Koalíciós egyeztetés folyik arról, hogy az ingatlant, illetve a vagyont terhelő adók bevezetése egy adóreform-koncepción belül valósuljon meg, önmagában az egyes részeket nem szeretnék megváltoztatni - mondta a miniszter.
A miniszter több felmérésre hivatkozva elmondta: a vállalkozások problémái alapján az adó- és járulékterhek csökkentése mellett javítani kell az üzleti környezet kiszámíthatóságát, mérsékelni kell a jogi és adminisztrációs terheket, és javítani szükséges a finanszírozhatóságot. "Ezekre a kérdésekre kíván választ adni a kormány" - jegyezte meg Kóka János.
EU-s és állami támogatások is igénybe vehetők
A kormány új kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciója 2007-től 2013-ig szól. Ezt az indokolja, hogy az EU következő hét éves ciklusában közvetlenül ezermilliárd, közvetetten három-négyezermilliárd forint jut vállalkozások fejlesztésére.
Kóka János elmondta, hogy a Széchenyi Kártya konstrukcióban kihelyezett hitel összege mára eléri a százmilliárd forintot és 22 500 vállalkozó finanszírozási képességét javították ilyen módon. Hozzátette: a kamattámogatás és közvetlen állami beavatkozás helyett a kockázatmegosztást és az állami garancia intézményét tartja a kormány a legmegfelelőbbnek.
Kóka János szavai szerint hetvenmilliárd forint állami segítséggel 1700 milliárd forintnyi kedvezményes és/vagy államilag garantált hitelt helyezhetnek ki vállalkozásokhoz.
Új uniós programok indulnak
Középtávon megszűnnek az elsősorban kamattámogatásra épült konstrukciók. Példaként említette, hogy a Széchenyi Kártya kamattámogatása folyamatosan csökken. Hasonló a helyzet a Lánchíd Faktoring programmal, amelyet kivezetnek, és helyébe más, az unió által támogatott programok lépnek.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban a prioritásokra 2007 és 2013 között 564 milliárd forint, a kkv-at fejlesztő pénzügyi eszközök keretében pedig 168,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen belül kutatás-fejlesztésre több mint 250 milliárd forintot, vállalkozások komplex fejlesztésére 220 milliárd forintot, modern üzleti környezet erősítésére közel 90 milliárd forintot különítettek el.
Kóka János közölte: a Magyar Fejlesztési Bankon belül létrehozták a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-t, amelyen belül megvalósul az egyablakos rendszer az uniós vállalkozásfejlesztési forrásokkal összefüggésben.
