3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

5 év alatt felére csökkent a külföldről felvett hitelek összege a magyar kereskedelmi bankokban.

Míg a hitelezési bumm csúcsán, a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor 32,8 milliárd euró közvetlen külföldi forrás volt a magyar bankrendszerben, 2013 november végén ennek az összegnek már csak a 49 százalékát (16 milliárd eurót) lehetett kimutatni. Vagyis az elmúlt 5 évben a bankok a külföldi forrásaik felét leépítették euróban. A forint gyengülése miatt a hazai fizetőeszközben kimutatott mérséklődés ennél valamivel kisebb, de még így is jelentős 45 százalékot tesz ki, derül ki a pénzügyi felügyelet részvénytársasági hitelintézetek legfrissebb statisztikájából.

Mivel a pénzügyi szektor alapvetően közvetítő jelleggel bír, így azon sem lehet meglepődni, hogyha a források ennyivel csökkentek, akkor többé-kevésbé hasonló mértékben kellett a szektor által nyújtott devizahitelek állományának is változnia. És valóban, 2008 végéhez képest a részvénytársasági hitelintézetek nettó hitelállománya 53,8 milliárd euróról 27 milliárdra csökkent, vagyis 50 százalékkal. Forintban itt is valamivel kisebb a változás, 43 százalékos. A felügyeleti statisztika szerint egyébként szinte azonos a devizahitelek leépülésének üteme legyen szó akár lakossági, akár vállalati állományról.

Ahogy látjuk, ugyan a bankok alapvetően közvetítették devizahiteleket, vagyis felvették külföldről, és folyósították belföldi szereplőknek, de mind 2008-ban, mind 2013 novemberben jóval nagyobb volt a hitelezett állomány, mint a forrás. A válság előtt 64, tavaly pedig 68 százalékkal több. A fennmaradó részt a bankok úgynevezett szintetikus módon állítják elő, vagyis forint forrásaikból úgynevezett swap ügylet keretében devizához jutottak, amelyet a devizahiteleseknek folyósítottak. A swap ügylet határidős lába segítségével pedig lefedezték devizakitettségüket, vagyis eladták a devizát forintért. Mivel a fenti devizacsere ügyletben a forint a magasabb kamatozású deviza, így a magyar kereskedelmi bankok kapták a swapdíjat, amivel mérsékelni tudták a forintforrások és a devizahitelek kamatkülönbözetét. Persze, amikor a magyar gazdaság megnőtt kockázatai miatt ezek a swapdíjak leestek, akkor megemelték a devizahitelek kamatait. De ez már egy másik történet.

A magyar gazdaság külső adóssága (az állam, illetve belföldiek adóssága külföldiek felé) egyébként folyamatosan épül le. Míg 2010 első negyedévének a végén a GDP-re (négy negyedéves gördülő) vetített aránya 115,7 százalékon állt, addig 2013 szeptember végén már csak 87,7 százalékon. (Ez köszön vissza egyébként a pénzügyi közvetítő rendszer külső adósságának leépülésében is.)

Az alkalmazkodás, ahogy az a lenti ábrán is látható, elsősorban a magánszektornál erősebb, de az államnál is csökken a nominális állomány. Igaz, a harmadik negyedévre kimutatott nagyobb állami külső adósságcsökkentés az IMF előtörlesztésre vezethető vissza, melynek hatását a novemberi dollárkötvény-kibocsátás erősen tompítani fogja.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!