Az offshore cégalapítás és üzemeltetés a magyarországi adóterhek utóbbi években megfigyelhető növekedése, a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet, valamint a sokszor méltánytalan adóhatósági ellenőrzések miatt egyre több magánszemélynek éri meg, vélik az mfor.hu-t tájékoztató adószakértők.
Adómentes lehetőségek korlátozottan állnak a magánszemély tulajdonos rendelkezésére, e lehetőségek ráadásul nagymértékben függenek az adott külföldi ország adórendszerétől is. Egy lehetőség azonban magyar társaságba történő befektetés a külföldi társaságon keresztül. Egyébként az adómentesség jellemzően nem abban áll, hogy az adott jövedelem Magyarországon a magyar jogszabályok szerint adómentes (ez nagyon ritka), hanem inkább abban, hogy az adott jövedelem adóztatásának joga nemzetközi egyezmény szerint nem a magyar államot, hanem az adott külföldi országot illeti.
Előfordul azonban, hogy a külföldi ország annak ellenére nem adóztat meghatározott jövedelmet, hogy nemzetközi egyezmény szerint megtehetné, azonban magyarországi adóztatás ebben az esetben sem állhat fenn. Az adott lehetőségek megállapításához azonban nélkülözhetetlen Magyarország adott országgal fennálló adóegyezményének, valamint az adott külföldi ország jogszabályainak a vizsgálata, mivel e lehetőségek országról országra változnak.
Kiskapu a magas elvonások ellen
Az offshore cégek jellemzően a társaságok mögött álló magánszemélyek számára biztosítanak adóhatékony jövedelmet, azaz létrehozásuk főként a magyarországi személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékterhelésnek köszönhető. Ez a terhelés nem rendszeres kifizetés - például bónusz - esetén együttesen nagyságrendileg 65 százalék, azaz 100 forintból jellemzően 35 forint jut a magánszemélynek, a többi 65 különféle adó és járulék jogcímeken az államháztartást illeti.
Ennek megfelelően vállalkozók, cégtulajdonosok, valamint nagyobb összegű befektethető tőkével rendelkező magánszemélyek is elgondolkodhatnak külföldi cégalapításon. Cégtulajdonosok számára nyilvánvaló, hogy például egy magyar társaság által megtermelt és leadózott jövedelem külföldi társaságban történő felhalmozása ésszerű megoldás, főként, ha a keletkezett jövedelmet nem ugyanabban a magyarországi társaságban szándékoznak felhasználni. Nagyobb összegű befektetéssel rendelkezők pedig az árfolyamnyereség-veszteség, egyéb kamatok elszámolását egyszerűsíthetik, illetve az adófizetési kötelezettség megfizetését halaszthatják.
A vagyonosodási vizsgálatra is ellenszer?
A fentiek miatt az adószakértők szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok is kizárólag átmeneti sikert jelenthetnek az adóhatóság számára. E vizsgálatok ugyanis arra ösztönzik az adózókat, hogy odafigyeljenek adóügyeikre, amelynek következtében az adózók vagyongyarapodásukat offshore társaságok használatával könnyen, gyorsan és olcsón alá fogják tudni támasztani.
Az adóhatósági ellenőrzések kapcsán szólni kell arról is, hogy sok esetben egy-egy offshore cég alapítására nem kizárólag adóoptimalizálási céllal, hanem az adóellenőrzési kockázat csökkentése érdekében kerül sor. A kiszámíthatatlan adóhatósági jogalkalmazás, valamint a sokszor alkalmazhatatlan adójogszabályok ugyanis szintén oda vezetnek, hogy az adókockázatot a legegyszerűbb egyes tevékenységek külföldre történő kiszervezésével csökkenteni, még akkor is, ha magyar tevékenység esetén az adózó egyébként be akarná tartani (amennyire lehet) a magyar jogszabályokat. Az adóhatóságok jellemzően nem tudják, hogy mely társaságok külföldi beszállítók és mely társaságok az úgynevezett offshore cégek.
Nem kedvelik az adóhatóságok
Az offshore cégek alapvetően azért nem kedveltek az adóhatóságok körében, mivel e társaságokat az adózók jellemzően magas adóterheléssel rendelkező országokban használják adóoptimalizálásra. Ennek megfelelően az offshore cégekkel történő adótervezést gyakran próbálják olyan színben feltüntetni, amely a legalitás határain mozog. Ez előfordulhat pl. akkor, ha az offshore cég színlelt ügyleteket köt és a tulajdonosok célja, hogy az adott országban előírt könyvvitel hiányát dokumentumok eltüntetésére használják, amely tevékenység egyértelműen illegális. Ez azonban nem jellemző, az offshore cégek ugyanis általában ténylegesen létező társaságok, amelyek olyan tevékenységet végeznek, amely könnyen kiszervezhető bármely külföldi országba (például részesedéseket tart, hiteleket nyújt).
Egzotikus helyeken ritkán változnak a jogszabályok
A mostani nyugati botrányokkal kapcsolatban pedig megjegyzendő, hogy azokról kizárólag az egyes külföldi országok adórendszerének ismeretében lehet felelősségteljesen nyilatkozni. Így például Németországban a magánszemély tulajdonos jövedelmének számít meghatározott társasági formákon keresztül elért jövedelem is, azaz például egy külföldi társaságon keresztül történő befektetés hozama közvetlenül a magánszemélynél lehet adóköteles.
Magyarországon ezzel szemben amennyiben az adott jövedelmet nem egy magyar magánszemély, hanem egy külföldi társaság realizálja, a magánszemélynél adóköteles bevételt kizárólag a társaságtól a magánszemély részére történő kifizetés jelenthet.
Offshore cégek használatával az adózók mindig is megpróbálták csökkenteni nem csak közvetlen adóterheiket, hanem pl. adminisztrációs teendőiket is (elég csak egy magyar vállalkozás által vezetett számviteli és adónyilvántartásokra, valamint kötelezően beadandó adóbevallásokra gondolni). Ehhez jön még a kiszámítható jogszabályi környezet: az offshore színhelyeken nem kell minden évben, vagy akár évente többször is jelentős jogszabályi változásokra számítani, gyakran évtizedekig nincsen jelentős változás, amely az egyes társaságokat érintené. Az adóhatóságok pedig jellemzően partnerként tekintenek az adózókra, segítenek a jogszabályok betartásában.
SR - VMI
