Példaként a főváros VII. kerületi vendéglátóinál a február 27-től egy hétig tartó adótraffipaxot emelte ki a NAV vezetője. Az egyhetes ellenőrzés alatt a revizorok minden esetben szabályos nyugtát kaptak, mindössze két bejelentés nélkül foglalkoztatott alkalmazott miatt szabtak ki bírságot.
Az akciót követően a pénztárgépek adatainak elemzésekor kiderült, hogy az adótraffipax egy hete alatt az előző héthez képest átlagosan 20 százalékkal nőtt a bevétel. Az áfabevallások adatai még nagyobb arányú növekedést mutattak: az előző év és a tárgyév azonos időszakában az adóalap átlagosan 50 százalékkal nőtt a vizsgált vállalkozásoknál. A dolgozók legális foglalkoztatására is jótékony hatással volt az akció, ugyanis az adótraffipax idején az érintett több mint 280 vállalkozó mintegy félezer alkalmazottat jelentett be, 218 munkavállalóval többet, mint az akciót megelőző időszakban - húzta alá.
Tállai András elmondta azt is, hogy az eddigi tapasztalatok alapján még az előre bejelentett ellenőrzéseken is sok szabálytalanságot találnak munkatársai.
Ez szerinte annak ellenére magas arány, hogy a korábbi évek viszonylatában jelentős a javulás, hiszen 2015-ben az arány negyven, 2016-ban pedig ötven százalék volt.
A budapesti nagyvásárcsarnokban az előzetes meghirdetés ellenére a revizorok az esetek 40 százalékában tártak fel valamilyen hiányosságot.
A NAV vezetője megjegyezte, hogy a március 10-ei adótraffipax így is jelentős bevételnövekedést eredményezett.
A vásárcsarnok vállalkozói a pénztárgépeikbe az egy hónappal korábbi forgalmi értékhez képest 43 százalékkal több bevételt ütöttek.
Az ellenőrzések előre meghirdetésével az adóhivatal támogatja, és ösztönzi a vállalkozásokat, hogy tartsák be a szabályokat, önszántukból javítsák a hibákat, pótolják a hiányosságokat, elkerülve ezzel a törvényekből adódó negatív következményeket - hangsúlyozta Tállai András.
Az adótraffipax viszont nem zárja ki azt, hogy a megjelölt helyszíneken kívül is ellenőrizzenek a NAV munkatársai - tette hozzá.