Meglepő eljárást indított ellenünk az Európai Bizottság
Az áfa esetében - mint az ismeretes - nem módosításról, hanem egy új áfatörvény megírásáról van szó. Az ideális megoldás az lenne, ha a speciális esetekben alkalmazható csoportos áfaalanyiságot kiterjesztenék. Jelenleg ugyanis csak a holdingszerűen működő bankoknak van lehetőségük arra, hogy az egymás közti ügyleteknél csoportos áfaalanyiságot válasszanak.
Ez lényegében azt jelenti, hogy csoporton belül nem alkalmaznak áfafizetést (hiszen ami egyik oldalon a kiadási, másik oldalon a bevételi oldalon szerepel). Ennek kiterjesztése az összes kapcsolt vállalkozásra jelentősen megnövelné az adórendszer flexibilitását. Az áfa ugyanis ténylegesen nem kiadás a csoporttagoknak, de a cash flow szempontjából nagyon nagy költséget jelent.
Kamatkedvezmény
Azzal, hogy a kamat fele levonható, az erre kiszabott társasági adó nem 16, hanem csak nyolc százalék - ugyanakkor a szolidaritási adóra nem vonatkozik a csökkentés, vagyis azt mindenképpen meg kell fizetni. Hatalmas jelentősége egyébként nincs ennek a dolognak az adózás összegét tekintve: 2005-ben ebből a kedvezményből pármilliárd forint származott (ugyanakkor határozottan nő ez az arány), vagyis nem a pénz a lényeg.
Versenyelőnyt jelent
Sokkal inkább az, hogy ezzel a lehetőséggel hazánk flexibilissé tette az anya-leány kapcsolatot azáltal, hogy az anyavállalat nem csak túladminisztrált és nehézkes tőkejuttatással adhat forrást a leánynak, hanem egy pillanatok alatt lezavarható kölcsönnel is.
Részben ennek köszönhető, hogy hazánk egyre népszerűbb célpont, s a vállalatok a hazai leányokon keresztül koordinálják a csoport finanszírozását. Ilyen típusú adóalapkorrekciós tétel nincs máshol Európában.
Ebbe a rendszerbe kérdezett most bele az Európai Bizottság (EB), amely az általa indította eljárásban azt firtatja, nem minősül-e ez a lehetőség állami támogatásnak. Ha igen, akkor bizonyos határidőn belül meg kell szüntetni.
Az ügyben az a fura, hogy ez a szabály 2003 óta van hatályban, vagyis a csatlakozási tárgyalások alatt megfelelt az EB-nek. Arról nem is szólva, hogy 2004-ben már volt ezzel az üggyel kapcsolatban egy levélváltás az EB és Magyarország között, s akkor nem volt semmi probléma.
Kérdés tehát, hogy mit akar a bizottság. Elképzelhető, hogy csak kürölnézett. Hollandia ugyanis előzetes kontrollra benyújtott egy ehhez hasonló koncepciót a bizottsághoz. Lehetséges tehát, hogy az EB mindösszesen az ügyben szaglászott, hogy milyen gyakorlatot folytatnak a tagállamok ezen a területen.
Mindazonáltal kevés esély van arra, hogy az EB állami támogatásnak, ennek következtében megszüntetendőnek ítéli a szabályozást. A bizottság által feltett kérdésekre az állam egyébként a napokban válaszolt, a végső döntésre pedig valószínűleg nem kell már sokat várni.
F. Szabó Emese
