Emlékeztetett: a pékszövetség már korábban szerette volna elérni, hogy a kenyér áfája 5 százalékra csökkenjen a jelenlegi 18-ról; a kenyeret azonban nem sorolták az alapvető élelmiszerek közé, az ezzel kapcsolatos kormányzati tárgyalások le is zárultak.
Az elnök elmondta: az országban működő mintegy ezer magyar pékségnek az utóbbi 5-8 évben szembe kell néznie a Magyarországon működő albán pékségek konkurenciájával. Ezek a szövetség szerint a működtetési szabályok "nagyvonalú" kezelésével - például a munka- és adóügyi előírások be nem tartásával - versenyelőnyhöz jutnak. Jelenleg Magyarországon 500-700 albán pékség működik.
Septe József kitért arra, hogy az ágazatot a szakemberhiány is sújtja, 2500-3000 pék hiányzik a szakmából. De sok kisegítő tevékenységet végző emberre is szükség volna, például betanított és segédmunkásokra. A Magyarországon végzett szakmunkások egy része külföldön helyezkedik el, Ausztriában, Németországban, Angliában, a belföldinél lényegesen jobb fizetésért.
Az elnök kiemelte: a szakma élőmunkaigénye nagy, azonban kicsi a jövedelmezősége.
A sütőipari vállalkozások nyeresége országos átlagban 1-2 százalék, ebből nem lehet fejleszteni - mutatott rá.
A pékszövetség elnöke szerint az ágazat fennmaradása érdekében fontolóra kell venni az áremelés lehetőségét. Azt mondta, a sütőiparban 2010 óta nem volt áremelés, mert a pékek nem tudták érvényesíteni a különböző költségek növekedését az árakban.
MTI