Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,2 százalékkal, a naptári hatást figyelembe véve 2,1 százalékkal nőtt 2008 második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ecostat csütörtökön közölt gyorsbecsléséből. Az elemzők a második negyedévre előzetesen csak 1,9 százalékos növekedést vártak.
Az első negyedévhez viszonyítva - szezonálisan kiigazított adatok szerint - 0,6 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben. Az első félévben a gazdasági növekedés kiigazítás nélkül két százalék, a naptári hatás kiszűrésével pedig 1,6 százalék volt.
Az európai recesszió még nem érezteti hatását
Barcza György, a K&H elemzőjét nem lepte meg a 2,2 százalékos GDP-adat, hiszen ő eredetileg is erre tippelt. A piaci konszenzus eredetileg egyébként is 2,2 százalékról szólt, de sok elemző az elmúlt hónapok gyenge európai konjunktúráját és az ipari termelés visszaesését látva, lefelé módosított előrejelzésén. Ez a pesszimizmus racionális volt abban a tekintetben, hogy a legtöbb európai országban a második negyedév lassabb növekedést produkált a vártnál.
Magyarországon azonban a mezőgazdaság jól teljesít, illetve a költségvetési megszigorítás is kisebb. Ennek a két hatásnak az eredménye a második negyedévben ellensúlyozta a gyengébb külső konjunktúra negatív hatását, véli a szakember.
Igaz, a magyar gazdaság pályája alapvetően nem változott, vagyis egy nagyon lassú és fokozatos fellendülésnek vagyunk szemtanúi. Ez alapvetően egy automatizmus, hiszen a mezőgazdaság tavalyi nagyon rossz eredménye nem ismétlődik meg, illetve a megszigorítások hatása is elenyészik, teszi hozzá az elemző.
A negatív külső hatások azonban - főként az export visszaesésén keresztül - éreztetni fogják hatásukat. Korábban úgy számoltak az elemzők, hogy a magyar gazdaság év végére, jövő év elejére akár négy százalékig is kifuthat. Most azonban úgy tűnik, hogy a tetőzés nem lesz magasabb három százaléknál, és 2009-ben beragadhat ezen a szinten.
Barcza György szerint nehéz megmondani, hogy ez a három százalékos eredmény jó vagy rossz. Természetesen sokkal jobb, mint a tavaly év végi egy százalékos növekedési ütem, önmagunkhoz és a lehetőségeinkhez képest viszont gyenge. Régiós összehasonlításban pedig még mindig gyengén muzsikálunk.
221 lesz az euró-árfolyam?
A továbbra is lassú magyar gazdasági növekedés mellett változatlanul erős forintra és az infláció csökkenésére lehet számítani a következő másfél évben - olvasható a német Commerzbank nemzetközi előrejelzésében.
A bank szakértői elsősorban a lassuló exportteljesítményre hivatkozva a gazdasági növekedés 2,2-3,5 százalékos szinten maradására számítanak 2008-2009-ben.
Az előrejelzés készítői emlékeztetnek arra, hogy - részben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) infláció elleni küzdelmének köszönhetően - a forint tíz százalékot erősödött 2008 második negyedévében az előző időszakhoz képest. A forint euróval szembeni erősödése a Commerzbank szerint a jövőben sem áll meg: 2009 szeptemberére 221 forintos eurót jósol a hitelintézet.
A gyenge gazdasági növekedés hatására szűkülő munkaerőpiac az elemzők szerint a fogyasztói árak csökkenését eredményezheti, az infláció pedig 2009 szeptemberére akár három százalékra is mérséklődhet.
Az elemzés kiemeli, hogy a magas pénzpiaci kamatlábak, a globális kereslet visszaesése, az energiahordozók és az élelmiszerek árának növekedése az eurózóna országait a gazdasági recesszió felé sodorhatják. Ebben a térségben a gazdasági növekedés érzékelhetően visszaesik, a 2009-es átlagos gazdasági növekedés pedig valószínűleg csak 0,75 százalékos lesz, szemben a 2008-ra várt 1,4 százalékkal.
Az infláció növekedésére ugyanakkor az eurózónában sem lehet számítani. A közös valutát használó országok éves inflációja júliusban 4,1 százalékon tetőzött, az év végére várhatóan 3,6 százalékra, 2009-re pedig 2,7 százalékra mérséklődhet. Az euró júliusban kezdődött dollárral szembeni gyengülése is folytatódhat: 2009 szeptemberére a hitelintézet elemzői mintegy tíz százalékkal gyengébb eurót jósolnak.
VMI
Menedzsment Fórum
