A bizottság tagjai az ülésen tájékoztatót hallgattak meg a PSZÁF feladatainak az MNB általi átvételéről és a pénzügyi fogyasztóvédelem területét érintő szervezeti változásokról.
Balog Ádám szerint az a legfontosabb, hogy a fogyasztók érezzék, bármikor van kihez fordulniuk, ezért szeretnék, ha zavartalanul folytatódna a munka az integráció után. Hozzáfűzte: a pénzügyi békéltető testületnek akár erősebb szerepe is lehetne.
Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója az ülésen hangsúlyozta: a felügyelet mindent megtesz, hogy az MNB részére a jogszabályban előírtak szerint, sőt azon túl is átadja az ügyeket, hogy az átállásból, az integrációból az ügyfeleknek semmilyen hátrányuk ne származzon.
Balog Ádám kiemelte: a PSZÁF és az MNB összekapcsolásának van egy hatékonysági oka, amelyet az EKB is elismert véleményében. Eszerint egy ilyen kis országban érdemes a szabályozó hatóságokat, erőket minél jobban koncentrálni, hiszen nincs elegendő tudás, infrastruktúra, és pénz arra, hogy túlságosan fragmentáltak legyenek ezek a hatóságok.
A devizahitelezés problémája is megmutatta, hogy mindenképpen szükséges egy olyan integráció, ahol az állam pénzügyi tudása koncentrálódik, és egészen a fogyasztóvédelmi szinttől a monetáris politikáig egyetlen szervezet látja ezt el - húzta alá Balog Ádám. Hangsúlyozta: értékelésük szerint a fogyasztóvédelem európai uniós szinten is egyre fontosabb értékké válik.
Balog Ádám kifejtette: elsősorban a törvény dönti el, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem hogyan integrálódik majd az MNB-be, emellett a jegybank belső szabályai - monetáris tanács ügyrendje, valamint a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) - adnak iránymutatást.
Kisgergely Kornél, az NGM helyettes államtitkára elmondta: az integráció nyomán az MNB-hez kerül a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekei védelmének és a pénzügyi szervezetekkel szembeni közbizalom erősítésének feladata. A törvényjavaslat átveszi a korábbi felügyeleti eljárásokat, hasonló történik a pénzügyi békéltető testület esetében is.
A testület az MNB által működtetett, szakmailag független szervezet, amelyet közvetlenül az MNB elnökéhez kell besorolni, és amelynek elnökét az MNB elnöke nevezi ki 6 évre - jelezte a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a testület hatásköre kibővül, ezzel lefedi a pénzügyi szolgáltatások teljes spektrumát.
Kisgergely Kornél elmondta: fennmaradnak a közérdekű igényérvényesítés szabályai is, a jövőben az MNB indíthat pert a fogyasztók polgárjogi igényeinek érvényesítésére. A korábbi PSZÁF munkavállalói az MNB munkatársai lesznek, kivéve, ha valami összeférhetetlenség áll fenn - mondta Kisgergely Kornél.
Simon Gábor (MSZP) szerint politikai döntés volt az MNB és a PSZÁF teljeskörű integrációja, amelyre az EKB ugyan rábólintott, de azt javasolta, halasszák el az egységesítést. Kifejtette: a törvény gyakorlatilag a 40 oldalas, zárószavazás előtti módosítókból alakult ki, ami az előkészítettséget kérdőjelezi meg.
Szilágyi György (Jobbik) úgy vélte, hatalomkoncentrációról van szó az összevonás kapcsán. Kiemelte: a békéltető testület sikeres volt az utóbbi időszakban, egyben azt kérdezte, biztosítják-e további működését, zökkenőmentes lesz-e az átállás.
Zsigó Róbert (Fidesz) azt emelte ki, hogy a törvény elfogadásával megerősödhet a pénzügyi fogyasztóvédelem, és hatékonyabban működik majd a rendszer. Álláspontja szerint az MNB ugyanolyan jó partnere lehet a fogyasztóvédelmi bizottságnak, mint amilyen a PSZÁF volt.
Kisgergely Kornél reagálásában elmondta: az EKB valóban az integráció halasztását kérte, de az átmeneti rendelkezések épp azt szolgálják, hogy az összeolvadás viszonylag rövid határidőn belül is meg tudjon valósulni, illetve a PSZÁF működési folytonossága fennmaradjon; a zárószavazás előtti módosítók pedig éppen az EKB észrevételeire reflektáltak.
A kormány továbbra is tiszteletben kívánja tartani az MNB függetlenségét, a pénzügyi békéltető testület pedig a kormány szerint is sikeres, ezért a törvény biztosítja további fennmaradását - jelezte.
Balog Ádám a kérdésekre válaszként elmondta: minden szabályzat, szmsz, ügyrend készen áll, de amíg nem születik meg a megfelelő törvény, addig ezeket nem tudják bemutatni. Úgy vélte, még korai megtárgyalni, hogyan fog kinézni a szervezet, ugyanakkor a pénzügyi fogyasztóvédelem tekintetében lényeges változtatásokat nem terveznek.
A bírságok kapcsán az alelnök elmondta: nem lehet a szervezet működési költségeit a bírságokból fedezni, ezért egyetértenek azzal a kezdeményezéssel, hogy ezeket az összegeket a pénzügyi fogyasztóvédelem, pénzügyi kultúra terjesztésének területén használják fel.
Simon Gábor felvetéseire reagálva Balog Ádám hangsúlyozta azt is, hogy a kapcsolat a civil szervezetekkel megmarad az MNB-nél is, emellett az informatikai infrastruktúrát megfelelő sebességgel, fogyasztóbarát módon fogják átalakítani.
A bizottság megvitatta a PSZÁF 2012. évi tevékenységéről szóló jelentését is, amelyet a kormánypárti és MSZP-s képviselők 14 igen, és a jobbikos képviselők 2 tartózkodó szavazata mellett találtak általános vitára alkalmasnak.
MTI
