Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli közlése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek.
A hazai makrogazdasági elemzőket meglepte ez a régóta, csaknem kilenc és fél éve nem látott alacsony inflációs adat. Amit Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azzal magyaráz, hogy az idén gyakorlatilag elmaradtak a szokásos év eleji átárazások. Méghozzá alapvetően az erős forint, valamint a világpiaci élelmiszerárak miatt, amelyek az árrésstopokkal kiegészítve ahhoz vezettek, hogy az élelmiszerek ára alig változott az egy évvel korábbihoz képest, sőt a vendéglátási szolgáltatások nélkül még 3,2 százalékkal csökkent. Még úgy is, hogy egyes termékek, mint a friss gyümölcsök, ára több mint tizedével drágult, a déli országok kedvezőtlen időjárása miatt, amely az importáru mennyiségét is érintette – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
Az alacsony hazai inflációban ugyanakkor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint szerepet játszik a gyenge, tavaly mindössze 0,3 százalékos GDP-növekedés is – ez ugyanis az alacsony keresleten keresztül fékezi az árakat.
Molnár pedig azt tartotta fontosnak leszögezni, hogy havi szinten visszafogta az inflációt a háztartási energia árának csökkenése is. Ami ugyanakkor még nem teljes mértékben a januári rezsistop eredménye, a visszaesés ebben a tekintetben csak a távfűtést érintette, a gáz esetében látható árcsökkenés az enyhébb decemberi időjárás következménye. A KSH kiadott közleménye alapján statisztikailag a bevezetett kedvezményt márciustól kezdődően számolják majd el teljeskörűen a gáz és az elektromos áram vonatkozásában, amely egy éven át fogja majd vissza a termékcsoport áremelkedési ütemét.
A szolgáltatások inflációja továbbra is a legmagasabb, bár ez is mérséklődött, az előző havi 5,0-ről 4,2 százalékra. Itt is szerepe van a kormányzat által kötött ágazati megállapodásoknak, mint visszahúzó erőnek. De ez önmagában kevés lenne, az általánosan alacsony inflációs közeg szintén fékez – mutatott rá Regős. Aki azért megjegyzi, hogy a béremelkedések felfelé húzhatják a drágulást – ezek idei mértékét még nem ismerjük.
A szolgáltatások 0,4 százalékos havi drágulása 2019 óta a legkedvezőbb. Ez is jelzi, hogy a magyar gazdaságban nincs érdemi árnyomás – állapította meg az MGFÜ vezető elemzője.
Tökutolsóból hatodik
Az mindenképpen kedvező, hogy az egy éve még a 27 tagú Európai Unióban rekordmagas magyar infláció már csak a hatodik, a csehekével holtversenyben. Mint alábbi grafikonunkon látható, mindössze Cipruson, Svédországban, Luxemburgban, Dániában és Franciaországban lett alacsonyabb az elmúlt hónapban az éves fogyasztóiár-index és nem uniós tagok közül is csak kettőben, az egymással gazdasági és monetáis unióban lévő Svájcban és Liechtensteinben.
A védett árak hatása
A hétfőn bejelentett és keddtől érvényes védett üzemanyagárak (a benzin literjét a kutak nem árulhatják 585, míg a gázolajét 615 forintnál drágábban) ugyanakkor megakadályozzák, hogy a világpiaci kőolajárak elszabadulása begyűrűzzön a gazdaságba, így májusig éves alapon még mindenképpen visszafogja majd az áremelkedést az üzemanyagárszint – véli Molnár. A március utáni inflációs pályával kapcsolatban viszont jelentős a bizonytalanság, az energiaárak mellett kérdéses az árrésstopok jövője is, amelyek jelenleg május végéig vannak érvényben, azonban kormányzati részről már érkezett jelzés a módosított formában való fenntartására.
Árrésstop
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már jó ideje azon az állásponton van, hogy az árrésstopot ki kellett volna vezetni. A keddi adat apropóján lapunknak küldött közleményükben azt írják, azzal, hogy a februári infláció a jegybanki célsáv (2-4 százalék) alsó széle alá süllyedt, a kiskereskedelmi élelmiszerár-index pedig negatív lett, végképp beigazolódott, hogy az árrésstop hosszú fenntartásával a kormány túllőtt a célon, az intézkedést legkésőbb novemberben ki kellett volna vezetni a rendszerből, hiszen minden egyéb hatása káros a fogyasztókra nézve.
Az OKSZ szerint az árrésstop eleve nem volt alkalmas az élelmiszerárak kordában tartására. A valódi probléma ugyanis nem a kereskedelmi árrés, hanem az élelmiszertermelők és -beszállítók felől érkező költségalapú árnyomás. Emiatt az árrésstopnak tartós pozitív hatása nem is lehetett, káros hatásai viszont a vásárlókra ütnek vissza. A nagy élelmiszerláncok a veszteségeik miatt nem tudnak igazán jó akciókat indítani és fejlesztéseket végrehajtani, a kisebbek boltok forgalma pedig visszaesik, mert a mesterségesen nyomott árak miatt a vevők inkább a nagy láncokba járnak vásárolni.
„A közeli jövőben megtapasztalhatjuk annak következményeit is, hogy az árrésstop miatt a kiskereskedelem elvesztette az eszközeit a piaci feszültségek tompítására. A szektor egy eleve torzított árszerkezettel, és emiatt a rendszerbe beépített rugalmatlansággal néz szembe az előtte tornyosuló kihívásokkal, például a tej- és tejterméklánc feszültségeivel, vagy a készülődő energiaválsággal” – írták, ami egyúttal felfogható a tejtermelőknek szóló üzenetként is, akik hétfőn szokatlanul éles hangnemben bírálták a tejfeldolgozókat és -kereskedőket.
Bizonytalan kilátások
Az MGFÜ-nél márciusban az infláció gyorsulására számítanak, ehhez hozzájárul majd a bázishatás, az, hogy az árrésstop tavalyi bevezetésének hatása most kerül majd a bázisba (ahogy arra a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk Privátbankár Árkosár-felmérése is rámutatott) továbbá a közel-keleti konfliktus nyomán drasztikusan megemelkedő üzemanyagárak is, azonban összességében változatlanul a 3 százalékos jegybanki cél alatti áremelkedést várnak Molnárék.
A közel-keleti helyzet miatt a forint gyengült, az olaj ára pedig növekedett, aminek negatív hatását ugyan a kormányzat árrésstopja lassítja, de márciusban emiatt és a bázishatások miatt már az infláció némileg növekedhet. Ezt a hatást erősítheti a választások előtti kormányzati transzferek (például a fegyverpénz, a 13. és 14. havi nyugdíj, a családtámogatások emelése) hatására erősödő kereslet és az árrésstop esetleges kivezetése is. Most tehát nehéz megmondani, hogy az éves infláció hogy alakul, ez nagyban függ a közel-keleti események további alakulásától – véli Regős.
Látva ezeket a számokat, a lehető legrosszabbkor jött a legújabb energiaár-sokk, amelyet a közel-keleti háború kirobbanása okozott – hangsúlyozta Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Ilyen inflációs mutatók mellett ugyanis végre érdemben elindulhatott volna lefelé a lakosság inflációs várakozása. Ugyanakkor az üzemanyagár-emelkedés (még úgy is, hogy hatósági árat vezettek be) és az energiahordozók drágulása újabb árnyomást indukálnak. Ráadásul a forint gyengülése sem tesz jót az inflációs várakozás alakulásának.
Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az év/év inflációs ráta az első fél év végére visszaemelkedhet 3 százalék fölé, majd az év végéig elérheti a 4 százalékot. Ha a lakossági inflációs várakozások kapcsán rossz az időzítés, akkor, ha szabad ilyet mondani, az éves bázisú infláció szempontjából a „legjobb” időzítéssel érkezett a sokk – jegyezte meg Virovácz. Lényegében tízéves mélypontról kezdhet el most emelkedni az infláció, így, ha a következő hetekben oldódnának az ellátási zavarok és megnyugodnának a piacok, akkor érdemi esély van arra, hogy az év egészének átlagában 3 százalék legyen az infláció.
Mit léphetnek Varga Mihályék?
A Gránit Alapkezelőnél amondók, hogy a kedd reggeli adatok alapján a jegybank márciusban folytathatná a kamatcsökkentést. Ezt azonban az elmúlt heti események jelentősen felülírták: a forint gyengült, az olaj és a gáz ára pedig emelkedett, ami inflációs hatást jelent. Az események gyorsan változnak, amint látjuk, egy éjszaka alatt 10 forintnyit erősödött, az olajárak pedig jelentősen csökkentek. Mindenképpen kialakult egy piaci turbulencia, ami a pénzügyi stabilitás szempontja alapján ellent mond a további vágásnak – de addig még sok minden történhet, figyelmeztet Regős.
Az ING Banknál is arra hívják fel a figyelmet, hogy a februári inflációs mutatók rendkívül alacsony szintje és a kedvezően alakuló szolgáltatásinfláció szinte biztosan együtt járt volna egy márciusi jegybanki kamatvágással. Látva ugyanakkor az energiaárak és a forint változékonyságát, és azt, hogy ezek jelenleg mind inflációs többletet okoznak, így nehéz most egyértelműen kijelölni a monetáris politika irányvonalát. Egyelőre nem zárnák ki teljesen a kamatvágás lehetőségét sem, de ha velünk marad a piaci ingadozás, a gyenge forint és a magas energiaár akkor vélhetően a Magyar Nemzeti Bank – az eddigiekből kiindulva – inkább az óvatos megközelítés mellett teszi le a voksát és változatlanul hagyja a kamatokat. Mivel a kamatdöntő ülés pont két hét múlva esedékes, addig még nagyon sok minden történhet – jegyezte meg Virovácz.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője is azt tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hogy a háború kitörése érdemi bizonytalanságot hozott az előrejelzésekbe. Az azóta eltelt napok piaci feszültségei az energiaárak elszállásához és a forint jelentős gyengüléséhez vezettek. Az elmúlt órákban visszarendeződést láthattunk, azonban az erős piaci volatilitás nem segíti az inflációs várakozások mérséklődését – állapította meg Nyeste Orsolya. Az ár- és árrésstopok, valamint adóelhalasztások miatt valószínűleg van elfojtott infláció a rendszerben. Összességében a februári 1,4 százalékos érték minden bizonnyal éves mélypont volt. Márciusban a járműüzemanyagok árainak további emelkedése, a kevésé támogató bázishatás önmagában várhatóan 2 százalék fölé löki vissza az éves rátát. Az év utolsó negyedévében pedig – nagy előrejelzési bizonytalanság mellett – valószínűleg a célsáv fölött lesz az éves infláció.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Az MBH Bank alapforgatókönyve szerint az éves átlagos inflációs ráta 2,9 százalékon alakulhat idén, azonban az iráni konfliktus okozta bizonytalanságok miatt ebben jelenleg látunk felfelé mutató kockázatokat, amely jó néhány tizedszázalékpont lehet – közölte Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója és Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője. A frissen bevezetett üzemanyagárstop a jelentősebb drágulást ellensúlyozza átmenetileg, de ennek lehet olyan hatása, hogy a benzinkutak korlátozzák a kereskedelmet. Továbbra is lehet számolni az árréstopok idei kivezetésével, és ha ez valamiért mégsem történne meg, az hasonló nagyságrendben lefelé húzná az éves átlagos előrejelzésünket.
A piacok kedvezően fogadták az amerikai elnök nyilatkozatát, hogy az iráni háború a végéhez közeledhet. Jelenleg erősödtek azok a várakozások, hogy a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szorosnál kialakult helyzet nem marad fenn tartósan, mivel az energiaárak tartós és jelentős emelkedése nem érdeke a világpiaci szereplőknek sem. A tegnapi 400-at közelítő forintárfolyam és a geopolitikai kockázatok erősödése mellett az volt a kérdés, hogy a jegybank el tudja-e kerülni a kamatemelést. Ma reggelre a geopolitikai kockázatok enyhülni látszanak, a forint nagy erősödésen ment keresztül a tegnapi szinthez képest, az infláció pedig a vártnál is kedvezőbb lett. Ennek hatására a hazai kamatemelési várakozások is elkezdtek kiárazódni – jelentették ki az MBH szakértői.
Összességében az MGFÜ-nél azzal számolnak, hogy a közel-keleti események csak átmeneti megugrást okoznak az inflációs folyamatokban, így az első fél évben még a jegybanki cél körüli, inkább az alatti, majd az év vége felé a toleranciasáv felső széléhez közeli áremelkedést várunk, hogy aztán a pénzromlás üteme a jövő év közepén érje el tartósan a jegybank 3 százalékos célját.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
