A legfontosabb adójogi változások a TMT és a termelői szektorban
Mind a TMT-(technológia, média, telekommunikáció), mind a termelői szektor szereplőinek számolniuk kell a számviteli törvény új rendelkezéseivel, miközben nem hagyhatják figyelmen kívül az ÁFA-törvény legújabb módosításából következő apróbb, ám annál nagyobb jelentőségű változásokat sem. Mfor.hu tudósítás.
A TMT szektorban különösen gyakran érhetők tetten az Unión belüli ÁFA-csalások, tekintve, hogy a mobiltelefonok és a számítógépek alkatrészei meglehetősen kisméretűek, ebből fakadóan pedig könnyen szállíthatóak és csempészhetőek. Mivel ezek az alkatrészek igen nagy értékűek is egyben, a termékek árában foglalt húsz százalékos ÁFA már jelentős illegális jövedelmet keletkeztethet, ezért igen sok a fiktív számlázás, mutatott rá Pénzely Márta, a Deloitte Zrt. szenior menedzsere.
A hatóságok éppen ezért fokozott figyelmet fordítanak az ilyenfajta visszaélések megelőzésére, miközben vizsgálják az egyes gyártók és forgalmazók ÁFA-csalások elleni védekezésének lehetséges eszközeit is, így például a piaci szereplők dokumentációs kötelezettségét.
A hatóságoknak két európai bírósági döntés is segítségükre van, amelyek a piac szereplőitől elvárható magatartást taglalják.
Apró, de jelentős változások az ÁFA-törvényben
Ugyancsak figyelmet érdemelnek az újrakodifikált ÁFA-törvényben bekövetkezett árnyalatnyi, de az adott ügylet szempontjából nagy jelentőséggel bíró változások.
Ide tartoznak a nemzetközi teherközlekedés adómentességének új jogcímei, az export bérmunka időkeretek közé szorítása, a közvetett és közvetlen export megkülönböztetése, a módosult telephely-fogalom, továbbá annak kérdése, hogy amennyiben az adóalanynak több adószáma is van, mikor melyiket használhatja, illetve meghatározott esetekben melyiket köteles használni.
Továbbra is örökzöld adójogi téma ugyanakkor a munkába járás megszervezésével kapcsolatos, a munkavállaló és a munkáltató közötti költségmegosztás ÁFA-kockázata, és a saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolása körüli teendők – foglalta össze a legfontosabb iparág-specifikus változásokat a Deloitte szakértője.
Az értékesítést ösztönző juttatási programok és akciók terén a személyi jövedelemadó-törvény idei változásai alapján a foglalkoztatónak nem minősülő kifizetők által adott juttatások is csak akkor minősülhetnek adóköteles természetbeni juttatásnak, amennyiben azok nem képezik a juttatásban részesülő magánszemély tevékenységének ellenértékét, hangsúlyozta Ágoston Katalin, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium idén márciusban kiadott közös állásfoglalásával szűkíti az ilyen termékek és szolgáltatások természetbeni juttatásként adózásának lehetőségét, ami számos vállalat akcióit és juttatási programjait érintheti. Emiatt a Deloitte javasolja az ilyen vállalati programok előzetes felülvizsgálatát.
Több támogatás juthat kutatás-fejlesztésre
A vállalati szektoron belül a termelő vállalatok azok, amelyek számára a legnagyobb arányban közvetlenül hozzáférhetőek az EU által társfinanszírozott, illetve a hazai forrásokból nyújtott pályázati pénzek és támogatások, közölte Márkus Csaba, a Deloitte EU tanácsadási üzletágának igazgatója.
A pályázati rendszerben számos megoldás áll az iparág szereplőinek rendelkezésére, így akár egymáshoz kapcsolódó beruházási-fejlesztési elképzelések - például kutatás-fejlesztés bővítése, kapacitásbővítés, logisztikai tevékenység fejlesztése -, vagy akár egy önálló beruházási program több eleme is összekapcsolható a megfelelően megválasztott pályázati-támogatási lehetőségekkel, tette hozzá a szakértő.
A TMT-szektor számára egy-egy pályázat vagy támogatási lehetőség ugyanakkor jól körülhatárolható területeken, például szolgáltató központok létrehozásánál és fejlesztésénél, kutatóközpontok kialakításánál, illetve a foglalkoztatási szempontok érvényesítésekor, például távmunka-pályázatoknál nyújthat közvetlen forrást az üzleti elképzelések megvalósításához.
Kedvező hír, hogy az elmúlt, mintegy félévben az állam a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetett a kutatás-fejlesztéssel, illetőleg a logisztikával kapcsolatos beruházások támogatására is, nem csupán a termelő vállalatokéra. Mi több, a jövőben a kutatás-fejlesztés szélesebb körű támogatása, ezen belül is a működési költségekhez kapcsolódó szubvenciós lehetőségek elterjedése várható, hangsúlyozta a szakértő.
Minden esetben fontos szem előtt tartani azonban, hogy az egyes vállalkozások az üzleti projektet ne a támogatási lehetőséghez alakítsák, hiszen a támogatások maximalizálása helyett már rövidtávon is csak a támogatások optimalizálása (azaz kevesebb kötelezettségvállalás mellett kisebb támogatás) lehet az egyedüli racionális üzleti döntés, véli Márkus Csaba.
Nehézséget okozhatnak a számviteli változások
Bodor Kornél, a Deloitte TMT iparági csoportvezetője a csatlakozási díjak, az összetett szolgáltatások elszámolásának IFRS és US-GAAP szabályairól, valamint az ügyfélmegszerzési költségek és ügyfélösztönző programok elszámolására vonatkozó, 2008. július 1-je után életbe lépő IFRIC 13-ról (nemzetközi pénzügyi beszámolási standard) tartott előadásában kiemelte, hogy az IFRIC 13 alkalmazása nehéz helyzet elé fog állítani több, a szektorban tevékenykedő vállalkozást.
Július 1-től például külön-külön kell majd elszámolni a mobiltársaság által nyújtott, hűségnyilatkozattól függő ingyen sms-eket vagy más egyéb kedvezményeket, hangsúlyozta Bodor Kornél.
Sok cégnek nehézséget okoz továbbá az a rendelkezés, amely előírja, hogy a kiegészítő mellékletben be kell mutatniuk a könyvvizsgálónak járó juttatást. Ez az angolszász országokban már bevett szokás.
A számviteli törvényt módosító rendelkezések egy része jogharmonizációs célú, más részük az egyszerűsítést szolgálja, illetve a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi. A Deloitte TMT iparági szakértője szerint a rendelkezés alapján a számviteli törvény módosításait alapvetően a 2008-ban induló üzleti évektől kell alkalmazni, de - néhány kivételtől eltekintve - a 2007-es üzleti évről készített beszámolóknál is lehet használni azokat.
Simon Rita
