Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerdán bemutatott tanulmányukban kiemelték, hogy az e válságokban érintett országok zömének súlya a világgazdasági kibocsátáson belül viszonylag kicsi. Még a konfliktusövezetek messze legnagyobb gazdasága, Oroszország részesedése is mindössze 2 százalék a globális kereskedelemben.
A ház szerint várhatóan mérsékelt lesz e válságok átgyűrűző hatása a nagyobb gazdaságokra, ráadásul a világgazdaság a múltban is meglehetősen jól átvészelt geopolitikai léptékű sokkokat.
A 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások sem jártak hosszú távon jelentősebb gazdasági hatással. Az amerikai gazdaság a dotcom-buborék kipukkadása miatt akkor már recesszióban volt, 2001 negyedik negyedévében pedig ismét növekedésnek indult, és a növekedési ütem robusztussá vált az amerikai vezetéssel kezdődött afganisztáni és az iraki katonai beavatkozások idején - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A 2001. szeptember 11-ei merényletek az olajárakra sem gyakoroltak túl nagy hatást. Ha a jelenlegi geopolitikai felfordulás vagy a szankciók miatt csökkenne a szaúdi vagy az orosz nyersolajtermelés, az könnyedén az olajárak megkétszereződését okozhatná, ami viszont recesszióba sodorná a világgazdaságot. A Capital Economics szerint azonban ennek kockázata csekélynek tűnik, sőt az olajárak az elmúlt hónapokban csökkentek az eszkalálódó közel-keleti erőszak és a folytatódó ukrajnai konfliktus ellenére is.
A ház szerint ugyanakkor egyes "békésebb" geopolitikai válsággócok gazdasági kockázatai nagyobbak lehetnek a feltételezettnél.
Ha például a hongkongi tiltakozó megmozdulásokat erőszakkal eltiporják, annak következményei között lehet a kínai gazdaság növekedésének meredek lassulása, ahogy 1989-ben, a Tienanmen téri tiltakozások elfojtása után is történt.
Az esetleges hasonló hongkongi hatósági fellépést követő gazdasági-pénzügyi szankciókat az egész világgazdaság megérezné - hangsúlyozták szerdai elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.
A ház elemzői külön kitértek a csökkenő olajárakra is. Az okok közé sorolták, hogy jóllehet a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) 2012-ben napi 30 millió hordóban határozta meg a felső termelési kvótát, ez azonban nem annyira "plafonnak", mint inkább "padlónak" bizonyult. Az OPEC "nagyon sokszínű" csoport, és tagjai közül például Venezuela vagy Irán minden további nélkül kész a lehető legtöbb olajat exportálni bármilyen árfolyamon.
Az OPEC-termelés az utóbbi időben csökkent ugyan, és most már nem haladja meg sokkal a 30 millió hordós napi kvótát, ám ez nem elsősorban a kitermelési fegyelem javulásának, hanem átmeneti kínálati fennakadásoknak az eredménye, tekintettel elsősorban a líbiai helyzetre.
A gyenge kvótabetartási fegyelem és a máshonnan érkező kínálat bősége miatt a fegyelmezettebb OPEC-tagországok valószínűleg nem sokat tehetnek az olajárak további esésének megakadályozására - áll a Capital Economics elemzésében.
A ház mindezek alapján azt jósolja, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti ára 2015 végére 90 dollárig, 2016 végére 85 dollárig csökken.
Más nagy londoni házak ennél is nagyobb árcsökkenést sem zárnak ki.
A Fitch Ratings londoni szakértőinek szerdai elemzése szerint elvileg 80 dollárig is csökkenhet a Brent ára, mielőtt beindulnának az önkorrekciós folyamatok a kínálati oldalon.
A nemzetközi hitelminősítő szerint a palaolaj-kutak termelésének tipikusan meredek csökkenése miatt a vállalatoknak újabb és újabb ilyen kutakat kell fúrniuk a termelési szint fenntartására.
A teljes kitermelési ciklusra vetített hordónkénti mediánköltség az amerikai feltáró és termelővállalatok esetében a Fitch becslése szerint 70 dollár környékén jár, de valószínűleg ennél magasabb árszinten van az a pont, ahol az ilyen jellegű beruházásokra fordított kiadások csökkenni kezdenek. A hitelminősítő iparági szakértői szerint 90 dolláros Brent-árfolyam mellett valószínűleg még "teljes gőzzel" folytatódnának a feltárási és kitermelési beruházások, 75-80 dollárnál azonban már csökkenhetnek ezek a kiadások.
Ennek viszonylag gyors hatása lenne a termelési oldalon, tehát a 75-80 dollár tekinthető a lehetséges alsó árküszöbnek - áll a Fitch Ratings szerdai londoni elemzésében.
MTI
