Adóamnesztia, növekvő "benzinadó"
Az "adóamnesztiáról" szóló társasági- és személyi jövedelemadó módosításokat is a gazdasági bizottság jegyzi. A nagyon bonyolultan megfogalmazott szöveg első részének a lényege a következő: a cég adómentesen juthat a saját külföldön lévő - off-shore - cégétől kapott osztalék és az abból kivont tőke 75 százalékához. Feltétel azonban, hogy e bevétel felét a magyar cég - legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírba fektesse és azt 2 évig megtartsa. (Közben az értékpapírok váltogathatók, de készpénzben legfeljebb 15 napig tartható az ellenérték.) További feltétel, hogy a külföldi társaságnak az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét 2008. június 30-ig "pénzügyileg realizálnia" - például a mérlegben kimutatni - kellett. Ugyanez a szabály vonatkozik a különadóra is.
A magánszemély az alacsony adókulcsú államból származó "egyéb jövedelmére" kap "amnesztiát". Az ilyen országból kapott kamat, osztalék és értékpapír árfolyamnyereség-adója 10 százalék, ha a jövedelem feléből magyar állampapírt vásárol, és azt 2 évig megtartja.
Sem cég, sem magánszemély nem kap kedvezményt azonban akkor, ha jövedelme Andorrából, Monacóból vagy Liechtensteinből származik. Magánszemélynél az így kapott jövedelem - mint bevétel - nem minősül vagyongyarapodásnak, és ilyen eljárás emiatt nem indítható.
A számviteli törvény a pénzkezelési szabályzat kötelező elemévé teszi a készpénzállomány meghatározását. Ez nem lehet több mint az előző év összes bevételének 1,2 százaléka. Ha ez kevesebb 500 ezer forintnál, akkor ez utóbbi összeg a mérvadó.
Cégautóadó, jövedéki adóA gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól - egyebek mellett - az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.
Új elem a regisztrációs adóról szóló törvényben, hogy az adónemet 2009. január 1. után vissza lehet igényelni olyan esetekben például, ha a kocsit forgalomba helyezés előtt külföldre viszik, vagy kiderül róla, hogy nem lehet forgalomba helyezni. Az elektromos hajtású autók átruházási illetéke pedig a kilowattonkénti 800 forintról 400 forintra csökken, míg a taxis kisiparos elszámolhatja a kocsija költségeit, amennyiben üzleti nyilvántartásaiból egyértelműen kiderül, hogy más célra nem használja.
Kiegészül a jövedéki adótörvényben a biodízel fogalma: nemcsak a növényi, hanem az állati olajból előállított termék is biodízelnek minősül. Az ólmozatlan benzin jövedéki adója - ezer literenként - 108300 forintról 108700 forintra emelkedik. A kedvezményes - 103500 forintos - adó akkor alkalmazható, ha bioetanolt kevernek a benzinbe. A bekeverési arány azonban 4,4 százalékról 4,8 százalékra emelkedik. A gázolaj jövedéki adója is emelkedik jövőre, ezer literenként 88900 forintról 89300 forintra. A bioetenol bekeverési arányának itt is el kell érnie a 4,8 százalékot ahhoz, hogy a kedvezményes 85000 forintos adót lehessen alkalmazni.
A gazdasági bizottság javaslatára a bányatörvény úgy módosul, hogy a kőolaj és a földgáz bányajáradéka 30 százalékról 12 százalékra csökken.
Megszűnik a béren kívüli adómentes juttatásokra két évvel ezelőtt felállított évi 400 ezer forintos limit. A kultúrajegy az éves minimálbérnek megfelelő mértékben lesz csak adómentes, az iskolarendszerű képzés költségéből pedig a minimálbér két és félszerese lesz köztehermentesen adható a munkaadó által.
Komoly változások az illetékeknélJóval egyszerűbb lesz az ingatlanlízing cégek élete, bár továbbra is 2 százalék illetéket kell fizetniük a lízingbe adás céljára vásárolt ingatlanok után. Viszont nem kell bemutatniuk sem a PSZÁF-engedélyt, sem a Magyar Lízingszövetség igazolását a tevékenységükről, elég lesz nyilatkozniuk arról, hogy két éven belül lízingbe adják a megvásárolt ingatlanokat.
Szintén az illetékeket érintő új szabály: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. (Ez függ a rokonsági foktól, de általában magasabb a visszterhes illetéknél.) A másik 50 százalék után pedig a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni. A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette.
Kedvező hír az örökösöknek, hogy januártól húszmilliós forint értékhatárig illetékmentes lesz az örökség az elsőfokú örökösök részére.
Az illetéktörvény másik jelentős változása, hogy a követelések elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás és más hasonló vagyonszerzés esetén már abban az esetben is keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet külföldön tesz szert a vagyonra. A korábbi szabályozás értelmében a törvény hatálya csak belföldi ingatlanokra, valamint belföldön átadott ingókra és vagyoni értékű jogokra terjedt ki.
SR
