3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról és a magyar EU-elnökség előtt álló súlyponti feladatokról tárgyalt csütörtökön német kollégájával Berlinben a magyar kormány nemzeti fejlesztési minisztere.

Fellegi Tamás és Rainer Brüderle eszmecseréjén téma volt a válságadó is. Meghallgatva a német fél aggályait, miszerint az adó túlzott mértékű, és túlzottan sújt német cégeket, a magyar miniszter kifejtette: a 2012-ig hatályos adó nem diszkriminatív. Történelmi helyzetnek nevezte, hogy a válságadó által érintett ágazatokban túlreprezentáltak a német cégek.

Német konszernek - Deutsche Telekom, EON, Metro - főnökeivel tartott megbeszélésén, valamint a német gyáriparos-szövetség (BDI) energetikai tagozata előtt tartott előadásán Fellegi világossá tette: a magyar fél kész az ésszerű vitára, ám a válságadóról szóló törvény megváltoztatása nem várható. A kormány célja az, hogy stabil, kiszámítható környezetet teremtsen a vállalatok számára. Ennek érdekében tárgyalások útján, a cégek véleményének beépítésével fogja kialakítani a szektorszabályozást. A 2012 után kezdődő időszakra vonatkozó adóhelyzetet is meg kívánja vitatni velük a magyar kormány.

A berlini magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján az utóbbi pont kapcsán föltett újságírói kérdésre válaszolva Fellegi Tamás kifejtette: a 2013-mal kezdődő időszakra vonatkozóan az a feladat, hogy a vállalatokkal közösen olyan fenntartható rendszert alakítson ki a kormány, amely a közteherviselésen alapul. A párbeszéd várhatóan a tavasz folyamán fog elkezdődni. A válságadó a fejlesztési miniszter szerint két dologról szól. Az egyik a jogi megítélés, vagyis az, hogy ez az adó belefér-e az EU szabályozásába vagy sem. Ezt a jogtechnikai kérdést a brüsszeli bizottság szakértői fogják eldönteni.

A valódi kérdés azonban szerinte az adó lényege, a 90-es években a szolgáltató szektorokban kötött privatizációs lépések sorozata. A magyar állam ugyanis garantált árbevételt biztosított a szektorokat megvásárló külföldi cégeknek, amelyek ráadásul kedvezményeket (adózás és foglalkoztatás terén) is kaptak, és számos területen - például az energiaszektorban - szerződés szavatolta a minimális profitjukat is. Amikor a társasági adó Magyarországon jóval 20 százalék fölött volt, ezek a cégek hosszú éveken át 10 százaléknál is alacsonyabb adót fizettek.

"Ehhez a gyakorlathoz nem lehet visszatérni. Ezért kell tárgyalni a 2012-t követő időszakról. Azt nem fogjuk megengedni, hogy a válságadó kifutása után visszaálljon ugyanez a rendszer" - hangoztatta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!