Hétfőn a kamat 50 bázispontos csökkentése mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvánosságra hozta augusztusi inflációs jelentésének fő számait is. Ezek szerint a GDP-várakozásokban továbbra sincs változás: idén 6,7 százalékkal, jövőre pedig 0,9 százalékkal eshet vissza a magyar gazdaság. A Monetáris Tanács a kamatdöntés indoklásában is kifejtette, hogy nem számolnak gyors fellendüléssel, 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés.
Korai az optimizmus
Az MNB hivatalos prognózisa lassan pesszimistább lesz, mint az elemzői várakozások a gazdaság visszaesésével kapcsolatban, azonban a Monetáris Tanács szerint egyelőre nincs ok a javításra. "A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani. A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés" - olvasható a hétfői kamatdöntés indoklásában.
Simor András a döntést követő sajtótájékoztatón hozzátette: a második negyedéves adatok enyhe negatív meglepetést okoztak a jegybank stábjának körében, ezért sincs ok arra, hogy felülvizsgálják előrejelzésüket. Szerinte elsősorban a hazai kereslet vártnál nagyobb visszaesése látszott a második negyedéves számokban, ugyanakkor a nettó export talán jobban alakulhat a korábban vártnál.
Az inflációval kapcsolatban a jegybank idei 4,5 százalékos előrejelzése változatlan maradt, jövőre azonban az eddigi 4,3 százalék helyett 4,1 százalékos pénzromlással számolnak. 2011-et illetően a korábbi 1,9 százalékról 2,1 százalékra emelte prognózisát a nemzeti bank.
"Ezeknél az előrejelzéseknél 272,10 forintos euróárfolyammal és 71,6 dolláros hordónkénti olajárral számoltunk, azonban ezek nem a jegybank szakembereinek becslései, hanem szabályalapú feltételezések" - hangsúlyozta Simor.
Kamat: túlnyomó többség szavazott a fél százalékos csökkentésre
A Monetáris tanács hétfői ülésén 50 bázisponttal 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A sajtótájékoztatón a nemzeti bank első embere elmondta: túlnyomó többség szavazott a fél százalékos vágás mellett, ezen kívül egy 75 bázispontos csökkentés szerepelt még javaslatként.
"A legutóbbi némileg meglepő 100 bázispontos csökkentés piaci megítélése vegyes volt, de nem azzal kell foglalkozni, hogyan értékeli a piac a döntést. A jegybanknak kiszámítható monetáris politikára kell törekednie, ez elősegítheti, hogy hosszabb távon alacsonyabb kamatszint mellett érjük el a célokat" - emelte ki Simor András.
"Legutóbb azt mondtuk, hogy további kamatcsökkentésre lesz lehetőség, ha az inflációs kilátások és a kockázati megítélés azt lehetővé teszik, de nem akarunk konkrét ígéreteket tenni. A tanács nem akarja elkötelezni magát sem a kamatcsökkentés, sem annak mértéke mellett" - tette hozzá az elnök. A döntés indoklásában a tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi jelentős javulás után az elmúlt egy hónapban nem változott érdemben az ország kockázati megítélése, ez vezethetett oda, hogy most kisebbet vágtak a döntéshozók.
Simor hozzátette: reméli, hogy a piac érti, mit miért csinálnak, és akkor pozitív lehet a reakció.
Van pénz a magyar cégeknél
A jegybank elnöke a hétfő délutáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a jelek szerint a magyar cégek likviditása továbbra sincs bajban.
"A kereskedelmi bankok nem nagyon használják az MNB euró és svájci frank eszközeit, ami azt mutatja, hogy a forintlikviditás mellett a pénzintézetek devizalikviditása is magas. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeket az eszközöket meg kell szüntetni" - hangsúylozta az MNB elnöke. Szerinte az látszik, hogy nem a likviditás szűkülése miatt, hanem például az óvatosság miatt szigorítják a hitelezés feltételeit a bankok.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a vállalatok által elhelyezett bankbetétek állománya is emelkedett, ami arra utal, hogy a cégeknél is jelentős pluszlikviditások vannak. Simor szerint ez összefügg a beruházások vártnál nagyobb visszaesésével.
Beke Károly
