit és juttatási programjait érintheti. Emiatt a Deloitte javasolja az ilyen vállalati programok előzetes felülvizsgálatát.

Több támogatás juthat kutatás-fejlesztésre

A vállalati szektoron belül a termelő vállalatok azok, amelyek számára a legnagyobb arányban közvetlenül hozzáférhetőek az EU által társfinanszírozott, illetve a hazai forrásokból nyújtott pályázati pénzek és támogatások, közölte Márkus Csaba, a Deloitte EU tanácsadási üzletágának igazgatója.

A pályázati rendszerben számos megoldás áll az iparág szereplőinek rendelkezésére, így akár egymáshoz kapcsolódó beruházási-fejlesztési elképzelések - például kutatás-fejlesztés bővítése, kapacitásbővítés, logisztikai tevékenység fejlesztése -, vagy akár egy önálló beruházási program több eleme is összekapcsolható a megfelelően megválasztott pályázati-támogatási lehetőségekkel, tette hozzá a szakértő.

A TMT-szektor számára egy-egy pályázat vagy támogatási lehetőség ugyanakkor jól körülhatárolható területeken, például szolgáltató központok létrehozásánál és fejlesztésénél, kutatóközpontok kialakításánál, illetve a foglalkoztatási szempontok érvényesítésekor, például távmunka-pályázatoknál nyújthat közvetlen forrást az üzleti elképzelések megvalósításához.

Kedvező hír, hogy az elmúlt, mintegy félévben az állam a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetett a kutatás-fejlesztéssel, illetőleg a logisztikával kapcsolatos beruházások támogatására is, nem csupán a termelő vállalatokéra. Mi több, a jövőben a kutatás-fejlesztés szélesebb körű támogatása, ezen belül is a működési költségekhez kapcsolódó szubvenciós lehetőségek elterjedése várható, hangsúlyozta a szakértő.

Minden esetben fontos szem előtt tartani azonban, hogy az egyes vállalkozások az üzleti projektet ne a támogatási lehetőséghez alakítsák, hiszen a támogatások maximalizálása helyett már rövidtávon is csak a támogatások optimalizálása (azaz kevesebb kötelezettségvállalás mellett kisebb támogatás) lehet az egyedüli racionális üzleti döntés, véli Márkus Csaba.

Nehézséget okozhatnak a számviteli változások 

Bodor Kornél, a Deloitte TMT iparági csoportvezetője a csatlakozási díjak, az összetett szolgáltatások elszámolásának IFRS és US-GAAP szabályairól, valamint az ügyfélmegszerzési költségek és ügyfélösztönző programok elszámolására vonatkozó, 2008. július 1-je után életbe lépő IFRIC 13-ról (nemzetközi pénzügyi beszámolási standard) tartott előadásában kiemelte, hogy az IFRIC 13 alkalmazása nehéz helyzet elé fog állítani több, a szektorban tevékenykedő vállalkozást.

Július 1-től például külön-külön kell majd elszámolni a mobiltársaság által nyújtott, hűségnyilatkozattól függő ingyen sms-eket vagy más egyéb kedvezményeket, hangsúlyozta Bodor Kornél.

Sok cégnek nehézséget okoz továbbá az a rendelkezés, amely előírja, hogy a kiegészítő mellékletben be kell mutatniuk a könyvvizsgálónak járó juttatást. Ez az angolszász országokban már bevett szokás.

A számviteli törvényt módosító rendelkezések egy része jogharmonizációs célú, más részük az egyszerűsítést szolgálja, illetve a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi. A Deloitte TMT iparági szakértője szerint a rendelkezés alapján a számviteli törvény módosításait alapvetően a 2008-ban induló üzleti évektől kell alkalmazni, de - néhány kivételtől eltekintve - a 2007-es üzleti évről készített beszámolóknál is lehet használni azokat.

Simon Rita

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!