A "régi" uniós tagállamok kissé ismét növekvő ipari termelése a következő hónapokban valószínűleg begyűrűzik a közép- és kelet-európai gazdaságokba is - állítják a Raiffeisen Capital elemzői. A közép- és kelet-európai országokban a konjunktúra tartós fellendülése szempontjából fontos tényező a belföldi kereslet, amely azonban (Lengyelország kivételével) csaknem az egész térségben tovább csökken.
A Raiffeisen elemzői úgy vélik: a feltörekvő piacok jóval nagy növekedési rátákat ígérnek a következő évekre, valamint a nyugati országokkal, így például az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Japánnal ellentétben, stabilabb, kevésbé eladósodott bankrendszerrel rendelkeznek. A feltörekvő piacok a részvényárfolyamok erőteljes emelkedése ellenére összességében még nem túlértékeltek.
Ha az egyes országokat nézzük, Oroszország esetében a csökkenő infláció és a gyenge konjunktúra a következő hónapokban az alapkamat további csökkentésére késztetheti az orosz jegybankot. A rubelkötvények kedvezően alakultak. Az orosz állami és vállalati kötvények hozamprémiumai az eurózóna állampapírjaival szemben januárban csaknem változatlanul maradtak. Oroszország hosszabb idő után első ízben - a tőkepiaci keretfeltételek függvényében talán már 2010 februárja vagy márciusa folyamán - ismét eurókötvényt bocsát majd ki. Ez a tervezett kibocsátás a piaci szereplők körében várhatóan nagyfokú érdeklődésre számíthat.
Magyarországon ez év január végén további 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkent az alapkamat, az utóbbi hetekben estek a magyar államkötvények hozamai. Bár Magyarországon az utóbbi időben kismértékben nőtt az inflációs ráta, az országnak nem kell elhúzódó, keresletoldali inflációs nyomással számolnia.
A Raiffeisen elemzői kitérnek arra, hogy Magyarország a térség azon országai közé tartozik, amelyek a legerősebben megszenvedték a gazdasági válságot. Figyelemre méltó, hogy a konjunktúra alakulásának üteme a legutóbb nyilvánosságra hozott adatok hatására pozitívba fordult. Kedvező, hogy a beszerzési menedzser index (BMI) 2008 szeptembere óta először növekedést mutat. Hosszú távon a magyar hozamszint még mindig vonzónak tűnik, az árfolyamok azonban valószínűleg továbbra is volatilisek maradnak. A magyar részvénypiacon az erőteljes évkezdetet követően a részvények visszaestek. A legjobban az OTP és a Mol papírjai teljesítettek.
Lengyelországban a legfrissebb gazdasági adatok alátámasztják a lengyel konjunktúra alakulásának pozitív ütemét. Különösen a 2009. évi költségvetési célkitűzés teljesítése okozott kellemes meglepetést. Kedvező hatású volt ezenkívül a GDP-nek az elemzői becslésekhez képest minimálisan nagyobb növekedése is. Az exportmegrendelések növekedésének hatására a következő hónapok során várhatóan kedvezőek lesznek az exportgazdaság kilátásai.
Lengyelország a térség egyetlen olyan állama, ahol a kiskereskedelmi forgalom terén növekedés volt tapasztalható. Ehhez hozzájárult a szomszédos országokéhoz képest kevésbé megszorító jellegű államháztartás, a zloty leértékelődése és a nagy belső piac. A csökkenő export és a növekvő import hatására a közelmúltban növekedett a lengyel fizetési mérleg hiánya.
Az első félévben Lengyelország a gazdasági visszaesés ellenére a közép- és kelet-európai régió egyik legstabilabb országa volt, amely átlagon felül profitált az euróövezet újabban ismét javuló konjunkturális kilátásaiból. A lengyel részvénypiac januárban oldalirányban mozgott, ugyanis az állami tulajdonban lévő újabb részvénycsomagok piacra dobása visszavett a növekedési potenciálból, 2010-ben mintegy 3 milliárd euró értékben további piaci értékesítések várhatóak.
A cseh gazdaság egyre inkább magára talál. Kellemes meglepetést okozott a BMI-index legutóbbi, viszonylag erőteljes növekedésével, amely a gazdaság bővülésére utal. Nagymértékben nőtt a munkanélküliség, emiatt éves viszonylatban mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom.
A cseh jegybank az alapkamatot továbbra is a történelmi mélypontnak számító 1 százalékon tartja. A cseh korona januárban csak kismértékben értékelődött fel, a cseh kötvények azonban ezzel szemben megszenvedték a kamatemeléssel kapcsolatos spekulációkat. A hosszabb futamidejű államkötvények hozamai növekedtek viszonylag erőteljes mértékben. Idén januárban a cseh részvénypiac mutatta fel Közép-Európában a legnagyobb árfolyam-emelkedést.
MTI/Menedzsment Fórum